Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Antibiotikumok napja

Szeged - Az első európai antibiotikum napot ma tartják először Európa-szerte. Az ember szervezetének számos területén „jó" baktériumok milliárdjait hordozza, teljes békességben együtt élve ezekkel a mikroszkopikus élőlényekkel. Ha ezt a békés együttélést indokolatlanul antibiotikumokkal bombázzuk, akkor a számunkra veszélytelen baktériumokat is elpusztítjuk.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2005 májusában kezdte meg működését stockholmi központtal és a magyar származású Jakab Zsuzsanna elnök vezetésével. Egyre bővülő szakmai csoporttal, kiterjedt partnerhálózattal feladata az európai országokban a fertőző betegségekkel szembeni küzdelem fejlesztése, ismeretlen eredetű fertőző betegség fellépése esetén a tovaterjedés megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghozatala, a tagállamok, az EU intézmények és az érintett nemzetközi szervezetek feladatainak összefogása.

Az emberek legnagyobb számban fertőzés okozta megbetegedéssel fordulnak háziorvosukhoz. Ilyen betegségeket különböző mikroorganizmusok képesek előidézni, amelyek gyógyítására eltérő gyógyszerek, antimikróbás szerek alkalmasak. A leggyakrabban előforduló légúti megbetegedéseket döntő többségben vírusok okozzák, amelyek maguktól gyógyulnak, az emberi szervezet védekező rendszere megsemmisíti a kórokozókat. Az antibiotikumok csak baktériumokra hatnak, azokra is különböző módon. Vírusos betegségekre az antibiotikumok hatástalanok. A vírusfertőzést gyakran követő baktérium okozta fertőzést a vírusfertőzés alatt adott antibiotikum nem védi ki, hiszen ilyenkor a szervezet nem kellő védekezőképessége az elsődleges oka az úgynevezett felülfertőződésnek.

Az ember – szervezetének számtalan területén – „jó" baktériumok milliárdjait hordozza, teljes békességben együtt élve ezekkel a mikroszkopikus élőlényekkel. Ha ezt a békés együttélést indokolatlanul antibiotikumokkal bombázzuk, akkor a számunkra veszélytelen, sőt az egészséges életünkhöz elengedhetetlen baktériumokat is elpusztítjuk, helyet adva más, ebbe az egyensúlyi helyzetbe nem illeszkedő, bizonyos esetekben betegséget okozó baktériumoknak. Az antibiotikum adásának közvetlen veszélye az is, hogy a nagyon gyorsan szaporodó baktériumok között megjelennek olyan változatok, amelyek túlélik az antibiotikum hatását. Ezek szaporodnak és az antibiotikumoknak ellenálló új törzset hoznak létre. Az így kialakult úgynevezett multirezisztens baktérium törzsek a legsúlyosabb fertőzések gyakori kórokozói. Már azonosítottak olyan baktériumokat, amelyek minden, jelenleg elérhető antibiotikummal szemben rezisztensek. Jól gondoljuk meg tehát, hogy követeljük-e gyermekünk orvosától, vagy saját orvosunktól az antibiotikumot akkor, amikor az orvos vírusfertőzést állapít meg. Az első európai antibiotikum nap rendezvényeivel a lakosság és a szakemberek figyelmét is fel kívánják hívni arra, hogy az antibiotikumok csak baktériumok ellen hatnak, nem minden antibiotikum hat minden baktériumra, a biztosan hatásos kezelést mikrobiológiai vizsgálat alapján lehet megválasztani, a feleslegesen adott antibiotikum elpusztítja a szervezetet védő normál baktérium flórát, az indokolatlan, vagy helytelenül alkalmazott antibiotikum rezisztens törzsek kiválasztódását segíti elő.

dr. Hajdú Edit PhD, egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mozifilmek fél áron

Szeged - A szegedi Belvárosi moziban november 21-22-23-án féláron mozizhat a közönség. Három nap… Tovább olvasom