Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Árvaházi lányból nyomozónő

Szeged - Kiskorától fogva gyerekpszichológusnak készült, harmincon túl mégis zsaru lett az árvaházban felnőtt Krizsák Ferencné Karolából.
A rendőrségen Vaslédinek becézték, olyan szívósan dolgozott az ifjúságvédelemnél és az akciócsoportban. Nem félt, Gergényi Pétertől tanulta meg, hogy a térdremegés a főnök dolga.

– Egy gyerekből sem az árvaház csinál bűnözőt. És persze a család sem védi meg, ha csak abból áll, hogy egy fedél alatt lakik apa, anya, gyerek. A fiatalok nem hibáztathatók a körülmények miatt, melyek között felnőnek. Igaz, nem is azért követnek el bűncselekményt, mert rossz helyre születtek – magyarázza a közelmúlt fiatalok elkövette rablá-
sairól, súlyos testi sértéseiről és gyilkosságairól Krizsák Ferencné Karolin. A sikeres pesti nyomozónő szegedi találkozásunkkor azt hangsúlyozta, hogy a nevelés a legfontosabb, mert a sikerélmény a döntő.

35 évesen lett zsaru

Abban az árvaházban, ahol – Karolin, vagy ahogy mindenki szólítja Karola – felnőtt, nem volt mindenki árva, így ő sem. Felidézi, milyen borzasztó volt, amikor az árvákat kivitték kényeztetni, ő pedig bent maradt. Akkor gondolt rá először, hogy senki nem gyógyítja a gyerekek lelkét, és emiatt érzett ellenállhatatlan vágyat, hogy segítsen rajtuk. Felnőttként számtalanszor elment intézményekbe megnézni, hogyan élnek a gyerekek, kiről vesznek példát. – Az alapelvem az elfogadás. Életem álma volt, hogy gyerekpszichológus lehessek. A véletlennek, meg egy rendőr ismerősnek köszönhetően lettem zsaru, harmincöt évesen – mondja szokatlan pályamódosításáról.

Ifjúságvédelemmel, vagyis gyerekekkel foglalkozott, mert hozzájuk a férfikollégáinak nem volt türelme. Első perctől szeretettel és szenvedéllyel tanult, hogy alaposan kivizsgálhassa az ügyeiket. Azt mondja, számára nem a rendfokozat jelentette a sikerélményt, hanem az, ha a letartóztatás és az ítélet ellenére a kiszabadult „gyerekei" és szüleik megköszönték, hogy emberszámba vette őket.

Krizsák Ferencné Karola: Igyekeztem tekintetből, arcrándulásból olvasni, horoszkópot, írásképet és ruhaszínt értelmezni. Fotó: Segesvári Csaba

Rebegő pillák

– Átkerülve a budapesti főkapitányság akciócsoportjába, nemcsak „fehérgalléros bűnözőkkel" foglalkoztam, hanem néha gyerekekkel is – teszi hozzá a nyomozónő. – Nem létezik csak gyerekek vagy csak felnőttek által elkövetett bűncselekmény. Folyamatosan képeztem magam, hogy pontosan tudjam, kivel állok szemben. Igyekeztem tekintetből, arcrándulásból olvasni, horoszkópot, írásképet és ruhaszínt értelmezni. Úgy láttam, fiatalok és a felnőttek között az a nagy különbség, hogy a felnőttek manipulálnak. Ezért dolgoztam ki egy sajátos női taktikát: nem csináltam ügyet belőle, ha hülyének néztek. Rebegő pillákkal hallgattam ki a legrafináltabb gyanúsítottakat is, mintha támogatásra szorulnék. Ők végül elmagyarázták nekem „a gyengébb kedvéért", mit hogyan követtek el.

A félelem nem az ő dolga

Karola páratlan sikereket aratott. Ő volt az első rendőr, aki kuruzslókat buktatott le. Például egy faipari technikust, aki hathetes tanfolyammal és egy komolynak látszó céggel a háta mögött emberek tömegeinek egészségét károsította csontkovácsolás vagy akupunktúra címén. Soha nem a beosztásra, végzettségre vagy a pártfunkcióra koncentrált, hanem az ügyre. – A kivételes helyzet senkit nem jogosít fel erkölcstelenségre – mondja a VIP-nyomozásokról. – Nem remegett meg a térdem egyszer sem, azt a főnökeimre bíztam. Többek között azért tiszteltem Gergényi Pétert, akivel hosszú évekig együtt dolgoztam, mert belénk nevelte, hogy a félelem az ő dolga. És ő nem félt. Óriási teherbírású, kemény ember és nagyszerű barát.

Vaslédi könyvben és filmen

1951-ben született Pesten, szülei válásakor árvaházba került. Cukrásznak tanult, vendéglátásban dolgozott. 1986-tól rendőr; Dél-Pesten, majd a budapesti rendőr-főkapitányságon dolgozott a Vasprefektus, Gergényi Péter irányítása alatt. Nyomozó, sikeres munkájáért 1993-ban az ország első női rendőr tanácsosává nevezik ki. Társaitól szívós kemény munkája miatt a Vaslédi becenevet kapta. 2005 decemberében alezredesként vonult nyugállományba. Gergényi Péter hatvanadik születésnapjára megírta a visszaemlékezéseit Béke Mirjam álnéven Törvényes szenvedély címmel. A rázós zsarusztorikat hosszú próbálkozás után a szegedi Bába Kiadó adta ki, bemutatója a Teve utcai székházban volt. A Vaslédi a napokban egy producertől kapott ajánlatot, aki a történeteiből filmsorozatot forgatna.

Olvasóink írták

24 hozzászólás
12
  • 24. Kovács Krisztina 2008. október 21. 09:03
    „Drága Mirjam!
    A könyved számomra ugyanazt az elhivatottságot, munkaszeretetet, kötelességtudatot adja vissza, mint amilyen embernek megismertelek. Nagyon olvasmányosan mutatja be a rendőrök mindennapjait. Úgy érzem, sok mondanivaló maradt még Benned, jó lenne, ha lenne a könyvnek folytatása.
    Kriszta”
  • 23. Egy harkányi büfés 2008. április 28. 15:50
    „Kedves Karola!
    Lassan végére érek a könyvednek, és ezúton szeretném megosztani Veled a bennem kialakult érzéseket. Ezek sorban: szórakoztató, elgondolkodtató, izgalmas és példa értékű. Kezdem a szórakoztatóval: igen élvezetes a stílusod, jó, hogy írásra adtad a fejed. Szerintem ami még benned van (biztos van!) azt is írd ki, akad majd rá olvasó. Elgondolkodtató, mert mi egyszerű polgárok elképzelni sem tudjuk, milyen nehéz körülmények és eszetlenségek közepette szolgálnak és védenek bennünket. Izgalmas, hiszen általad részeseivé válunk a mindennapok nem veszélytelen feladatainak. És példa értékű, mert sokan csak sírni tudnak a nehézségek láttán-hallatán, ti pedig mindenel dacolva próbáljátok/próbáltátok megoldani a lehetetlennek tűnő feladatokat, úgy, hogy közben együtt marad a család és a baráti kör. Összeségében köszönöm Neked ezt az élményt, és várom az esetleges filmet, vagy a folytatást!”
  • 22. csiperke 2008. március 14. 20:36
    „Örömmel olvastam a fenti cikk végén, hogy a könyvből film is készül. Kíváncsi vagyok, hogyan fogják megjeleníteni az írónő személyiségét, munkaszeretetét, egyáltalán, milyen karaktert keresnek a főszerepre. A könyvet olvasván úgy gondolom hatalmas háttéranyagra, felkészülésre lesz szüksége az illető színésznek, ha hitelesen akarja visszaadni a rendőri munka azon részét, ami a civil emberek számára láthatatlan. Ezt fontosnak tartom, hiszen pont attól érdekes a könyv, hogy az író kulisszatitkokba is bepillantást enged, arról nem is beszélve, hogy személyes élményei, érzelmei által ismerhetjük meg a történeteket és az írónőt magát is.
    Jó egészséget és még pár könyvet kívánok! csiperke”
  • 21. Fekete Krisztina 2008. március 05. 15:57
    „Drága Karola!

    Mint régi barát, volt kolléga, "fogadott lányod", tudod, hogy kicsit elfogult vagyok Veled szemben, ugyanakkor, szükség esetén a realitásom és a racionalitásom sem hiányzik.
    DE, ebben az esetben, mint az eddigi hozzászólók -ezen a fórumon keresztül is- csak gratulálni tudok, mert tudom, hogy mennyi szakmai, gyakorlati munka van mögötte, azt meg különösképpen
    becsülöm és méltatom benned, hogy hosszú időn keresztül, a saját két kezeddel írtad a könyvnek minden betűjét, hiszen aki ismer, az tudja, hogy mennyire gyűlölöd a papírmunkát, de mint soha semmit, ezt sem adtad fel...és maradj mindig ilyen!!!!

    A történetek számomra sokszor újra elevenné váltak, hiszen nem egynek részese is voltam, illetve meg is jelenítettél a könyvedben, ezt külön köszönöm!
    Remélem, hiszem és bízom benne, hogy rövid időn belül viszont látjuk magunkat, kollégáinkat és a "másik oldal" képviselőit is a képernyőn, mert Te is és a könyv is megérdemli.
    Abban biztos vagyok, hogy nem lesz egyszerű dolog Téged megszemélyesíteni, de ez legyen a rendező ( producer) fáradtságos munkája, Te már megtetted a magadét....

    Szeretettel: Kriszti”
  • 20. Barna István Elemér 2008. március 04. 21:46
    „Gratulálok a Szerzőnek!

    Véletlenűl került kezembe a könyve: "Törvényes szenvedély". Le sem tettem amíg el nem olvastam az utoló betűig.
    Szenvedélyes hangú, hiteles hangú írás a közelmúlt máig ható történéseiről.
    Szívesen látnám vissza a televizió képernyőjén. El tudnám képzelni a Szerző gyermekkorától kezdődő képsorokkal kezdve, melyekre a könyvben csak utalások vannak. Jó lehetőség volna folyton változó múltlátásunkban egy biztos, tárgyilagos korrajz megjelenítésére a nagyközönség számára.
    Jó egészséget kívánok!
    barisel”
  • 19. dr.Gábriel György 2008. március 04. 17:15
    „Jó volt olvasni a könyvet, mivel csupán másfél éve vonultam nyugdíjba s a kolléganő könyve felébresztette saját emlékeimet. Ritka, hogy ilyen szenvedélyes, és elkötelezett vallomást lehet olvasni e hivatásról, Csak megerősitette bennem azt a tapasztalatot, hogy a régi zsaruk, akik még nem munkaként hanem hivatásként élték át munkájukat azok mások voltak mint a mostaniak....
    Ráadásul azt is jó volt látni, hogy az utóbbi időben méltatlanul visszaszoritott és elsorvasztott rendőri ifjúságvédelem- ahol magam is nagyon hosszú időt töltöttem el - kapott egy újabb fórumot. Kivánom, hogy könyvkiadásunkban sok ilyen mű kapjon lehetőséget. Végül további szakmai és emberi sikereket kivánok az engem nagyon megörvendeztető szerzőnek.Dr.Gábriel György”
  • 18. Eisler Márta 2008. március 03. 14:53
    „Gratulálok a könyvedhez amit elolvasva nagyon érdekesnek és izgalmasnak találtam. Mindenkinek szivből ajánlom, és szivesen látnám a TV-ben sorozat formájában is. Büszke vagyok Rád, hiszen az Árvaházban töltött idődben "kismamádként" állhattam melletted. Bebizonyitottad a világnak, hogy nem mindenki kallódik el, aki intézetben nő fel. A mai bünőzéssel teli világban nem ártana az intézmények vezetőinek példaképként állitani . Kivánok szeretettel további sikereket jó egészséget és minden jót.”
  • 17. Spitzer József 2008. március 02. 17:28
    „Egy hányatott körülmények között felnött kislányból felelösségteljes fönyomozónö lesz, akit a rendkivüli életútból adódó érzékenység különlegesen predesztinál a bünügyek felderitésére. Az esetek kapcsán az elmúlt évtizedekröl egy sajátságos szociográfiai képet is kapunk. Izgalmas, könnyed stílusban írt könyve, amelyet egész családunk nagy élvezettel olvasott, betekintést enged az utolsó két évtized rendörségi munkájának mühelytitkaiba.
    Spitzer József.”
  • 16. Menachem Kleinmann 2008. február 29. 21:48
    „A konyv nagyon vonzo es erdekes.De ugy erzem hogy Karola elete es elet csataja arnyekba hagya a konyvet.
    Sok sikert es egesseget
    M.Kleinmann”
  • 15. Menachem Kleinmann 2008. február 29. 21:48
    „A konyv nagyon vonzo es erdekes.De ugy erzem hogy Karola elete es elet csataja arnyekba hagya a konyvet.
    Sok sikert es egesseget
    M.Kleinmann”
  • 14. Fináli Zsóka 2008. február 29. 10:56
    „Kedves Karola!
    Kivánom, hogy minden problémád megoldásához ilyen kitartásod legyen. Gratulálok a könyvedhez. Remélem sikeres lesz a filmadaptáció és visszaadja a Te szellemiségedet, egyéniségedet, hozzáállásodat, szivósságodat is.
    Mégegyszer gratulálok, sok sikert, szerencsét, boldogságot és jó egészséget kivánunk Neked.
    Fináli Péter és családja”
  • 13. Hajnal J 2008. február 28. 22:14
    „Tizenhat éve vagyok nyomozó, pályafutásom kezdetén kerültem Karola irányítása alá, akitől nagyon sokat tanultam. Tiszteltem (és tisztelem a mai napig is) kitartásáért, elhivatottságáért, leleményességéért, emberségéért! A könyvében olvasható "sztorik" nem a képzelet szüleményei, a valóságon alapulnak, némelyik történetnek én is aktív részese voltam. Karola mélyen együttérzett a bűncselekmények kárvallottjaival, a sérelmet szenvedett, megkárosított, becsapott emberekkel, véleményem szerint ez, és nagy igazságérzete volt az, ami olyan hallatlan nagy kitartást és küzdeni tudást adott neki a bűnügyek nyomozása során. Nyugdíjba vonulásával egy kiemelkedően magas teljesítményt nyújtó kollégával lett szegényebb a testületünk.

    Karola, nagyon jó egészséget, sok sikert kívánok Neked az élet minden területén és köszönöm a rendőri szakmában nyújtott segítséged, támogatásod és példamutatásodat!”
  • 12. Jánosi Péter 2008. február 28. 21:49
    „Miért is ne lehetne film a könyvből? Én elkezdtem olvasni igencsak
    érdemes lenne, filmrevinni sokakat érdekelne azok közül is akik nem olvasták a könyvet.A könyv nagyon izgi.......

    Üdvözlet az Alez. Aszzonynak,
    Péter zls.”
  • 11. Gabe Dearborne 2008. február 28. 21:10
    „Elolvastam a cikket, most már csak a könyvet szeretném megszerezni. Gratulálok, Karola.”
  • 10. dr. Diamant János 2008. február 28. 20:36
    „Nagy örömmel olvastam a cikket, manapság nagyon aktuális az, hogy nem a büntetési, hanem a feltáró, nevelési oldalról kellene megközelíteni az egyre terjedő "gyermek bűnözést". Reménnyel tölt el az ilyen hozzáállás!
    Remélem a könyvben olvasott történeteket tényleg lehet lesz látni filmen is, és így eljuthat annak szellemisége azokhoz is, akik nem szoktak olvasni.
    Jó egészséget, és a ráváró munkához a szokásos kitartást kívánom a "Vaslady"-nek, és mindenkinek aki segíti ezt a munkát.”
  • 9. Kenedi András 2008. február 28. 20:07
    „A filmed már nálam oszkár dijjas! A dolgok meg mindig rendben megoldódnak. Csak igy tovább. PuszA.”
  • 8. Sinkovits Péter 2008. február 28. 19:39
    „GRATULÁLOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    A Névnapod alkalmábol is minden szépet ésjót kivánok utolag.
    A könyvedet hol tudnám beszerezni?
    A legföbb kérdés:hogy vagy? Remélem minden "rendben"

    Tisztelettel

    Péter”
  • 7. Marcsi 2008. február 28. 19:35
    „Sokáig dolgoztam a nyomozónővel, Karolával. Én civilként kerültem a kapitányságra 43 évesen.
    Nekem addig a munkaidő vége mindig 16.00 óra volt. De a kapitányságon, mivel Karola mellett dolgoztam, a munkavége akkor volt, amikor a munkának vége volt. Tehát nem 16.00 órakor, hanem ha úgy alakult akár éjjel 23.00 óráig, vagy hajnali 2 óráig, mert Ő soha nem azt nézte, hogy mennyi az idő, hanem azt, ha egy " csibészt" elkapott, és bizony sokat elkapott, akkor addig ment a kihallgatás, amíg az ember nem mesélte el az igaz történetet. Én mint gépírónő voltam mellette, néha haragudtam is rá, hogy nem mehettem haza de azután rájöttem, ezt az ember vagy szívből, teljes lelkesedésből és elhivatottságból csinálja, akkor ezt csak így lehet . Sokszor bent volt az egész csoport, a fiúk alig látták a családjukat, de az ügyet akkor is megoldották. Karola nem állt meg féluton. Sokszor szaladtunk le a közértbe, hogy a fiúk ha visszajönnek a kinti munkából, legyen mit
    enni, mert Karola a saját pénzéből sokszor vásárolt kaját, mert tudta, hogy a "fiai" éhesek lesznek, ha visszajönnek. Ő igazi kemény nyomozó volt, de belül mint a vaj, olyan volt. Erre én is csak később jöttem rá, de szerencsés vagyok, mert barátomnak tudhatom a mai napig.”
  • 6. Rapp Maria 2008. február 28. 18:45
    „Beke mirjam irono "Torvenyes szenvedely" cimu konyvet nagy csodalattal es nagy elmenyekkel tele olvastam szivbol ajanlom masoknak is.”
  • 5. ZITA 2008. február 28. 18:42
    „Kedves Karola!
    Elolvastam, gratulálok.
    Remélem, hogy a könyvedet is hamarosan megismerem.
    Utólag a névnapod alkalmából sok-sok jó egészséget, sok-sok szeretetet kívánok! Minden Kívánságod teljesüljön! A gondjaid oldódjanak meg!
    Szeretettel:
    ZITA”
24 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rippl-Rónai kiállítás nyílik pénteken Szegeden

Szeged - A modern magyar festőművészet meghatározó alakjának, Rippl-Rónai Józsefnek 43 művét állítják ki pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében. Tovább olvasom