Délmagyar logó

2017. 02. 19. vasárnap - Zsuzsanna -1°C | 7°C Még több cikk.

Árversenyben fuldoklik a szegedi paprika

Szeged - Ha hungarikum lenne a szegedi fűszerpaprika, nem lehetne importból keverni. Ez nem pénz, hanem döntés dolga. Sürget az idő, mert a Szegeden előállított, világsikerű paprika nemesítői támogatás híján rövidesen lehúzzák a rolót.
A híres szegedi paprikának csak a 38 százaléka magyar, mert nincs elég hazai termés. A Szegedi Paprika Zrt.-nél például olcsó vajdasági, afrikai, dél-amerikai importból pótolják – írtuk tegnap. Három éve kísérletezte ki a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. spanyol kutatókkal együtt a megoldást. A három világszenzációnak számító paprikahibrid a szabadalmaztatás küszöbén áll. De a szegedi kutatók és a Fűszerpaprika Kutatásfejlesztő Kht. harca a termékért – állami támogatás híján – pár év múlva kifullad.

Az édesnemes Délibáb, a kicsit csípős Bolero és a csípős Picador fajtájuk hiába bizonyít. A gabonakutató biotechnológiai osztályvezetője, Pauk János és a fűszerpaprika-nemesítő Somogyi György két méter magas, emberfej hosszú csövű növényt állított elő, amiről évente négyszer-ötször szednek két kiló paprikát.

A Délibáb világszenzáció: négyszer több a színanyaga  Fotó: Schmidt Andrea
A Délibáb világszenzáció: négyszer több a színanyaga.
Fotó: Schmidt Andrea

A váltáshoz nagy fóliára, öntözőberendezésre van szükség egyszeri 800 ezer forintból. Egy fóliasátorba ezer tőhöz 2-4 ezerbe kerül a mag. Sokkal jobban ellenáll gombának, vírusnak, kevesebb növényvédőszer kell. A legjobb minőségű őrlemény színanyaga négyszer erősebb a szabadföldinél, és azt egy évig meg is tartja.

A bökkenő Pauk szerint az, hogy 2000-8000 forintért kellene adni a paprikaőrlemény kilóját. Nem rúg labdába az importfűszerrel szemben: azt 1800-ért kapni. Itt jön szóba a szaktárca vagy a helyi politikusok kiállása, hogy ne kizárólag az ár legyen a döntő. A megoldást – a spanyolhoz hasonló – eredetvédelem jelentené. Ezzel a sokat emlegetett hungarikum, a szegedi paprika, a Pick-szalámi, a Zwack Unicum és a tokaji bor mellé lépne. Nem a pénz hiányzik hozzá, hanem az összefogás. Különben elsirathatjuk a szegedi paprikát, mint a makói hagymát. A nevet pedig bitorolja boldog-boldogtalan ahelyett, hogy kihasználnánk a reklámértékét – tudtuk meg a szegedi kutatótól.

Olvasóink írták

  • 3. ketparevezos 2008. október 17. 11:45
    „A magasabb festéktartalom egzakt érték, a termelés olcsósága viszont relatív fogalom, és csak ez alapján nem lehet kijelenteni, hogy olcsóbban is lehetne adni - mrt különben ugyanazt csináljuk, mint eddig. Olcsóbban lehet termelni az alapanyagot akkor, ha valaki kész beruházni egy fóliaházba és a kézzel előállított és ezért érthetően drága vetőmagba, majd betartja a technológiát. Igen, ekkor a szabadföldihez képest 2-3 szoros ráfordítás mellett, szintén a szabadföldi átlagos hozamokhoz képest, akár 6-8, esetleg 10szeres termés is elérhető. Ez azonban önmagában még nem garancia arra, hogy a végtrermék is jó lesz. Ahhoz, hogy tényleg olyan paprikát kapjunk, amilyet eleink nagykönyvében megírtak, 4-6 hetes fűzött vagy hurkás utóérlelés, többszöri kézi válogatás, csipedés és nagyon kíméletes szárítás szükségeltetik. Értelemszerűen van hulladék és szárazanyagra számított tömegveszteség, azaz 1 kilogramm kész őrlemény ideális esetben 5,5, de inkább 6 kilogramm nyers paprikából hozható ki. Ami jelentősen drágít rajta, az a betakarítás utáni folyamatok összessége, minden csövet legalább 3-4 alkalommal egyenként kézbe kell venni!
    Az így elkészült paprika őrlemény festéktartalma legalább 2-3 szorosa a jelenleg kapható bolti termékeknek, amiket itt és most nem akarok minősíteni. A cikkben említett minőségi termékhez garantáltan csak teljesen érett terméseket használnak, csuma még nyomokban sem található benne, a beteg terméseket pedig a többszöri válogatással elkülönítették a szárítandó és őrlendő anyagtól. Ebből a paprikából ugyanolyan ízesítő és fűszerező hatáshoz, amit a bolti paprikákkal elérhetünk, töredékmennyiség kell, nem beszélve arról, hogy sötét üvegben, hűtőben tartva még két év múlva is gyakorlatilag ugyanúgy használhatjuk, míg a boltiak szavatossági ideje legföljebb 6 hónap. Azt gondolom, ezeket is mérlegelve 5-6 ezer forint sem sok egy kiló ilyen őrleményért. Nem sokan ismerik, de Délnyugat-Franciaorszégban van tíz község, ahol piment d´Espelette néven őrölt paprikát csinálnak - ennek nagybani ára 8 ezer, kisüveges kiszerelésben 40-50 ezer forint körül van kilogrammonként.
    http://www.pimentdespelette.com/wordpress/
    http://www.pimentdespelette.com/wordpress/?page_id=35”
  • 2. egyszeru polgar 2008. október 16. 12:19
    „Hat meg nem hungarikum a magyar paprika? Szegedi vagy kalocsai, egyforman az!!!! A vegen ugy jarunk az oroltpaprikaval mint a magyar szurke marhaval, valamelyik szomszedunk kezdi exportalni, s a vegen meg nemzeti kincsukke fogjak nyilvanitani.
    A fuszerpaprika a vilagon a legismertebb termekunk a jo palinka mellett. En 12 000 km-re elek hazamtol, megis a magyar paprikat keresik az ismeroseim, magyarok es nem magyarok egyarant.
    Vajon miert??????? Nem szabad hagyni a minosegromlast!”
  • 1. madártej 2008. október 16. 08:27
    „Ha 4-szer jobb, meg sokkal olcsóbb termelni, akkor mitől drágább ez a spanyol félvér?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közszereplő nők politikai célkeresztben

Szeged - Miközben a hazai politikusok népszerűségi listáján Göncz Kinga – Sólyom László… Tovább olvasom