Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Arzénügy: ha segít a kormány, menni fog

Szeged - A kormány segítségére várnak az ivóvíz arzéntartalmának csökkentésére kötelezett települések. Ha több támogatást kapnának a pályázataik önerejéhez, és nem kellene hitelt felvenniük, az Unió is többet adna. Ez 2,5 millió embert érint.
Bár az uniós csatlakozáskor vállalta Magyarország, 2009. december 25-éig mégsem sikerült az uniós határérték – 10 mikrogramm per liter – alá csökkenteni az ivóvíz arzéntartalmát sok érintett településen. Az ÁNTSZ megtehetné, hogy azokon a helyeken, ahol a víz összetétele a leginkább eltér az új szabványtól, arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy osszanak zacskós, palackos ivóvizet a lakosságnak. Ilyen intézkedés nem történt, nyilván azért, mert a Dél-Alföldön szinte az összes település érintett, ez hosszú távon több tízmilliós költséggel járna, a kisebb önkormányzatokat gyorsan csődbe vinné.

Három éve tudjuk, késünk. Már három éve is lehetett látni, nem sikerül betartani a határidőt – és mert a Dél-Alföldön, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon összesen 2,5 millió embert érintő, több százmilliárdos beruházás előkészítése már zajlik, az Európai Unió sem sürgeti a hatóság beavatkozását.

– Ez olyan munka volt eddig, mint amikor egy család hozzáfog a ház építéséhez, de közben többször is megváltoznak az előírások, és újra kell készíttetni a terveket – mondja Király Zoltán, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese. – 2001-ben jelent meg a kormányrendelet, amelyben átvettük az Unió előírásait az ivóvíz minőségéről. A rendeletben a Dél-Alföldön 217 települést soroltak fel. 2003- ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízta a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsot azzal a feladattal, hogy ültesse egy asztalhoz az érintetteket. A munka a regionális fejlesztési ügynökségre várt. 2004-ben kezdeményeztük egy konzorcium létrehozását azzal a 63 településsel, amelynek vizével a legtöbb gond volt. Ez létre is jött, de az ígéretek ellenére ez a konzorcium nem kapott pénzt a tényleges munka előkészítéséhez.

Ahány kút, annyi érdek. Az ivóvízkutakat egy vagy több önkormányzat tulajdonában lévő vízművek működtetik. Ahány kút, annyi gazda, vagyis képviselő-testület, annyiféle érdek. Az önkormányzatok sok esetben azt szeretik, ha saját településüket saját kútjuk vize látja el. Abba, hogy máshonnan érkezzen az esetleg jobb minőségű ivóvíz, általában akkor egyeznek bele, ha az derül ki, hogy ezzel a megoldással a lakosság kevesebb díjat fog fizetni. Természetesen nem célszerű, hogy minden település kapjon egy arzénmentesítő berendezést, mert ez a beruházás egyenként is százmilliókban, olykor milliárdokban mérhető, az egész Dél-Alföld tekintetében várhatóan 70 milliárd forint az összköltség. A kibővült, immár 213 tagú konzorciumban még nehezebb volt az érdekek egyeztetése.

Egy pohár hideg makói víz járt augusztus 13-án azoknak, akik felgyalogoltak a lépcsőn a víztorony tetejére. A város is részt vesz a minőségjavító programban. Fotó: Szabó Imre
Egy pohár hideg makói víz járt augusztus 13-án azoknak, akik felgyalogoltak a lépcsőn a víztorony tetejére. A város is részt vesz a minőségjavító programban.
Fotó: Szabó Imre

– Végül olyan döntés született, hogy meg kell nézni, hol milyen minőségű a víz, milyenek a földtani adottságok. Ez a feltáró munka elkészült, ez alapján célszerű megnézni, honnan és meddig érdemes elvinni a vizet. A tervezési és szervezési munkák elkezdéséhez a forrást 2005- ben végül is megadta a kormány, elindulhatott a tényleges szervezőmunka az alapoktól. Minden település esetében többféle műszaki megoldásról készült vázlat, ezekből választották ki az önkormányzatok azokat, amelyekből engedélyes tervek készülhettek.

Hitellel drágább lenne. Amikor a program elkezdődött, úgy tudta mindenki, hogy erre a drága beruházásra 90 százalékos támogatást ad az Európai Unió, s ehhez jön még a magyar önerőalap. Utóbb az látszott, hogy 90 százalék a maximum, a legtöbb település 70–80 százalékot kap, a fennmaradó 20–30 százalékot pedig a kisebb önkormányzatok nem bírták vállalni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az egész előkészítés lelassult. Az Unió támogatási filozófiája szerint pedig azok a települések, amelyek – elegendő önerő híján – hitelt akartak fölvenni, még kevesebb támogatásra számíthattak.

– Ha minden érintett hitelt venne föl, akkor 30 százalék lenne az önerő, ha nem, akkor csak 20 százalék. Az érintett önkormányzatoknak összesen 700 millió forintja múlik ezen. Most tehát ott tartunk, hogy a konzorciumi tanács kérvényezte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, változzon meg a magyar önerőalap támogatási feltétele, adjon több pénzt a településeknek erre a programra a kormány. Ezzel Magyarország nyerne, hiszen mindegy, hogy a központi költségvetés teszi bele az önerőt vagy az önkormányzatok, az Unió 10 százalékkal több támogatást ad nekünk, ha nem veszünk fel hitelt. A költségvetési törvény novemberi elfogadásakor derül ki, mi a kormány álláspontja és döntése ez ügyben. A konzorcium reménykedik. Közben ez év végére a létrejött 19 projekttársulás többségének a pályázata el fog készülni.
Ha a döntés kedvező lesz, a program megint felgyorsulhat.

Olvasóink írták

  • 4. tarjani 2010. szeptember 07. 17:09
    „Már 1988-ban arzénes volt Szeghalom város vize, ami Békés megye északi részén van. A lányom akkor született és 2 fiammal együtt kaptak napi 9 liter zacskós vizet. Tehát ez már 22 éves probléma , amiről tudok. Itt is nagyon régen arzénes a víz, csak nem írtak és beszéltek róla, de az Unióban fontos a ivóvíz minősége.”
  • 3. gavallér 2010. szeptember 07. 13:38
    „Csinosak a kóstoló hölgyek!!!!”
  • 2. M@M 2010. szeptember 07. 12:14
    „Azért nem jelöli, mert az alföldön szinte minden település vize arzénes. Pl.Maroslelén van olyan kút, amelyik vize 50 x több arzént tartalmaz a megengedettnél.”
  • 1. deszkás 2010. szeptember 07. 11:11
    „Tudja valaki melyik településeknek arzénes a vize? Az ÁNTSZ nem jelöli.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkérdeztük: a szegediek inkább közmunkával büntetnék a tolvaj tiniket

Nagy vitát kavart annak a három tizenéves gimnazistának az esete, akik heccből bizsu ékszereket loptak, majd a rendőrök őrizetbe vették őket. Tovább olvasom