Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Attila koporsója a mi Szent Grálunk

Magyarország - Bugacon e hétvégén törzsi találkozót rendeznek a „hun és türk tudatú" népeknek, miközben a Pilisben Attila sírját keresi két kutató. A hun fejedelem nyughelyét sokan sokfelé kutatták, de megtalálni – a hivatásos régész szerint – nehezebb, mint tűt a szénakazalban. Azért nem baj, hogy keresik.
Vasárnapig tart Bugacon a negyedik Kurultáj, amely a „hun és türk tudatú népek hagyományőrző törzsi találkozója". Ez fontos rendezvény azok számára, akik a magyar nép eredetével foglalkozó elméleteket tanulmányozzák. Ennek az utóbbi évtizedben gazdag és színes irodalma lett az interneten és a napilapokban is. Nemrég a Bors írt arról, hogy Lánszki Imreés Kováts László Dezső hőkamerával a Pilisben sírhelyeket azonosított, elméletük szerint Attila hun király és Árpád nyughelyére bukkantak. Nem ők az elsők, akik Attila sírját a Pilisben sejtik. A rockzenész Szörényi Levente alapítványt hozott létre egy itteni ásatás finanszírozására. Ugyanakkor egy sor magyar településen állítják, Attila sírja náluk lehet. A hun király hármas koporsója olyan a magyar mitológiában, mint Európában a Szent Grál.

A hivatásos régészek ambivalensen viszonyulnak ehhez a témához. Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója azt mondja, gyanús, ha valaki minden előképzettség nélkül hozzálát egy tudományos probléma megoldásához, és három oldalban elintézi. Alapvető, hogy egy állítást nem úgy lehet bizonyítani, hogy egymás mellé rakjuk az azt igazoló bizonyítékokat, hanem úgy, hogy bizonyítékokkal cáfoljuk az összes, azzal ellentétes állítást, következtetést. Kürti Béla régész, muzeológus, egyetemi oktató azt mondja, érzelmi alapon nyugvó elméletekkel nehéz mit kezdeni. Ám nem lehet haragudni az amatőrökre a lelkesedésükért.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, az idei Kurultáj fővédnöke a Parlamentben köszöntötte a hun és a türk tudatú népek hagyományőrző törzsi találkozójának külföldi meghívottjait. Fotó: M
Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, az idei Kurultáj fővédnöke köszöntötte a hun és a türk tudatú népek törzsi találkozójának meghívottjait. Fotó: MTI

– Sok ötletet adnak, és mindenképpen van helyük a kapitalizálódó világban a szakmai kontroll alatt álló magánkezdeményezéseknek – mondja Kürti Béla. – Abban is igazuk van, hogy az akadémikus tudomány megmerevedett a 60-as, 70-es években. Ám azt kijelenteni, egy műszeres kutatás alapján, ásás nélkül, hogy megvan Attila és Árpád sírja, nem szabad. Legfeljebb annyit: sírt találtunk, ami régi lehet. Geofizikai felmérésekkel, a talaj ellenállásának vizsgálatával ennyi kiderül, az objektum kora nem.

Kürti Béla hozzáteszi: azért lehet szeretni ezt a tudományt, mert ő látott az Ermitázsban bolgár fejedelmi sírt, ahol a fakoporsót nemesfém veretek tartották. 1970-ben egy Bács-Kiskun megyei homokbányából előkerült egy lábakon álló avar fejedelmi fakoporsó, ezüstveretekkel és arannyal befuttatva. Elvileg sok ilyet láthattak felbukkanni a régi korok emberei.

A nagyszéksósi aranyleletet Attilának is tulajdonították, de valószínű, hogy korábban került a földbe. Fotó: Schmidt Andrea
A nagyszéksósi aranyleletet Attilának is tulajdonították, de valószínű, hogy korábban került a földbe.
Fotó: Schmidt Andrea

Móra, az OKJ-s régész

Móra Ferenc író, muzeológus, a szegedi múzeum névadója a közhiedelemmel ellentétben nem autodidakta régész volt. Igaz, nem szerzett diplomát, de az egyetemen hallgatott régészetet, és elvégezte a kolozsvári régészeti iskolát, amely az összes akkori szakmai ismeretet átadta. Ez Kürti szerint olyan volt, mint ma egy OKJ-s tanfolyam. Az 50-es évekig nem is írt elő szakirányú egyetemi diplomát a törvény a múzeumi szakemberek alkalmazásakor. Móra precízen dolgozott. Kürti felhívja a figyelmet a Négy apának egy leánya című regényre, amelyben gyönyörűen, pontosan leír egy avar sírt. 

Ami Attilát és hármas koporsóját illeti, a hunok történetéről szóló írásos forrásokból a szállásterület nem határozható meg pontosan. Priszkosz rétor szavai alapján lehet Szentestől Tápiószentmártonon át Dombegyházáig bárhol Attila szálláshelye. – Az eddigi tudásunk szerint mint hatalmi centrum tényleg itt voltak a Kárpát-medencében, és vannak is hun kori sírjaink, de ezek szarmaták, gepidák. Bizonyíthatóan hun csontok nem kerültek elő. Úgy gondoljuk, Attila jó ideig az Al-Dunánál lakott, Bleda, Buda halála után költözhetett fel ide, és egy évtizedig, 453-as haláláig élt itt valahol, Hódmezővásárhely és Szeged környékén. Erre a szikáncsi aranylelet utal, és az 1926-ban előkerült nagyszéksósi aranylelet, egy máshol eltemetett fejedelem tárgyaiból rakott áldozati máglya maradéka, amelyet volt, aki Attilának tulajdonított, de mértékadó vélemény szerint a 400-as évek elején került a földbe. Így inkább egy korábbi hun nagyfejedelemé lehetett.

„Titokban a földbe rejtették" – ez a leghitelesebb írott információ Attiláról. Jordanes ravennai püspök, római történetíró konyhalatinsággal ír erről, összekever egy gepida, keresztény, koporsós temetést Attiláéval. A hármas koporsós verziót Ipolyi Arnold Magyar mitológiája, majd Jókai Mór szép meséje után Gárdonyi Géza Láthatatlan embere dolgozza föl. Hol lehet? Csak nekem, amíg a múzeumban dolgoztam, három Attila-sírt jelentettek be helybeliek, az egyiket a Bertalan-emlékmű alatt sejtették, a másikat a József Attila sugárúti 17 emeletes toronyház alatt... Nagyon sok Attila-levelet őrzünk, majdnem mindegyik írója máshol sejti a sírt. Csallány Gábor, az egykor szentesi központtal működött megyei múzeum igazgatója is szenvedélyes Attila-kutató volt, ő Szentes-Dónáton sejtette a hun király sírját. Móra Ferenc mondta akkoriban: Attilát meg lehet találni, de keresni teljesen fölösleges. A kíváncsiság azonban természetes, és nagy bűne a mi szakmánknak, hogy nem írunk szép, színes könyveket a tudományról. Megszűnt a régészeti ismeretterjesztés, ebből a szempontból ott tartunk, ahol Móra idejében voltunk.

Olvasóink írták

  • 1. Lutetia 2012. augusztus 13. 08:24
    „Nagy az Isten állatkertje. Vezető politikusaink pedig még asszisztálnak is hozzá.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi mérnök az Olimpia Stadion munkálataiban

A londoni olimpiai stadion átalakításának egyik vezető tervezője egy szegedi mérnök, Kocsis András Balázs, aki deszki otthonában nézi a játékokat. Tovább olvasom