Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Árpád vezérre emlékeztek az ópusztaszeri búcsún

Ópusztaszer - Több százan voltak a hatvan év után felelevenített szobori búcsúban Ópusztaszeren. Árpád vezérre szentmisével emlékeztek, Böjte Csaba dévai ferences szerzetes prédikált. Az először átadott Árpád-gyűrűt Kiss-Rigó László megyés püspök kapta.
– Ne feledkezzél el szegény magyarokról – fohászkodtak tegnap a Boldogasszonyhoz mintegy harmincan a reggeli körmenetben, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban – felelevenítve az Árpád vezér kultuszához kötődő, 110 éves szobori búcsút.

A feltámadó szél ellenére délelőtt 10 órára kisütött a nap, több százan állták körül a honfoglaló vezér szobrát. – Anonymus szerint Árpád és a törzsfők itt tartották 34 napos alkotmányozó nemzetgyűlésüket – emlékeztetett Horváth Gábor, az emlékpark igazgatója nemezsüveges, honfoglalás kori ruhát és csizmát viselő hagyományőrzők gyűrűjében. Hozzátette: a szobor kifejezi a magyar történelem folytonosságát, nem véletlenül szerveződött köré a búcsú. – Éledjen újjá, kapja vissza az őt megillető fényt – kívánta, majd Petraskó Tamás hagyományőrzőtől Vereckéről hozott földet és forrásvizet kapott.

Az elsőt 1897-ben rendezték

Az első szobori búcsút az Árpád-emlékmű mellett 1897. augusztus 8-án tartották – Ópusztaszer rövidesen országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé fejlődött. Az első világháború alatt szüneteltek az ünnepségek, a búcsú a 30-as években éledt újjá. Utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget a szobornál.
Ő vehette át az emlékpark nevében az Árpád fejedelem emlékdíjat is, mivel Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke szerint „ebben a múltunkat eltörölni kívánó időszakban" szépen gondozza a magyarság 1100 éves emlékét.

Ugyancsak megkapta a Herendi Porcelánmanufaktúra Árpádot formázó lovasszobrát Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai árvák gyámolítója, aki figyelmeztetett: Árpád hét törzset tudott egymás mellé ültetni, elérte, hogy az ellentétek dacára vérszerződést kössenek. – Egymásra találásukból született népünk, ehhez a szellemhez kellene visszatérni.

A monostor újraöntött, középkori harangjának hangjára becslésünk szerint legalább hatszázan hallgattak: a monostor romjainál celebrált szentmisén Böjte Csaba azt javasolta prédikációjában: figyeljünk oda, mit kér tőlünk az Isten – és bízzunk benne, ahogyan tette Árpád is.

A püspöké az Árpád-gyűrű

Az emlékpark Szer üzenete díját, az első alkalommal átadott ezüst Árpád-gyűrűt Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyés püspök kapta meg. Horváth Gábor igazgató indoklása szerint a magyarság megmaradásának, összetartozásának szimbolizálásáért.
A szentmise miatt utazott ide Szegedről Varga Istvánné. – Nagyon megszívlelendő volt a prédikáció, fontos ez a búcsú, örülök, hogy újra megrendezték – mondta az idős asszony.

– Még egy kicsit hallgatom az igét, ülj le te is mellém – tanácsolta kísérőjének egy férfi, letelepedve a domboldalra –, majd megyünk később a Feszty-körképhez. Hozzájuk hasonlóan sokan választották családi kikapcsolódásra az emlékparkot. A skanzenben rengeteg gyermek szaladgált a kirakodóvásár környékén. Népszerű volt a kézzel hajtott, fából készült körhinta is.

Címeres füles poharat 520, fából faragott gémeskutat 960 forintért lehetett venni, de árultak rovásírásos pólókat, subát, kürtöt, tarsolylemezt és íjat is – utóbbit 10 ezer forintért.

Egy középkorú német nőnek pedig a tanya tetszett leginkább, „azzal a kör alakú dologgal" – mint kiderült, a disznóólra gondolt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szupernyolcas erotika a 60-as, 70-es évekből

Szeged - Erotikus témájú, szupernyolcas technológiával készült filmeket vetítettek csütörtökön a… Tovább olvasom