Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Arzénvita: elmérgesedő viszonyok

Megnöveli a vízdíjat a vízminőség-javító program, pedig sok helyen nincs is rá szükség – mondja több megyei polgármester. A program ettől függetlenül halad, december 15-éig meg kell alakítani az ivóvíztársulásokat.
Halasztást kért 2012 végéig Magyarország az ivóvíz arzéntartalmának csökkentésére – az eredeti határidő idén decemberben jár le –, de a vízminőség-javító program előkészítése nem állt meg. Október 15-éig kellett nyilatkozni minden kistérségben arról, hogy milyen műszaki megoldást választanak a tisztább víz érdekében, december 15-éig pedig meg kell alakítani az ivóvíztársulásokat. A régióban – azaz Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében – a vízminőség-javítás összesen 90 milliárd forintos beruházás. Az önkormányzatokra jutó önerő 10–15 százalék. A dél-alföldi vízzel az arzén miatt van a legnagyobb baj, de több településvezető szerint nem akkora, amely indokolná a költséges programot.

A magyar szabvány 50 mikrogramm arzént engedélyezett egy liter vízben, az uniós határérték viszont 10 mikrogramm. Ennél a megye hatvan települése közül 43-ban magasabb az ivóvíz arzéntartalma, de van, ahol alig: Újszentiván térségében például 12–16 mikrogramm. A felhasznált víz nagy részét egyébként sem megisszák az emberek, hanem fürdenek, mosnak benne, öntöznek vele – érvelt Putnik Lázár polgármester.

Kiss Csaba polgármesternél is felszerelték a víztisztítót. Fotó: Tésik Attila
Kiss Csaba polgármesternél is felszerelték a víztisztítót.
Fotó: Tésik Attila

Szentes az utolsók között hagyta jóvá, hogy a város is részt vegyen a regionális ivóvízjavító programban. Az önkormányzat legutóbbi ülésén nem volt olyan képviselő, aki ne fenntartásokkal kezelte volna ezt a kötelezettséget, ami 200 millió forintos kiadást jelent Szentesnek. Ez csak az önrész, a teljes beruházás 2 milliárdra rúg. Elhangzott az is, hogy a tisztítómű működtetése miatt jelentős, akár 50 százalékos vízdíjemelkedés várható. Szirbik Imre polgármester lapunknak úgy fogalmazott, az Unió harapófogóba kényszeríti a térségben élőket, hiszen a program több sebből vérzik, ugyanakkor alkotmányos kötelezettség, hogy tiszta ivóvíz kerüljön a háztartásokba.

Putnik Lázár arról beszélt, hogy a 10 mikrogrammos határértéket úgy állapította meg az Unió, hogy figyelembe vette: a nyugat-európai országokban sok tengeri halat fogyasztanak, azok húsa pedig tartalmaz arzént.

– Technológiai szempontból nagy kihívás a 10 mikrogrammos határérték, ugyanakkor a nemzetközi trend szerint egyes országok még ez alá is mennek – mondta Medgyesi Pál, a Makó Térségi Víziközmű Kft. vezérigazgatója. Hozzátette: lehet cél, hogy ne legyen bonyolultabb és drágább a rendszer a mostaninál. Annál már csak az a fontosabb, hogy amit megiszunk, egészséges legyen.

– Nem vagyok orvos. Tény azonban, hogy a magyar egészségügy átvette, és kitart a 10-es határérték mellett – mondta Király Zoltán, a DARFÜ Kht. régiófejlesztési igazgatóhelyettese – ők fogják össze a dél-alföldi ivóvízminőség-javító programot. Hozzátette: a minőségjavítás nemcsak az arzénmentesítést jelenti, a szabvány meghatározza az ammónia, a bór, a nitrát, a fluorid, a vas és a mangán koncentrációját is.

Eperjesen nem kell a tartályos víz

Eperjesen egy éve korlátozták az ivóvízfogyasztást a magas arzénkoncentráció miatt: azóta lajtos kocsi jár a faluba. Kiss Csaba polgármester elmondta, egyre csökken a lakossági igény a tartályos vízre. Szerinte lobbiérdek húzódhat meg a háttérben, mert annak a 150 millió forintnak a tizedéből meg lehetne oldani a problémát, amit az ő esetükben egy 6 kilométeres vezeték építésére szánnak a program kidolgozói. A polgármester otthonába és a falu konyhájára is szereltek fel már víztisztító berendezést: hasonló telepítése háztartásonként mintegy 100 ezer forintos beruházást igényelne, és a vízdíjat sem kellene megemelni.

Olvasóink írták

  • 1. jq 2009. november 12. 13:24
    „A magyar ivóvíz szabvány már rég mengszünt, 2001 óta a 201/2001 kormányrendelet tartalmazza a határértékeket. Az sem meglepetés, hogy az arzénre fokozatosan szigorúbb határértékek lesznek, ezt a rendelet már 8 éve leírta (2006-os illetve 2009-es határidőket szabott) tehát lett volna idő felkészülni, vagy lépéseket tenni.Persze egyszerűbb megvárni a határidőt, aztán siránkozni”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nehéz közlekedni a városban

Lassan egy hete esik az eső, azóta még nehezebb közlekedni a városban. A forgalom lelassult, az utak beálltak, sár és falevél borítja az aszfaltot. Tovább olvasom