Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Antigona - a cseh opera atyjától

Szeged - A cseh opera atyjaként emlegetett Josef Myslivecek Antigona című darabját még nem játszották hazánkban. A magyarországi bemutatót ma 19 órától tartja a svájci Theater Biel Solothurn társulata az operafesztivál részeként a nagyszínházban.
Az operafesztivál svájci partnere, a Theater Biel Solothurn társulata évadonként 250 előadást tart. Különlegességnek számító korai Verdi-művek és belcanto operák mellett barokk és kortárs darabok, valamint nagy zeneszerzők ismeretlen művei szerepelnek repertoárján. A színház 1842 óta működik Biel óvárosában – az épület egykor a város hadiraktára volt, ágyúk és fegyverek tárolására használták. Josef Myslivecek 1773-ban írt Antigona című operáját is – amit még sohasem adtak elő hazánkban – ott állították színpadra Andreas Rosar rendezésében még szeptemberben, nagy sikerrel. A magyarországi bemutatót az Armel-operafesztiválon ma 19 órától tartják a nagyszínházban, a szegedi szimfonikusokat Moritz Caffier vezényli.

Jelenet a svájci társulat előadásából. Fotó: Karnok Csaba
Jelenet a svájci társulat előadásából.
Fotó: Karnok Csaba

Minikoncert, beszélgetés a Korzóban

A fesztivál ingyenes kísérőrendezvényeként ma 16.30-tól a svájci operaház minikoncerten mutatja be repertoárja különlegességeit a Korzó Zeneházban. Ugyanitt vasárnap 15 órától Jakupcsek Gabriella Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész-koreográfus-rendezővel, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti igazgatójával beszélget az operához fűződő viszonyáról.

Az Antigona cselekménye nem azonos Szophoklész közismert drámájáéval. Myslivecek operájában Antigoné nem hal meg, hanem az erdőbe menekül. Ekkor már férjes asszony, és Euristeónak, a zsarnok Kreón fiának gyermekét várja. A kislánynak Antigoné menekülésekor nyoma vész. Kezdetben egy pásztor veszi gondjaiba, majd Kreón nővére neveli, eltitkolva származását. Egy jóslat alapján – és mert menyét halottnak hiszi – Kreón úgy határoz, hogy fiát újraházasítja, és Ermionét, Antigoné lányát szemeli ki Euristeo feleségnek. Megkéri Apollón papnőit, hogy egy képviselőjük vegyen részt az esküvőn.
Ez nem más lesz, mint Antigoné, aki időközben belépett a papnők közé. Hivatalát az istenek által ráruházott küldetésnek tekinti, ami lehetővé teszi számára, hogy bosszút álljon a thébai uralkodón. Ekkor derül ki, hogy Euristeo második felesége nem más, mint a tulajdon lánya.

A svájciak versenyprodukciójában egyetlen döntős énekest hallhat a közönség: az Ermione szerepét alakító portugál szoprán, Raquel Camarinha 1986-ban született, zenei tanulmányait idén fejezte be a párizsi konzervatóriumban. Repertoárján a barokktól a kortárs zenéig szinte minden megtalálható. Paminaként, Papagenaként és Zerlinaként bejárta már Európát. Az Antigonában nyújtott alakítását a Neue Zürcher Zeitung kritikusa lelkesen méltatta, dicsérve meleg szopránját, bravúros koloratúrkészségét.

Az Ermione szerepét alakító portugál szoprán, Raquel Camarinha
Az Ermione szerepét alakító portugál szoprán, Raquel Camarinha.
Fotó: DM/DV

A komponista: Josef Myslivecek

Josef Myslivecek jómódú molnárcsalád sarjaként született Prágában 1737-ben. A Károly Egyetemre járt, de rossz eredményei miatt abba kellett hagynia tanulmányait. 1763-ban Velencébe utazott zeneszerzést tanulni. Első operája, a Semiramide (1765) azonnal jelentős elismerést hozott; következő művei is sikert arattak Rómában, így az olasz színházak elhalmozták megrendelésekkel. Hírneve gyorsan túlszárnyalta Itália határait: műveit Münchenben is bemutatták. Rajongtak érte a nők, szifiliszt kapott, és vérbaja miatt kifekélyesedett orrától meg kellett válnia. 43 évesen hunyt el Rómában. Az 1770-es években ő volt a legsikeresebb opera seria komponista Európában. Zenéjében nem alkalmazott cseh elemeket, újításokat, viszont biztos, kifinomult formaérzék és áradó dallamosság jellemzi műveit. „Csupa tűz és élet" – írta Myslivecekről levelében a fiatal Mozart, aki sokáig példaképének tekintette idősebb kollégáját. Olyannyira, hogy számos témát plagizált is operáiból, versenyműveiből, szimfóniáiból. A cseh opera atyjaként emlegetett komponista életében roppant sikeres és népszerű volt. 25 operáját, 8 oratóriumát tartja számon a zenetörténet.

Olvasóink írták

  • 1. jq 2011. október 24. 09:05
    „Szó sincs cseh operáról, meg annak az atyjáról, Myslivecek egyike volt annak a sok külföldi zeneszerzőnek, aki Olaszországba ment tanulni, aztán az ott tanult módon olasz zenét szerzett”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdődött a szabadtéri jegyértékesítése

Hétfőn kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok 2012-es előadásaira szóló jegyek és bérletek… Tovább olvasom