Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Augusztus 20: ünnepsors, sok politikával

Sok ifjú talán elképzelni sem tudja, milyen hányattatásokon ment keresztül Szent István királyunk ünnepe az elmúlt fél évszázadban. Összeállításunkban – 1957-től tízévenként haladva előre az időben – azt mutatjuk meg, miként száműzte a hatalom az ünnepből az államalapítót, s hogyan kapta vissza első királyunk ezt a napot.
Sok ifjú talán elképzelni sem tudja, milyen hányattatásokon ment keresztül Szent István királyunk ünnepe az elmúlt fél évszázadban. Összeállításunkban – 1957-től tízévenként haladva előre az időben – azt mutatjuk meg, miként száműzte a hatalom az ünnepből az államalapítót, s hogyan kapta vissza első királyunk azt a napot, amivel éppen szentté avatására emlékezik évszázadok óta a magyarság.

„Szent István királyról pedig egyetlen szó se essék!" Ezt a parancsot adhatta ki a pártvezetés 1957 augusztusában. Mással aligha magyarázható, hogy államalapító királyunk nevét a Délmagyarország ünnepi száma ebben az esztendőben meg sem említette, a terjedelmes vezércikk csak új kenyér ünnepéről, alkotmányról beszélt. Leginkább ez utóbbi, az 1949. évi XX. törvény dicsőítése fonta körbe az írást úgy, hogy azért jusson számos méltató szó a Magyarországot felszabadító hős Szovjetuniónak.

Mint éhes farkasok

Nem feledkezett meg a cikk szerzője a belső ellenségről sem, aminek „1956-ban nem a múlt hibái fájtak, hanem az alkotmány, a népi hatalom törvényes rendje. Mint éhes farkasok, hangos üvöltéssel előremerészkedve odúikból a munkások gyáraira, a parasztok földjeire fenték fogukat" – minősítette a forradalom (akkor: ellenforradalom) eseményeit a vezércikk szerzője, hogy újfent köszönetet mondhasson a szovjet segítségért.

Az alkotmány ünnepén egyébként reggel zenés ébresztő köszöntötte Szeged népét. Ezen a napon avatták fel Juhász Gyula szobrát, adták át a mihálytelki művelődési házat, a Tiszán vízi karnevált rendeztek, a Széchenyi teret is felvonulók lepték el a földi karneválra kíváncsian, amit a néhány hónapja alakult KISZ aktivistái „példamutatóan szerveztek meg". Talán éppen akkor, amikor Kádár János Kisújszálláson így szólt az ünneplőkhöz, a Nyugatra mutatva: „A mi rendszerünk százszor jobb, mint az övék."

Tíz évvel később – bár Szent István király említése megintcsak elmaradt – már jóval békülékenyebb hangnemben szólt a Délmagyarországon keresztül a központilag kijelölt vezérszónok, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Csongrád megye népéhez. Tisztelgett az ezer évvel ezelőtti államalapítók emléke előtt, megjegyezve: tetteik, akárcsak az alkotmány, jelképesen augusztus 20-ához kötődnek. Megtudták Losonczitól az olvasók, hogy „ma a magyar nép független hazában, szabad élet viszonyai között, soha nem tapasztalt sikerrel végzi az országépítés nagy munkáját". Azt is egyértelművé tette az elnök, hogy bár az időjárás rossz volt, a kenyér még finomabb, mint egy esztendővel korábban. Legfontosabb teendőként kiemelte a gazdasági reform előkészületeinek munkálatait, s miközben leszögezte: a Szovjetunió belső fejlődésünk és külpolitikai törekvéseink legfőbb záloga, odacsapott az imperialistáknak, sorolván az USA vietnámi, közel-keleti bűneit.

Szent király

Szent István király 970 körül született, és a Vajk nevet kapta. 972-ben, megkeresztelésekor adták neki az első keresztény vértanú, István nevét. 997-ben fejedelemmé választották, 1000 karácsonya táján pedig királlyá koronázták Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Uralkodása alatt létrehozta a keresztény magyar államot. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat is. Szent István király 1038-ban halt meg. 1083. augusztus 20-án avatták szentté, ezért lett augusztus 20-a Szent István napja. 1083-tól kezdve magyarok tömegei zarándokoltak el minden évben ezen a napon az államalapító király székesfehérvári sírjához. Szent István napja nemzeti ünnep lett, s az is maradt, amíg a kommunista hatalom be nem szüntette. De nem hagyták ünnep nélkül e napon a magyarságot – 1949. augusztus 20-ára időzítették az új szocialista alkotmány hatályba lépését. 1950 és 1989 között ezt a napot az „Alkotmány napjának", „az új kenyér ünnepének" nevezték. 1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon.

Eközben megyénkben a szövetkezeti gazdák és a munkások ünnepeltek (akkoriban vált hagyománnyá az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozó), a Szegedi Szabadtéri Játékok pedig a Don Carlosszal zárta a nyári fesztivált, aminek 1967-ben 90 ezer nézője volt. Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára Kisteleken azt nézhette meg, milyen sokat is fejlődött a mezőgazdaság a felszabadulás óta eltelt 22 esztendőben, míg Szegeden a Felszabadulás TSZ-ben rendezett vigadalomban nyugodhatott meg, mekkora munkasikereket mutathat fel Szeged gazdasága.

1977-ben már „rehabilitálták" Szent Istvánt, még ha szentségéről szó sem esik. Íme a bizonyíték: „Megemlékezünk országalapító István királyunk emlékéről, akinek elévülhetetlen érdemei vannak népünk fennmaradásában, a haladó nemzeti törekvések szolgálatában – hangzott a vezércikk egyik mondata.

Reakciós imperialisták

A főszerep ekkor is még a szocialista alkotmányé volt, amely lehetővé tette, hogy végleg lezáruljon az a korszak, amelyben a jogfosztottság és a kizsákmányolás volt a munkás- és parasztemberek sorsa. S bár a legreakciósabb imperialista körök – mint kiderül az írásból – ebben az évben is ármánykodtak, a magyar nép sikerrel dolgozott a szocializmus teljes felépítésén. Oly annyira, hogy a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 60. évfordulójára meghirdetett munkaversenyben egyre látványosabb eredményeket mutathattak fel a dolgozói kollektívák.

A szegedi ünnepi hetekre 300 ezren látogattak el, a város idegenforgalmát már az új Hungária Szálló és a felújított Hági étterem segítette, és sok ezer fiatalt vonzottak a Szegedi Ifjúsági Napok. A szabadtéri játékokon ekkor a Lear király mellett néptáncgála, A cigánybáró, a grúz állami népi együttes és az Aida szerepelt a programban. Takács Imréné országgyűlési képviselő pedig azt tudatta vezércikkében az olvasókkal: míg a Horthy-rendszerben egyetlen dolgozó sem ülhetett a parlamentben, az 1975-ös országgyűlési választásokon 81 munkás és 48 parasztdolgozó került közvetlenül a termelésből a parlamenti széksorokba.

Tíz évvel később, 1987-ben az alkotmány ünnepén már olyan szavakkal szembesülhetett az olvasó Szent István említése mellett, amilyenekkel évtizedekig soha. Íme: „Ma az ország szorult helyzetben van, a társadalmi fejlődés új szakaszába kell lépni". Az aktuálpolitizálás ezen az ünnepen nem csupán csúcsra járatódott, hanem vitatkozós is volt – tűnik ki a Délmagyarországból. Míg Szűrös Mátyás, az MSZMP egyik vezetője Ópusztaszeren (merthogy akkorra Csongrád megyében már az emlékpark lett az augusztus 20-i ünneplés fő színtere) arról beszélt, hogy gondjaink kialakulásában jelentős része van a gazdasági és politikai vezetés következetlenségének, gyengeségének, hibáinak, Grósz Károly miniszterelnök Somogy megyében elmondott beszédéből sikerült ilyen mondatokat beidézni:

Torgyán ostoroz

„Szóhasználatunkban a válság fogalmához kizárólag negatív tartalom kötődött. Holott a helyes értelmezés szerint a válság bizonyos felgyülemlett problémák megoldásának periódusa is, amely cselekvésre késztet, éppen a cselekvést megakadályozó kényszerhelyzet elkerülése érdekében."

Persze nem csupán gondokkal izgatták az ünneplőket augusztus 20-án. Volt mifelénk lovasverseny, bográcsos pörköltvigadalom, s megtudhatták az olvasók: Csongrád megyében a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag TSZ búzából 63,1 mázsás hektáronkénti átlagtermésével tűnt ki.

Bár augusztus 20-án számtalanszor tisztelte meg jelenlétével az ópusztaszeri ünnepet jeles politikus, miniszterelnök nem volt gyakori vendég. Horn Gyula Csongrád megyébe érkezésével vált különösen hangsúlyossá az 1997-es Szent István-nap. Horn augusztus 20-át jeles napként említette, amely csak a miénk, magyaroké, átfogja történelmünket és magyarságunkat. A napi politikai vitákra ő is kitért, s nem csak azért, mert vele szinte egy időben, a dísztribüntől néhány sátornyira Torgyán József, a kisgazdák elnöke ostorozta éppen a szociálliberális kormányt.

Ünnepi szentmise

„Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a termőföldek külföldiek kezére jussanak" – mondta a miniszterelnök. Aki itt jelentette be azt is: miközben a kormány megvédi a magyar földet, s az ország kiárusításához semmiképpen nem kívánnak utat nyitni, a jövőben, készülve a NATO-csatlakozásra, többet kell költenünk honvédségünk fejlesztésére.

És ezen a napon megkondultak a harangok is: Szent István emlékére Ópusztaszer templomában ünnepi szentmisét, az emlékparkban pedig ökomenikus istentisztelet tartottak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Speciális nyári ebéd a szegedi éttermekben

Szeged - Sok szegedi étterem is meglátta az üzleti lehetőséget abban, amire a tengerentúlon már… Tovább olvasom