Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 18°C Még több cikk.

Átírhatják a történelmet

Két év bejárás, tizenhárom év kutatás és még öt év a tudományos feldolgozásig. 49 kilométer, egymilliárd forint, 39 hónap, 12 kilométer – számok, szenzációk az M5-ös vonaláról a tudomány számára.
Szalontai Csaba régész több mint három évet töltött az M5-ös nyomvonalán. Fotó: Gyenes Kálmán
Míg a hétköznapi régészeti feltárások átlagosan ezer négyzetmétert, azaz ötven méterszer húszméteres négyszöget kutatnak át egy-két hónap alatt, addig az autópályák nyomvonalán nagyságrendekkel gyorsabb tempóban haladtak. A „nagyüzemi" ásatásokat végző szakemberek egy évben nyolc hónapot dolgoznak terepen, és tavasztól ősz végéig 50-60 ezer négyzetmétert vizsgálnak át. Az M5-ös Csongrád megyei szakaszán átlagosan évente öt helyszínen ásott egy-egy 35-40 fős „iparosított régészbrigád".

– Más műfaj, más módszer, más logisztika ez, hiszen az útépítők szoros határideje miatt minden perc számít. Leletet nem hagyunk veszni, ezért hatalmas iramot diktáltunk – tekintett vissza külső munkájukra Szalontai Csaba, a Móra Ferenc Múzeum régésze, az autópálya ásatásainak főkoordinátora. – Két év terepbejárás után 1993-ban kezdtük a feltárást, tizenkét év alatt összesen 83 lelőhelyen dolgoztunk. Ez idő alatt több mint 80 hektáron 15 ezer régészeti objektumon kutattunk. Ha az autópályát 70 méter szélesnek vesszük, és a megyében 49 kilométer épült, akkor a lelőhelyeket egymás mögé sorakoztatva 10 kilométernyi összefüggő ásatási területet kapnánk – vagyis az új út egyötödén folyamatosan ásatáson haladhatnánk. 130 kilométeres csúcssebességgel száguldva is öt percen keresztül kizárólag régészeti feltárások mentén robognánk.

– Az átlagos 20 százalékos leletsűrűséget a dorozsmai ásatás múlta felül 50 százalékos találati arányával. A nyolcvanas évekig előkerült maradványok „cseppben mutatták a tengert", ezek alapján összegezték elméleteiket a régészek, ezt írták le a történelemtankönyvek – magyarázta el, miért óriási tudományos lehetőség az autópálya-régészet.
– Ezeket az eredményeket bíráljuk most felül: nyugtázunk, pontosítunk vagy éppen korrigálunk. A feltárásokkal természetesen nem zárul le a teendőnk, az ásás után elcsomagoltuk a leleteket, adatokat, rajzokat, fotókat és filmfelvételeket. Egy évben 20 ezer fénykép készült egy ásatáson, tehát eddig összesen több mint 200 ezer felvételt azonosítottunk, ezeket rendezzük, tároljuk és digitalizáljuk. Ugyanígy nyilvántartásba vesszük a dokumentációt: 15 tonnányi leletet gyűjtöttünk be, közte 3 ezer doboz régészeti tárgyat, 600 doboz állati és 500 doboz emberi csontmaradványt. A leleteket folyamatosan mossuk, tisztítjuk, és a dorozsmai restaurátorműhelyben restauráljuk, hogy egy-másfél év múlva harmincöt régész és technikus, egyetemista, térinformatikus, geológus, embertanos és növénybiológus feldolgozhassa.

Még másfél év, és szakmailag rendezik az információanyagot. Tehát az idén lezárult ásatások legfőbb tudományos eredményeire körülbelül két év múlva számíthatunk tíz-tizenöt régész tollából. A múzeumnak a Nemzeti Autópálya Rt. a terepmunka után két esztendőn át biztosítja a feldolgozás és tárolás költségeit, ez a Csongrád megyei autópálya szakaszon közel egymilliárd forint.


Röszkéig tízszer álltak meg

Nemcsak az útépítés előtt, hanem közben is figyelnek a régészek; stábjuk a munkagépek nyomában halad, és ha még valamilyen leletre bukkannak, leállítják az építést. Szegedtől az országhatárig egy év alatt tíz alkalommal parancsolt a tudomány megálljt az autópályának. Az eredmény: bronzkori temető és település, két avar és két szarmata temető, valamint két szarmata falu. Az ásatás 13 éve alatt a legtöbb időt Szalontai Csaba töltötte kint a terepen, mindent egybevéve 39 hónapot, azaz három és egynegyed évet. Lépésmérővel a régész lemérte: 12 kilométert tett meg egy nap alatt az ásatáson jártában-keltében. 

Szenzációs találatok

Hét éve fedezték fel Csengelénél egy kun fegyveres sírját, a vitéz fejedelmi gazdagságú maradványai az Árpád-korból maradtak fenn. Abban az évben Dorozsmán előkerült az addig ismert legnagyobb hazai szarmata falu. Ugyancsak Dorozsmán szenzációs négyezer éves hídleletre bukkantak – Közép-Európa legrégibb és legnagyobb építményére. Tavaly gazdag dorozsmai honfoglalás kori családi sírhelyeket tártak fel, előkerült három avar temető félezer sírral, a napokban pedig embertani vizsgálatok igazolták: hetedik századi leprás emberi csontokat találtak. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A rendelő adóssága és lyukas zsákja

Közel hatvanmillió forinttal csökkentette fél év alatt a szegedi rendelőintézet adósságállományát az… Tovább olvasom