Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Ártatlan kolbász, kétértelmű jogszabály

Az élelmiszer-ellenőrök rutinellenőrzés során az egyik szegedi üzletben olyan kolbászt találtak, amelynek címkéjéről nem derült ki, hol gyártották. Szinte ugyanaznap egy másik boltban a kolbász minőségét kifogásolta egy vevő. A vizsgálat tegnap lezárult: a kolbász, a gyártó és a forgalmazó ártatlan, ellenben a jogszabályokat mindenki másképp értelmezi.
Fotó: Miskolczi Róbert
Előbb meggyanúsítottak, majd rehabilitáltak tegnap egy kolbászt, amelyből két helyen vettek mintát a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás munkatársai. A CBA-lánchoz tartozó Kossuth Lajos sugárúti boltban azért akadt fenn a rostán a készítmény egy rutinellenőrzés során, mivel azon csak a forgalmazó neve szerepelt, a gyártóé nem. Szinte ezzel egy időben egy másik, Csongor téri üzletből pedig egy vevő panaszkodott a termék minőségére, ezért az ellenőrök abból az áruból is mintát vettek, és laboratóriumi vizsgálatra küldték.

A labor tegnap délután hozta nyilvánosságra az eredményt, amely negatív volt: ezúttal a kolbász minden vizsgán jól szerepelt, vagyis a minőséget nem érheti kifogás. Az élelmiszer-ellenőrző állomás ugyanakkor kifogásolta, hogy a húskészítményen nem tüntették fel, honnan származik, és az sem szerepelt rajta, meddig fogyasztható. Tóth János, a CBA ügyvezetője lapunknak elmondta, a kolbászt egy
Nyomozás

Két héttel ezelőtt is találtak már szabálytalan címkézésű kolbászt, melyről a laborvizsgálat után az is kiderült: szalmonellával fertőzött. Mivel az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző állomás adatgyűjtése alapján nem volt egyértelműen bizonyítható, ki gyártotta a fertőzött élelmiszert, az ügyet átadták a Szegedi Rendőrkapitányságnak. A hatóság visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel vétség gyanúja miatt indított büntetőeljárást ismeretlen tettes ellen. A rendőrség jelenleg tanúkat hallgat ki.  
szigetszentmiklósi üzemben az ÁSZ Kft. gyártja, amely EU-minősítésű gyár. A termék eredete a szállítólevélen nyomon követhető, magán a kolbászon azért nincs rajta a megjelölés, mivel kimérve árusítják.

Tóth János hivatkozott egy 2004-es, az FVM honlapján szereplő jogszabályra is, amely szerint az élelmiszeren vagy a gyártónak, vagy a forgalmazónak kell feltüntetni a nevét, márpedig a CBA-é mint kereskedőé rajta volt. Neki adott igazat Ősz Katalin, az FVM vezető főtanácsosa is: saját márkás terméknél nem kell feltüntetni a gyártó nevét – állította.

Ennek viszont az ellenkezőjéről van meggyőződve Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgatója, aki lapunknak elmondta, ha az ominózus rendeletet elővesszük, és azt tovább olvassuk, akkor kiderül, hogy a húskészítmények kivételek: a kolbásznál tehát az eredetmegjelölést alkalmazni kell. A szállítólevél azért nem fogadható el bizonyítéknak, mivel a láncba könnyen beékelődhet egy köztes személy is, továbbá a számlákat nagyon sok esetben hamisítják. A főállatorvos nem ért egyet az FVM élelmiszeripari főosztálya munkatársának nyilatkozatával – a vita az elkövetkező napokban tovább folytatódik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy városi telek kálváriája

Négyzetméterenként tízezer forintot kért az önkormányzat két városi tulajdonú, közmű nélküli… Tovább olvasom