Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Állják a sarat, a vizet a gátak

Meddig bírják még a gátak? Minden bizonnyal sokáig. Bár a töltéslábak átázása, amíg vissza nem tér medrébe a folyó, növeli a kockázatot, ám a töltésekre ható nyomás az apadás révén napról napra csökken.
Fotó: Karnok Csaba
Lassú az apadás, a töltéslábak napról napra átázottabbak; meddig bírja még a gát? Ha nem apadna a folyó, valóban rendkívül komolyan fölvetődne a kérdés: hol van az átázott töltések állékonyságának végső határa. De már napról napra apad, így ugyancsak napról napra csökken a gátakra ható, óriási feszítő erejű nyomás is. A két hatás kiegyenlíti egymást: amennyivel az egyik ok miatt növekszik a veszély, annyival csökken a másik ok miatt – mondja Dobi László központi védelemvezető, az Atikövizig igazgatója.

A Csongrád melletti Nagyrétnél alaposan meg kellett erősíteni a gátat. A munka sikeres volt. Fotó: Schmidt Andrea
Egyes pontokon azonban már „jeleznek" a töltések. Mindszent és Szegvár térségében töltésrepedést lehetett tapasztalni a Tisza mentén, a töltéskorona tengelyével párhuzamosan – ezek azonban nem voltak mélyebbek ötven-hatvan centinél. A jelenség akkor jön létre, ha a töltés agyagmagja – mely össze van építve a talaj vízzáró agyagrétegével – feltöltődik vízzel, s megduzzad. E duzzadással együtt járó mozgás hatására reped meg az agyagmag fölötti rész. Sokkal veszélyesebb a töltésmegcsúszás, azaz suvadás. Ilyenkor a gátnak akár egyharmada képes a mentett oldalon lefelé megindulni. Szelevénynél is ez történt a Körösön.

Bontják az ellennyomó medencéket

Megkezdték az ellennyomó medencék eltávolítását Szegeden. A munkák ott indulhattak meg, ahol a víz annyira visszahúzódott, hogy a homokzsákokból kialakított medencék már szárazra kerültek, így például a Felső Tisza-parton – tudtuk meg Kozák Péter védelemvezetőtől. Az összes ellennyomó medence elbontása egy hetet vesz igénybe. A jövő héten várhatóan a partfal kulisszanyílásait is megnyitják.

Dócnál nem a töltéskoronában, hanem a rézsű felső harmadában jelentkezett a csúszás, és csak viszonylag vékonyabb földréteg indult meg. Felgyőnél a gát úgynevezett padkás megtámasztású töltés, s a padka kezdett megcsúszni. Ez a kétféle jelenség bordás megtámasztásokkal jól védhető, persze óriási feladatot jelent.
Vajon a mostani magas víz tekinthető-e zöldárnak – melyet már teljes egészében esőzések táplálnak? Köztes állapotban vagyunk, a két áradás között, a tipikustól eltérően, nincs éles határvonal. Remélhető, a májusi esők, ha lesznek, nem okoznak áradásokat a vízgyűjtőn.

Továbbra is rendkívüli készültségi fokozatban, a korábbinál kissé alacsonyabb létszámmal – 2900 fővel – folyik a védekezés. A Tisza és a Hármas-Körös menti, erősen átnedvesedett töltésszakaszokon több kilométeres hosszúságban újabb bordás megtámasztásokat építettek, a korábbiakat tovább erősítették. A dóci, megfékezett rézsűmegcsúszás tegnapig nem fejlődött tovább. A Szentestől délre lévő osztorai őrjárásban a töltéskoronán képződött hosszirányú repedés mélysége azonban tovább nőtt, a helyet fokozottan figyelik.


További apadás

A Tisza, a Hármas-Körös és a Maros alsó szakaszán változatlan ütemben folyik az apadás, napi tíz-tizenkét centit csökken a vízállás. Tegnap Szegeden már „csak" 943 centis volt a Tisza, Csongrádnál 962 centi, Mindszenten pedig 995 – itt is a korábban tapasztalt legmagasabb szint (1000 centiméter) alá süllyedt. A Hármas-Körös Kunszentmártonnál 962, a Maros Makónál 425 centi volt. A folyók a középső és a felső szakaszokon is apadnak – ugyanakkor a Dunán levonuló kisebb árhullám a hét vége felé visszafoghatja az apadást a Tisza-torkolat környékén. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már működnek a szökőkutak Szegeden

Kilenc szegedi szökőkútból hetet elindítottak május elsején. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. 17… Tovább olvasom