Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Átjáróház a valamikori Szegedi Téglagyár

Az nem megy be a volt Szegedi Téglagyár területére, aki nem akar. Pedig ez életveszélyes lehet, hiszen nyolc bányató alakult ki az alapanyag kitermelése során. A Bajai úti huszonhét hektáros területen hatalmas a gaz, az épületeket folyamatosan bontják, hordják szét a téglákat. Az egykori igazgató szomorúan szemlélte a sivár terepet.
Elbontott kerítés, ablaktalan irodaépület, kibontott elektromos és vízvezeték, égig érő gaz, hátrahagyott női tangabugyi. Ez a látvány fogadja a Bajai úti, egykori téglagyár előtt elhaladókat. Se kapu, se drótháló, ami megállíthatná az illetékteleneket. A nyomokból ítélve jár ide boldog-boldogtalan: jó búvóhely lett a nyolcvanas években menő téglagyárból, amikor még 22 millió darab kisméretű téglát gyártottak.
Fejes Ernő, aki harminc évig vezette a téglagyárat, nem hisz a szemének. Amikor leveszi fekete napszemüvegét, akkor látni, hogy kicsordult a könnye.

Fejes Ernő egykori igazgató a telepre nem lép be, mondván, erre már nincs jogosultsága. Kintről mutatja, hogy hol volt a vezérigazgatói iroda és az asztal. Mindent jól látni, hiszen az irodaépületnek több fala hiányzik. Az egykori igazgató szerint az épületet valószínűleg még azért nem hordták szét teljesen, mert a többi középfal blokkokból áll, ezek téglából, vasból és cementből készültek. Ez volt a panelelemek elődje. Csak szétrobbantani lehetne.

Téglagyári történet

A száz éves Szegedi Téglagyárat negyven évvel ezelőtt korszerűsítették. Ekkor a békéscsabai központú téglagyár egyik gyáregysége volt. Fénykorát az 1980-as években élte, majd 1992-ben a szegedi telep, elsőként Magyarországon, dolgozói tulajdonba került. Két év múlva a dolgozói közgyűlés döntése alapján Aradon két gyárat vásároltak. Ismét virágzott a téglagyártás Szegeden, de amikor megjelent a külföldi konkurencia és felvásárolta a környék tüzépeit, leszállóágba került a szegedi téglagyártás. Nyolc esztendővel ezelőtt Bereczk Imre vásárolta meg a gyárat, ami 2002 végéig üzemelt. A gyár gépsorát 2003-ban lebontották.

A robbantás gondolata egy hónapja már felmerült. Ezt már attól a két embertől halljuk, akik szorgalmasan ássák ki az alap tégláit. Először csak azt vesszük észre, hogy a föld alól téglák repülnek a felszínre, majd előbújik a két ember is. A volt téglagyári kultúrház, ebédlő és munkásszálló elbontására kaptak megbízást. Hogy ki a megbízó, azt nem árulják el.

– Ezek ám a téglák. Megvan a súlyuk és szinte szétverhetetlenek – mondják a melósok, akik arra is felhívják a figyelmet, hogy a már tetejétől megfosztott műszárító mellett több raklapnyi égetésre váró tégla van. Nem egyszerű megtalálni, hiszen mindent elborít a gaz. A 27 hektáros területen jókora fák és cserjék is nőttek az elmúlt öt évben, amióta megszűnt a téglagyártás. Sétálni életveszélyes a területen – ezt már Fejes Ernő mondja, aki úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét. Nyolc bányató alakult ki a százéves gyár területén. Ezekből termelték ki a tégla alapanyagát.

– Általában tíz-tizenegy méter mélyen álltunk meg. A tavak egy részét a Herman Ottó Horgászegyesület kezeli. Ezek állapota legalább nem romlik tovább – sopánkodott a téglagyári szakember, aki arra nem tudott válaszolni, hogy mi épül majd a területen. Arra sem adott választ, hogy ki az ingatlan gazdája.

Korábban megírtuk, hogy a Szegedi Téglagyár tulajdonosa Bereczk Imre. Ez a mai napig nem változott. A szemközti Budalakk gyár egykori tulajdonosa elmondta: bontási engedélye van a területre.

– Jelenleg rehabilitáljuk a területet, hozzávetőlegesen ezer köbméter betont kell összetörnünk, amit eladunk útalapnak – tette hozzá a tulajdonos. A jövőről Bereczk Imre annyit árult el, hogy van vevő a volt gyárterületre, előrehaladott tárgyalásokat folytat francia cégekkel.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szent Iván-éj keleti szépe

Szent Iván éjjelén a szegedi Móra Ferenc Múzeum szépségversenyt hirdetett a múzeumok éjszakáján… Tovább olvasom