Szeged - delmagyar.hu

Domonkos testvér négy éve a szegedi alsóvárosi ferences rendház lakója, Ausztráliából érkezett. Amikor Sydneyben megszületett, angol és ír származású szüleitől a Carl nevet kapta. Nem mindjárt ferences, hanem Ágoston-rendi szerzetes akart lenni, hogy az otthoni elvárásoktól megszabaduljon. A kezdeti lelkesedésének a hippikorszak vetett véget, kilépett. Eltávolodott az egyháztól, bejárta a földrésznyi országot, és az ausztrál zeneakadémia zongoradiplomájával a zsebében átkelt Európába. Franciaországban doktorált angol irodalomból, nyaranta nyelvtanítást vállalt, majd Angliában és Németországban próbált szerencsét. A rendszerváltás idején kapott állást egy magyar középiskolában.

Füvek Domonkos módra Bazsalikom olaszos paradicsomos mártáshoz, fűszerolajba, tisztítóteának. Borsika erdélyi ételekhez, savanyúságba, káposztához, zöldbabhoz. Kakukkfű franciás rakott krumplihoz tejszínnel, szerecsendióval, fokhagymával. Koriander dél-amerikai és ázsiai fogásokhoz. Levendula illatosításra, molyok ellen, angolosan cukrozva fagylaltnak, kompótba, nyugtató teakeverékbe, kenőcsként gyulladásra. Kamilla és körömvirág kenőcsnek, teának gyulladások ellen. Majoránna a brassói aprópecsenyébe. Erős paprika, petrezselyem, zeller a magyaros koszthoz. Francia ételekhez oregano, rozmaring, koriander, narancsízű kakukkfű, tárkony, babér. Rukkola salátának. Turbolya krémleveshez, szószokhoz. Zsálya és menta tisztítóteának.

Carl beállt lektornak Balatonalmádiban, folytatta az ELTE angol tanszékén, és segített annak ausztrál programjában. Annyira megszerettette másokkal a saját kultúráját, hogy egyre nagyobb vágyat érzett a hazatéréshez. – Szépnek tényleg szép volt otthon, de tizenöt év Európa után nem tudtam visszailleszkedni a saját kultúrámba. Európai ember lettem – emlékezik ékes magyarsággal. – Itt, ha szomorú is, de legalább élet van. A fő, hogy visszatértem a kereszténységhez. Négy éve, amikor nem bírtam tovább otthon, visszajöttem ide, és azt a kérdést is feltettem magamnak, hogy vissza tudok-e térni a megszentelt élethez. Úgy láttam, igen. Ezért ötvenéves fejjel a felvételemet kértem.
Ha szegedi ferencesekről beszélünk, magától értetődő a gyógynövény-termesztési hagyományuk. De nem Domonkos testvérnek, aki a konyhában ismerte meg a füveket.

– Apám remek nemzetközi étteremben főpincérkedett, gyerekkoromban nyaranta lengyel és holland szakácsok mellett kuktáskodtam – eleveníti fel a gyökereket. Franciaországban megtanult főzni, és fűszerkertet gondozni. Most pazar mediterrán füvészsarkot nevelget a kolostorban – egy zsebkendőnyi területen. A megszámlálhatatlan növénynek Domonkos testvér magyarul sorolja a nevét, hatását, hogy melyikből milyen ételt, milyen gyógyteát, kenőcsöt, kozmetikumot tud készíteni.

Milyen a kolostori konyha? Pazar, mondja, fiatalok és érdeklődők a testvérek, a kertecske pedig önkiszolgáló, akár maguknak, akár a szegényeknek főznek. Önellátó is a parányi biofüvészet: trágya a rendházi komposztból, gombák ellen levendula. És Domonkos tanul, ahogy egy jó szerzeteshez illik; a főiskolán teológiát, hozzá latint és orgonálást, önszorgalomból mindent, ami a fűszernövényekkel kapcsolatos.

A test és a lélek gyógyászai Alsóvároson bizonyíthatóan az 1400-as évektől élnek szerzetesek, kezdetektől közreműködtek az orvoslásban és a gyógynövényekkel a patikát is helyettesítették. Aktív szerepük volt a paprika meghonosításában, gyógyító erejének felfedezésben. Félezer éves rendházukban maradt fönn a lapunkban is bemutatott Bartholomaeus Anglicus-féle 1483-as nürnbergi enciklopédia, amelyben a gyógynövényekhez a szegediek magyar megjegyzéseket fűztek. Domonkos testvérrel és növényeivel is megismerkedhetnek a családi nap kolostorlátogatói június első szombatján 9-től 15 óráig.