Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Állóháború az ügyfélszolgálatokon

Kritizálják az ügyfelek a közszolgáltatók telefonos ügyintézését. Mint azt már korábban is megírtuk, egyes szolgáltatóknál nem veszik fel a telefont, máshol pedig a gépi hangok tengerében tűnik el az ügyfél. Nyakunkba vettük a várost, hogy ügyes-bajos dolgainkkal ezúttal személyesen érdeklődjünk a szegedi ügyfélszolgálatokon.
Sorszámhúzás a Démász ügyfélszolgálatán. Nem találtunk szabad széket. Fotó: Frank Yvette
Előre megtervezett útvonalon, tömegközlekedéssel és gyalogosan kerestünk fel szegedi ügyfélszolgálati irodákat. Nemcsak a várakozási időt, az irodák felszereltségét és az alkalmazottak „kedvességi indexét" is teszteltük. Utóbbiban – és talán ez a természetes – nem találtunk hiányosságokat.

Öt perc alatt végeztünk

Bár reggel hét órától van nyitva, még kilenc órakor sem kellett sokat várnunk a Hőszolgáltató Kht. ügyfélszolgálatán. Sorszámot adó ügyfélhívórendszerrel nem rendelkeznek, korán reggel nem okozott gondot a „ki volt itt előbb" eldöntése. Azonnal sorra kerültünk. Kérdésünkre, miszerint átalánydíjas havi fűtésszámla fizetése helyett hőmennyiségmérőt szeretnénk felszereltetni panellakásunkba, kimerítő és udvarias választ kaptunk. Megtudtuk, partizánakcióval semmire sem megyünk, a hőmennyiségmérő felszereléséhez egy panelközösség egyhangú elhatározása szükséges. Bár az ügyfélszolgálatos hölgy a beszerelés várható költségéről nem tudott mit mondani, az illetékes osztály elérhetőségét az ügyintéző nevével azonnal megmondta. Sőt még jó tanácsokkal is ellátott. Megtudtuk, a tapasztalatok szerint az emberek felelőtlenül bánnak az energiával: a radiátort teljesen felcsavarják, miközben egész nap szellőztetnek. Biztatott, beszéljünk közös képviselőnkkel. Öt perc alatt végeztünk.

Aranyhalak a vízben

A T-kábel Csongrádi sugárúti irodáját kényelmes sétával közelítettük meg. Fél tízkor öten előttünk, néhány perccel ezután kétszer ennyien mögöttünk. Na igen, jókor kell érkezni. Nem sokkal ezután az ügyfélhívórendszerből kifogyott a papír. A T-kábel ügyfelekkel foglalkozó legénysége tegnap három fő volt. Egyikük csak az új előfizetőkkel foglalkozott, majd miután nem talált ilyet, a hátsó ajtón keresztül tűnt el szemünk elől. A hibák elhárítása így a maradék két munkatársra hárult. Eközben tizenöten zsúfolódtak össze az irodában. Az öt férőhelyes, dizájnos bőr ülőgarnitúra szett az ügyfelek számára elégtelennek bizonyult. Az álldogálóknak mindössze a bekapcsolt plazmatévén látható romantikus történet adhatott némi vigaszt. Az újdonságnak számító digitális programcsomag beszereléséről és áráról érdeklődtünk – negyed órába tellett. Ekkor érkező ügyféltársaink gyaníthatóan már közel sem voltak ennyire szerencsések, telt ház volt, amikor kiléptünk az utcára.

„Kérjük, húzzon sorszámot és várakozzon az előtérben" – olvastuk el az utasítást a Szegedi Vízmű Rt. ügyfélszolgálatán. Húztunk. Várakozók száma tíz, ülőhelyek száma kilenc. Bankból jövő nyugdíjas bácsi rémisztgetett: a pénzintézetben egy órát várt, múltkor a vízműből sem szabadult ennél korábban. A hírre a torkunk is kiszáradt, ezért innivaló után néztünk. Az előtérben találtunk vizet, mégsem kortyolgathattunk: a folyadékban aranyhalak úszkáltak. Így tovább repedezett az ajak, de legalább a díszhalak jól érezték magukat. Az órás várakozás szerencsére kacsa volt, húsz perc múlva zsebünkben egy korábban ki nem fizetett számlánk másolatával, az ügyfélszolgálatos hölgy baráti mosolyától kísérve távoztunk.

A 623. sorszámmal

Egy elszámoló számla készítését szerettük volna kieszközölni a Démász Nyrt. ügyfélszolgálatán. Körülbelül ötven ügyfél, a „Jézusom, mennyien vannak" és az „Én ráérek, mert nyugdíjas vagyok" mondatok vártak ránk az irodán. Tájékoztató füzeteket és elhasználódott levegőt igen, szabad széket nem találtunk. Tizenegy óra tízkor kaptuk meg a 623. sorszámot, miközben egy idősebb asszony hívószelvényét vizslattuk. Ő is elszámolásra várt: negyed tizenegykor megkapott sorszámával pontosan egy órás várakozás után szólították. A távozás mellett döntöttünk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szurdi Zsolt: a szegedi Dugonics tér

Mi a kedvenc helye? – kérdezzük Szeged és Csongrád megye lakóitól, közszereplőktől, és nem… Tovább olvasom