Délmagyar logó

2018. 09. 25. kedd - Eufrozina, Kende 8°C | 16°C Még több cikk.

Árhullámok is jöhetnek

Lesz-e árvíz az idén, árad-e majd a Tisza? A kérdés mindenkit érdekel. A rendelkezésre álló előrejelzések lényege: vagy igen, vagy nem. Jelenleg ugyan nincs sok hó a hegyekben – de tél végéig minden megtörténhet.
Nagy kérdés, hogyan fog viselkedni a következő hónapokban a Tisza. Fotó:Schmidt Andrea
– Egyelőre csak rendkívül bizonytalan becslések tehetők a közeljövő vízjárásával kapcsolatban – mondja Lázár Miklós, az Atikövizig hidrológusa. Az Országos Vízjelző Szolgálat, melyre a vízügy is támaszkodik, csak márciusban szokott kibocsátani előrejelzést, három hónapra. Ami jelenleg figyelembe vehető, az az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése. Eszerint a télvég időjárása az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb lesz – tehát számítani lehet árhullámok bekövetkeztére. Igaz, ugyanez az előrejelzés a januárt is enyhének és csapadékosnak jelezte, s – mint tapasztaljuk – enyhének ugyan enyhe az idő, csapadék viszont nincs. Az is igaz, még csak hónap közepe van, tehát „nem maradtunk le semmiről" – érzékelteti a közeljövő kiszámíthatatlanságát a hidrológus.

És ha valóban az átlagnál csapadékosabb lesz a február? Kisebb lenne a veszély, ha a csapadék esőként érkezne. Hisz a víztöbblet akkor folyamatosan továbbítódna a vízgyűjtőről a folyókba, s nem halmozódna föl. A baj csak az: a legnagyobb árvizek az 1500 méter fölötti hegyekből szoktak kiindulni, ahol télen azért általában megmarad a hó. Most is van hó a Tisza vízgyűjtő területén a hegyekben, szerencsére nem sok. Tavaly január közepére már 4,5 köbkilométernyi hó halmozódott föl a vízgyűjtőn, ami jóval meghaladta a sokéves átlagot. Most viszont az átlagos 3 köbkilométernyinek csupán harminc százaléka a hómennyiség.

Emelkedő Tisza

Kisebb árhullám vonul le a napokban a Tiszán. Azonban a folyó forrásvidékéről érkező csekély víztöbbletnek – melynek eredményeként tegnap Szegednél 293 centire nőtt a korábban nagyon alacsony vízszint – nincs számottevő utánpótlása.

A tavalyi nagy árvízben óriási szerepe volt annak is, hogy a Duna és a Tisza egyszerre áradt. Előfordulhat-e ez az idén is? Egyidejű áradás rendkívül ritka, de végül is bármikor újra bekövetkezhet. És hogy a globális éghajlatváltozás – ha amiben vagyunk, már az – befolyásolhatja-e az árvizek gyakoriságát? Igen, mert fokozza az időjárási, s így a vízjárási szélsőségeket: hol túl kevés az eső, hol túl sok. A nyolcvanas-kilencvenes években például hosszú, száraz periódus volt, a '90-es évek végétől pedig nedves, és egyáltalán nem biztos, hogy ennek most vége van. Igaz, minél hosszabb ideje tart egy esős periódus, annál valószínűbb: közeledik a vége. Persze, ha valami valószínű, nem biztos, hogy mindenképpen be is következik – a tavalyi rekordárvíz is nagyon valószínűtlen volt, s mégis megtörtént.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Beteg gyermekeken segít Gregor József portréja

Internetes árverésen szeretnék értékesíteni azt a festményt, amely 2005-ben, operabáli fellépése… Tovább olvasom