Délmagyar logó

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 27°C Még több cikk.

Anger Ferenc: nosztalgikus érzést szerettünk volna kelteni

Szeged - Meglepően aktuálisnak tartja Anger Ferenc rendező Rossini közel kétszáz éves vígoperáját, az Ory grófját, amelyet tegnap mutatott be a szegedi társulat a kisszínházban, ma este pedig a második szereposztás premierjét tartják. Márciusban világhírű koloratúrszopránunk, Miklósa Erika is fellép a produkcióban.
– Szerettük volna a mai korhoz kicsit közelebb hozni a cselekményt, de nem akartuk teljesen aktualizálni, mert az a női-férfi egyensúly, változás, amelyet ez a történet feldolgoz, ma már nem annyira érdekes. Inkább elcsépeltnek hat. Azt gondolom, mi ugyanazt a nosztalgiát érezzük ma az I. világháborúval kapcsolatban, mint Rossini korában Európa érzett a keresztes háborúkkal kapcsolatban. Szeretnénk ugyanazt a nosztalgikus érzést felkelteni a nézőinkben, mint amelyet az 1828-as ősbemutató közönsége érezhetett – mondja Anger Ferenc, az Ory grófja rendezője.

Rossini vígoperáját ritkán tűzik műsorra a dalszínházak. Budapesten, az operaházban 1962-ben két legendás énekes, Réti József és László Margit főszereplésével, valamint Lamberto Gardelli dirigálásával mutatták be, de csak egy-két évig volt repertoáron. A mostani szegedi produkcióhoz a rendező és Kenesey Judit dramaturg új fordítást készített, így a kisszínházban magyarul játsszák a darabot.

A szegedi közönség régi kedvence, Keszei Bori Adéle szerepében. Fotó: Schmidt Andrea
A szegedi közönség régi kedvence, Keszei Bori Adéle szerepében.
Fotó: Schmidt Andrea

– Sokkal közelebb lehet vinni a színpadi szituációkat, a történetet, a váratlan érzelmi váltásokat és a gegeket a közönséghez, ha az anyanyelvén szólal meg a darab. Szerettük volna az új fordítással jobban érzékeltetni az opera pikantériáját, rendkívüli modernségét. Ehhez olyan, emelkedettebb nyelvezetet igyekeztünk találni, amely tiszteletben tartja az eredeti francia szöveg fő irányvonalait, rímelését, verselését, hogy azok a poénok, amelyek annak idején minden bizonnyal rendkívüli erővel hatottak, ugyanúgy hassanak a mai nézők számára is. Megértem, hogy a hazai társulatok mostanában a közismert, gyakran játszott nagyoperákat inkább eredeti nyelven, feliratozással játsszák. Bár abban is biztos vagyok, hogy nem tud a közönség ugyanolyan mélyen belelátni a szövegbe, mint ha magyar nyelven énekelnék. Különösen a vígoperák esetében – ahol a pillanatnyi hatás roppant fontos – szinte kötelezőnek érzem, hogy magyarul hangozzanak el a darabok – hangsúlyozza Anger Ferenc.

Miklósa Erika is énekli Adéle-t

A Szegedi Nemzeti Színház a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban állította színpadra a Rossini-vígoperát. Ennek az együttműködésnek is köszönhető, hogy Adéle szerepében Miklósa Erika is fellép. Világjáró koloratúrszopránunk március 22-i szegedi bemutatkozására a Szegedi Tavaszi Fesztivál programjának részeként, az OTP Bank Nyrt. és a Mol Nyrt. támogatásával kerül sor. Mint megtudtuk, erre az előadásra szinte minden jegy elkelt, már csak néhány, a kisszínház utolsó soraiba szóló belépő kapható – 4900 forintért.

A rendező azt mondja: abban a szerencsés helyzetben van a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata, hogy olyan gárdát tud kiállítani erre a zeneileg rendkívül kényes operára, amire ritkán képesek az operatársulatok. – Az Ory grófja annyira virtuóz követelményeket támaszt az énekesekkel szemben, ami nagyon megnehezíti a darab kiállítását. Ezt az akadályt könnyen vette a szegedi társulat. A hagyományos vígoperai felfogás groteszk felerősítését szeretnénk elérni. Emiatt is hívtuk segítségül az I. világháború korszakát, amelyben a némafilm megszületett. Ennek az eszköztárát is igyekeztünk kicsit belelopni a játékba.

Anger Ferenc első két szegedi operarendezésével, a José Cura vendégszereplésével is játszott Otellóval és a kisszínházi Figaro házasságával sikert aratott. Ennek ellenére úgy gondolja: mint a legtöbb pályán, operarendezőként is nehéz elindulni. Minden feladatot újabb bizonyítási lehetőségnek tekint.

– Az Ory grófja Rossini utolsó vígoperája, ezért az operatörténetben rendkívüli a jelentősége. Olyan férfi-női konfliktust, viszonyulást dolgoz fel, amely máig rendkívül aktuális. Amiatt is érdemes a figyelmünkre: ezeket az alapvető emberi problémákat már kétszáz évvel ezelőtt is mennyire pontosan meg tudták fogalmazni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Betyárbatyu a jogászbálon

Szabó László, a Protocoll Party Service tulajdonosa fantázianévvel illeti a farsangi időszakban felszolgált ételeket. Tovább olvasom