Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Átírhatják Szeged múltját

Szeged - Levonultak a régészek az épülő Árkád területéről. A Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársai XVI–XVII. századi település nyomaira bukkantak. Lehet, hogy Szegeden az eddig ismert három „megtelepedési góc" mellett volt egy negyedik is.
Régészeti szenzációnak számít, hogy a Londoni körút, Bakay Nándor utca, Boros József utca és Rigó utca által határolt nagy kiterjedésű területen középkori „megtelepedés" nyomai kerültek elő – mondta lapunknak Gyuha Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának régiós irodavezetője.

A történelmi források alapján ugyanis Szegeden – eddig – három fő megtelepedési gócot ismertek, a mai Belvárosban, Felsővároson és Alsóvároson. Az épülő bevásárlóközpont területét egy, a XVIII. század végén készült katonai térkép még lakatlannak, illetve szőlőföldnek jelöli. Mivel a területet a következő évszázadban intenzíven beépítették, a régészek azzal is számoltak, hogy az épületek alapjai és pincéi nemcsak elérhették, de el is pusztíthatták a lehetséges régészeti rétegeket.

A Deák Andrea régész vezette munkák során 24  ezer négyzetméternyi területen több mint 300 objektumot tártak fel. A közel 2 méter mélyen húzódó sárga, agyagos altalajba mélyedve gödrök, árkok, a mindennapi élet tárgyi eszközei, állati csontok kerültek napvilágra. A XVI–XVII. századi megtelepedést jelző leletanyag hasonlít az idei, a szegedi egyetem rektori épületében folytatott feltárások leleteihez. A további összefüggések megállapítására a feltárásokat követő feldolgozás és tudományos kutatómunka ad majd lehetőséget.

Középkori leletek az Árkád területén – több mint 300 objektumot tártak fel. Fotó: DM/DV
Középkori leletek az Árkád területén – több mint 300 objektumot tártak fel.
Fotó: DM/DV

– A bevásárlóközpont területén végzett feltárás egyik fontos tanulsága – összegzett Gyuha Attila –, hogy a szűkös írott források által szerzett ismereteinket a régészet még meglepő fordulatokkal egészítheti ki. Az itteni kutatásról már most kijelenthető, hogy módosítani fogja a középkori Szegedről eddig kialakult képet – állítja.

Publikálják az eredményeket

Az Árkád Szeged telkén, a nagykörúttal párhuzamosan, júniusban kezdődtek a régészeti feltárások, a jelentősebb munkálatok a napokban befejeződtek. Ősszel azonban még lesznek ásatások a területen. A már feltárt leletanyag a Móra Ferenc Múzeumba került, ahol a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársai a mosás, rendezés, restaurálás után kezdik el a tárgyak értékelését. Másfél éven belül publikálni szeretnék az eredményeket.

Olvasóink írták

53 hozzászólás
  • 53. ferdzso 2010. szeptember 11. 20:14
    „Xm,ozza is!”
  • 52. gróf 2010. szeptember 10. 17:55
    „50. hozzászólás E! 2010.09.10. 17:17

    1526...még éppen belefér, jóindulattal. ;)”
  • 51. E! 2010. szeptember 10. 17:25
    „...addig ásnak, amíg meg nem találják az őstescót :D”
  • 50. E! 2010. szeptember 10. 17:17
    „XVI-XVII. század már erősen nem középkor...”
  • 49. KolomparBeyonce 2010. szeptember 10. 15:34
    „mar csak ezert is megerte hogy megepul az arkad”
  • 48. tüsök 2010. szeptember 10. 12:56
    „Felesleges az egész feltárás, de sokan az itt keresett pénzből látják el családjukat.”
  • 47. csiperke73 2010. szeptember 10. 10:07
    „Egy a lényeg :
    Egy csomó pénz el kell ..... hívatalból mindenféle sártúrásra hogy lássék dolgoznak !
    Ha van meló van mit ellopni is a rávalóból...”
  • 46. rodeziai 2010. szeptember 10. 09:26
    „ÚRAMATYÁM!
    nem kell átírni a múltját, elég ha kiegészítik!
    amúgy "marha nagy szenzáció", hogy 300 évvel ezelőtt laktak az árkád területén.”
  • 45. jozko 2010. szeptember 09. 20:16
    „41-oszama:
    Én speciel a korábbi /állami/ beruházásokat övező régészeti beruházások körüli hercehurcákra gondoltam /elszámolási problémák, elhúzódó határidők, személyi ügyek.../
    Személy szerint nem sajnálom az Árkád tulajdonosát vagy tulajdonosait, viszont a pocsékoláshoz nem szoktam hozzá-bárki zsebére megy is! Túl sokan túl könnyelműen bánnak nálunk a más pénzével-és minél inkább megszokássá válik, annál nehezebb leszokni róla!
    Egyébként a Tulajdonos a bekerülési költségeit majd törekszik érvényesíteni a fogyasztói árakban-vagy más módon fogja áthárítani a költségeit!
    Ezért sem egészen mindegy...”
  • 44. ghosty9 2010. szeptember 09. 14:55
    „42. Agáta

    Mivel ezek nem egzakt határok (nem is lehetnek), van sokféle ilyen. Nékem pl. (nem olyan régen, de nem is most) 1640-et tanítottak, mint az angol polgári forradalom kezdetét, szóval esetleg a magas lóról is le lehetne szállni néha. :-) (Mert ekkor a XVI. sz. ugye még középkor, mint ahogy a XVII. sz. majd´ fele is.)”
  • 43. K.T. 2010. szeptember 09. 13:16
    „Az vajon miért van, hogy itt nem hosszú hónapokig/évekig húzódott el a régészkedés?

    Illetve ha itt tudtak ennyi idő alatt is végezni - nem tudom a rászánt idő pontos nagyságát, de magát az építkezést egy percre sem látom leállni miatta - máshol miét nem megy gyorsabban? Miért lehetetlenítenek el beruházásokat?”
  • 42. Agáta 2010. szeptember 09. 13:06
    „A cikk szerzőjének:

    szíveskedjen történelmi ismereteit frissíteni (kulcsszó: középkor, és nyissa ki a Wikipédiát) és ne jelentessen meg nyomtatásban marhaságot!
    A Középkor az egyetemes történelem szerint akkor ért véget (ez is megtalálható az angol nyelvű Wikipédiában), amikor Christopher Colombus elérte Amerikát (1492), és ez a XV. század vége! A XVI. század (1500-as évek) már Újkor!!! Hogy megkönnyítsem a dolgot, bemásolom ide a fent említett magyar nyelvű cikk ide vonatkozó részét:
    A mai hármas tagolást (ókor, középkor, újkor) Cristoph Cellarius használta először, szerinte a medium aevum 313-ban a milánói ediktummal, azaz a kereszténység elismerésével kezdődött és 1453-ban, Konstantinápoly bevételével ért véget. Utóbb a kezdetét sokáig egyértelműen a Római Birodalom ,,bukásától" (476) számították. A középkor végének időpontját Amerika felfedezéséhez (1492) illetve a reformáció 1517-es kezdetéhez kötötték. Az egyes nemzetek történetírói gyakran a saját történelmük korszakhatárához igazították a középkor végét, így például az angoloknál előfordul, hogy bosworthi csata dátumától (1485) számítják az újkor kezdetét, míg a magyar történetírás a mohácsi csatavesztésnél (1526) jelöli ki a határt.

    Tehát egyes nemzetek is legfeljebb a XVI. század elejére teszik a Középkor végét, így már a XVI. század nagy része is mindenütt ÚJKOR, nem beszélve a XVII. századról!!!

    A hozzászólásokat olvasván sajnálattal tapasztaltam, hogy az általában fiatal korosztályhoz tartozó beírók egyikének sem tűnt ez fel. A cikk írója is bizonyára e korosztály tagja...”
  • 41. oszama 2010. szeptember 09. 07:33
    „jozko 2010.09.08. 19:28
    "Főleg akkor nem, amikor egy komolyabb út vagy építményberuházás költségvetésébe azért építenek be százmilliókat"
    Az Árkád nem köztulajdon lesz, mint ahogy a Pláza sem az. Miért érdekel téged, hogy egy számodra idegen ember(ek)nek mennyibe kerül a beruházása?”
  • 40. Ferrer 2010. szeptember 08. 22:26
    „Végre egy hír, aminek van értelme is.
    Akkoriban nem vezettek semmilyen nyilvántartást legalább a lakott területekről?”
  • 39. A80 2010. szeptember 08. 22:26
    „Jó, csak az nincs benne az cikkben, hogy akkor mikor öntik már bele a gödörbe a sok száz köbméter betont, addig biztos nem, amíg a régészek ott kapirgálnak. Több mélygarázst kellene építeni Szegeden, lehetőleg abból is 3-4 szinteset, és akkor jól elfoglalhatják magukat a régészek.”
  • 38. bütyök 2010. szeptember 08. 20:57
    „kiscipő a háttérben. szasz :D”
  • 37. apátfalvi 2010. szeptember 08. 20:39
    „Jozko!

    Köszönöm a válaszodat, úgy látszik, én értettem félre! Sorry!”
  • 36. jozko 2010. szeptember 08. 19:28
    „APÁTFALVI!

    Ne húzd fel magad! Szerintem senki nem vonja kétségbe a régészkedés szükségességét!
    Én a magam részéről csak optimális határokon belül látom indokoltnak itt az alföldi térségben!
    Leletszegény hely ez, egykori mocsaras, lápos terület, amelynek a kisebb kiemelkedésein ősidők óta minden bizonnyal meghúzták magukat a környékbeli őslakók. Nem igazán érdekel, 2 3 vagy 4 szálláshelyen! Főleg akkor nem, amikor egy komolyabb út vagy építményberuházás költségvetésébe azért építenek be százmilliókat / vagy milliárdokat/, mert lehet a régészkedésre hívatkozni-és persze "gazdálkodni" a pénzzel!
    Mintha piramis-nagyságrendű leleteket kellene kiásni-ahol pénz és határidő nem számít!
    Ezért voltam bátor beszólni!
    Mellesleg ez egy mezítlábas vélemény-még azt sem kértem, hogy helyeselje bárki!
    Szóval ettől aludj nyugodtan!
    Ha személyeskedésnek vetted a nik-neved körüli poénkodást-a Te dolgod!
    Gondolom, nem véletlenül választottál feltűnőt, mellbevágót...”
  • 35. macs 2010. szeptember 08. 19:27
    „Church,
    nagyon jó :-)))”
  • 34. macs 2010. szeptember 08. 19:26
    „Csak érdekességként:
    Pécsen az ókeresztény sirok és kápolnák most föld alatt vannak. Amennyiben meg akarod nézni a romokat, be kell menjél az épületek alatt kialakított térbe.
    Vagy nézz körül Rómában. A mai város az ókori Rómára épült.
    Nem furcsa?”
53 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs kormánydöntés a Mórakertről

Nem született kormánydöntés arról, hogyan segítik a bajba került Mórakertet - mondta kedden Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Tovább olvasom