Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Anyagi javak nélkül is elérhető a boldogság

Ferenc pápa 2014 végén, advent első vasárnapján hirdette meg a szerzetesek évét, így 2016 februárjáig a világ figyelme a szerzetesrendekre irányul. Magyarországon jelenleg 68, ebből 44 női és 24 férfi rend működik, és igyekszik a megfelelő szerepet betölteni a modern társadalomban. Február 2-án a szerzetesek világnapját is ünnepelhetjük.

Míg a huszadik század elején az egyházban és a társadalomban is fontos szerepet töltöttek be a szerzetesrendek Magyarországon, ma már hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk. Pedig itt élnek köztünk, és ugyanolyan alázattal végzik mindennapos feladataikat, mint egykoron. Egyszerűbben megfogalmazva: a körülmények változtak, de ők nem.

Isten hívta őt

– Minden reggel 6 órakor kelek, jön a tisztálkodás, majd az előkészületek. Kinyitom a templomot, mert ugyan nincs reggel szertartás, de a dolgozók közül sokan betérnek hozzánk munka előtt. Az egyetemisták általában vizsgaidőszakban teszik ezt meg. A kápolnában közös imádságot tartunk, majd közösen reggelizünk, ott tartjuk a megbeszéléseket, ezután pedig kezdődhet a munka – meséli egy napjáról Kálmán Bertalan szegedi alsóvárosi ferences szerzetes, aki emellett kertet is ápol, gyógyteát főz, de a templomban is ő segít előkészülődni a misére. Bertalan testvér viszonylag későn, 30 éves kora után választotta ezt az életformát, de a miértre ő sem tud pontos választ adni.

– Nehéz kérdés, magam is sokat szoktam gondolkodni rajta. Valószínűleg azért lettem szerzetes, mert Isten hívott, én pedig válaszoltam rá. Enélkül nem megy, ahogy a sportolók sem tudnak jól teljesíteni, ha nincs mögöttük egyfajta elszántság, egy erős belső motiváció. Volt néhány testvér, aki pont emiatt hagyta el a rendet. Én az 1970-es évek elején szerettem volna először belépni, de akkor még nem volt erre mód, így csak az 1990-es évek végén sikerült ezt megtennem. Sokszor eltöprengek, Isten miért nem egy tehetségesebb, kitartóbb embert választott, de egyre inkább azt érzem, hogy ez nem volt véletlen – mondja Bertalan testvér.

Segítő kezet nyújtanak

– A szerzetesség általában három fogadalom megvalósítására törekszik: a szegénységre, az engedelmességre és a szüzességre. Ezek az értékek homlokegyenest szemben állnak azokkal az értékekkel, amelyek a modern társadalomban vezérelvek, így ezekkel szemben kontrasztot jelentenek. A szerzetesek által megcélzott értékek felmutatása azonban túl tud mutatni a társadalom törekvésein, és ez az, ami a legmodernebb világban is aláhúzza a szerzetesek társadalmi jelentőségét – véli dr. Máté-Tóth András valláskutató, tanszékvezető egyetemi tanár.

Készülődés az esti misére. Bertalan testvér sokat beszélget a hívekkel. Fotók: Kuklis István
Készülődés az esti misére. Bertalan testvér sokat beszélget a hívekkel. Fotók: Kuklis István

Bár a szerzetesrendek vásártartása a középkorban sokkal népszerűbb volt, még ma is egy sor rend életében megtalálható. Továbbra is fontos azonban, hogy – rendtől függetlenül – valamilyen formában segítő kezet nyújtsanak azoknak, akik hozzájuk fordulnak. – Nem véletlen, hogy Ferenc pápa a szerzetesek évét hirdette meg. Ő jezsuita, a Ferenc név felvételével egyértelmű az üzenet: az egyház megújulása a szegények iránti elkötelezettség felerősítése. A szerzetesi életideált példaként akarja a világ kereszténysége elé tárni, hogy minden katolikus lássa: lehet boldog életet élni akkor is, ha a vagyonosodásra, szexuális kielégülésre és az önmegvalósításra vonatkozó vágyak nem teljesülnek – mutat rá a lényegre Máté-Tóth András.

Digitális szerzetesség

 A legismertebb rendek

Magyarországon jelenleg 68 keresztény szerzetesrend működik, 24 férfi és 44 női. A legismertebb férfi szerzetesrendek között hazánkban is megtalálhatjuk a domonkosokat, a ferenceseket, a cisztercieket, valamint a jezsuitákat is. Utóbbi rendhez tartozott maga Ferenc pápa is, aki 1973 és 1979 között a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt. Magyarországon a 44 női szerzetesrend közt megtalálhatjuk többek között Assisi Szent Ferenc Leányait, a Boldogasszony Iskolanővéreket, Szent Benedek Leányait, Szűz Mária Szolgálóleányait is.

Vannak bizonyos dolgok, amelyek a szerzetesek életét is ugyanúgy befolyásolják, mint a világi emberek mindennapjait. Az egyik ilyen legkézzelfoghatóbb dolog az internet, amely még nagyobbra nyithatja a kaput a hívők és a rendek tagjai között. – Úgy gondolom, hogy az internet segítségével a korábbinál jóval közelebb kerülhetünk az emberekhez. Szent gyónást persze sem így, sem telefonon nem lehet tartani, ám a lelki beszélgetések ebben a formában rendkívül hangsúlyosakká váltak. Sokan keresnek meg bennünket így, a leghétköznapibb dolgokkal is. A tapasztalataim szerint jóval több fiatal, mint az idősebb generációból, ami szintén pozitív, hiszen a lényeg, hogy érdeklődjenek – mondja Bertalan testvér.

– Nemrég egy fiatal és egy középkorú férfi keresett meg. Egyikük a kábítószerekkel küzd, a másik pedig pszichiátriai problémákkal. A munkaterápián keresztül nekik is igyekszem megmutatni, hogy nem csak a világi dolgok hajszolása teheti boldoggá az embert. Persze ez a fajta munka hatalmas felelősséggel is jár, hiszen ez is gyógyítás, amit lehet jól és rosszul is csinálni. De már az is pozitívan hathat az emberre, ha segítő kezet nyújtanak neki – véli a ferences rendi szerzetes.

Az egyik legősibb rend a buddhistáké

– A buddhizmusban a szerzetesség „intézménye" egyidős magával a vallással, tehát több mint 2500 éves múltra tekint vissza. Az első közösséget Sákjamuni, azaz a történelmi Buddha személyes tanítványai alkották. Kezdetben vándorló szerzetesek voltak, koldulásból tartották fenn magukat. Maga Buddha is, amikor otthagyva családját lemondott a világi életről és a szenvedéstől való megszabadulás útját kereste, egy ilyen csoporthoz csatlakozhatott. A vándorló, kolduló szerzetesek a társadalomból kivonultan éltek, ám attól nem függetlenül, hiszen rá voltak utalva a világiak adományaira. Cserébe tanították, testileg-lelkileg gyógyították őket. Buddha sok világi hívet is szerzett, ezek közül a tehetősebbek területeket adományoztak nekik, ahol egy idő után már szentélyeket és fedett szállást építettek. Később ezekből alakultak ki az első kolostorok – magyarázza dr. Porció Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének adjunktusa.

A buddhista szerzetesek boldogok

Kovács Áron néhány évvel ezelőtt egy véletlen folytán ismerkedett meg a buddhizmussal, és bár „hivatalosan" nem hívő, mégis ezt a vallást érzi a legközelebb magához. – Ez nem egy egyik pillanatról a másikra való döntés volt, hanem egy folyamat. Nem mondom, hogy pontosan a tanítások szerint élek, de igyekszem ehhez közelíteni. Egy nehéz nap után kifejezetten jólesik, hogy visszavonulhatok, és otthon, a saját személyes életteremben meditálhatok. Engem ez tölt fel – mondja Áron. Bár Magyarországon szervezett keretek között nem működik buddhista szerzetesrend, a rugalmassága miatt nem elképzelhetetlen, hogy egyszer idehaza is alapítanak majd.

A ferencesek a maguk által termesztett gyógynövényeket fogyasztják.
A ferencesek a maguk által termesztett gyógynövényeket fogyasztják.

– A buddhizmusra mindig is jellemző volt, hogy viszonylag könnyen tudott alkalmazkodni a helyi körülményekhez, szokásokhoz és a társadalmi változásokhoz is. Ez a tulajdonsága tette lehetővé, hogy a világon ennyire el tudott terjedni, többnyire anélkül, hogy a terjedését erőszak kísérte volna. Ma már sokféle szerzetesrend van, ezek leginkább a külsőségekben különböznek, például más színű ruhát viselnek a japán zen, a burmai vagy a tibeti szerzetesek. Általában a szerzetesi szabályzataikban nincs ennyire látványos különbség – mondja dr. Porció Tibor.

Az adjunktus élete során már nagyon sokat utazott, jelenleg is Nepálba készül, és ahogy ő mondja: többnyire csak vidám szerzetesekkel találkozott.

– A szerzetessé vagy apácává válás során a jelölt lemond azokról az örömökről, amelyek élvezete a legtöbb embert visszatartja attól, hogy ilyen elhatározásra jusson. Ugyanakkor a világi életforma is számtalan kötöttséggel jár, szabadságunk korlátozott. Akik a szerzetesi lét kötöttségeit vállalják, azok végső soron ezt egy korlátlan szabadság reményében teszik – hangsúlyozza a szakember.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több mint ezer határsértőt tartóztattak fel Csongrád megyében

Az elfogottak közül 991 koszovói, 18 afgán, hét iraki, három kubai, két szír, míg egy ember… Tovább olvasom