Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Az 1956-os forradalomra emlékezünk

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján Csongrád megye valamennyi településén megemlékeznek a forradalomról és 1956 hőseiről.
A mártírhalált halt szőregi Földesi Tibor gyermekei – Katalin és Tibor – kivégzett édesapjukra, a szabadságharc hőseire emlékeznek a szegedi Nagy Imre-emlékműnél. Fotó: Schmidt Andrea
Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját ünnepli ezekben a napokban Magyarország és a világ. A jubileumra ötvenhat külföldi delegáció érkezik hazánkba, de a parlamenti pártok nem tartanak közös ünnepi rendezvényt. A budapesti Kossuth téren maradhatnak a tüntetők, kordon választja el őket a megemlékezőktől. A nemzeti ünnepen a megye valamennyi településén megemlékeznek a forradalomról és 1956 hőseiről.

Az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra való emlékezés hetekkel ezelőtt filmvetítésekkel, tudományos ülésekkel, kiállításokkal, különböző színpadi produkciókkal, új emlékhelyek avatásával vette kezdetét világ- és országszerte. Tegnap számos intézményben, így például a megyei iskolák többségében ünnepélyt tartottak; országszerte megkoszorúztak több történelmi emlékhelyet; állami és civil kitüntetéseket adtak át. Elismerésben részesült – többek között – Gregor József, a Szegedi Nemzeti Színház Kossuth-díjas operaénekese, akinek Sólyom László államfő a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal Kitüntetést adományozta.

A hétvégi jubileumi nemzeti ünnepen 1956 hősei és eredményei előtt tiszteleg a koronás fők és államfők vezetésével hazánkba érkező ötvenhat külföldi delegáció is. Az egyik történelmi helyszínen, a budapesti Kossuth téren „megosztoznak" az 1956-os forradalmat ünneplők és a Gyurcsány-kormány távozását követelő tüntetők. A megemlékezések idejére kordonnal választják ketté a teret. A köztársasági elnök kérésének megfelelően a rendőrség nem tett kísérletet a demonstrálók erőszakos eltávolítására, de a tüntetők csak technikai átvizsgálás után léphetnek be a területre. A nemzeti ünnep méltó megünneplését és a magas rangú vendégek biztonságát a rendőrség nagy erőkkel biztosítja. Az ötvenhatosok többsége együtt is emlékezik a vérzivataros időkre. A magyar parlamenti pártok közös ünnepe elmarad, de a Csongrád megyei települések zömében az ellentétes politikai nézeteket vallók együtt is ünneplik 1956 jeles napjait és tetteit.

Nyilatkozat a szabadságról

A meghívott külföldi állam- és kormányfők, illetve a képviseletükben érkezett delegációvezetők előtt Sólyom László köztársasági elnök és Heinz Fischer, az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnöke mondja az ünnepi beszédet vasárnap este a Magyar Állami Operaházban megrendezett díszelőadáson. Hétfőn délelőtt a közjogi méltóságok és a külföldi vendégek előtt a Kossuth téren katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonják a Magyar Köztársaság lobogóját, majd ezt követően elfogadják a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozatot a parlamentben. Ünnepi beszédet mond Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

– Az a baj, hogy mindenki mást akar ünnepelni – jelentette ki tegnap Sólyom László, aki e hét eleji szegedi látogatásakor azt mondta: a fiatalokra bízná 1956 ünnepét. A köztársasági elnök azt várja a történészektől, hogy objektív és elfogulatlan képet alkossanak a forradalom történetéről.

A szegedi Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola diákjai közül többen is szívükbe zárták 1956 ünnepét – derül ki az ötven éves forradalmat köszöntő ünnepi mellékletünkből. Fölidézzük a legforróbb októberi napok szegedi eseményeit: bemutatjuk, hogy az itt megalakult néptanács már október 27-én átvette a város életének irányítását. A fényes ünnep azonban sok család számára még ma is mélységes gyászt jelent. A szőregi Földesi Tiborra, 1956 egyik mártírjára gyermekei – Földesi Tibor és Katalin – emlékeznek: virágot visznek a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában található sírjára. A vásárhelyi Radics István pedig arra emlékezik, hogy az ottani szovjet emlékmű, az „Iván-szobor" letört keze hogyan avatkozott a sorsába. Nyugdíjas újságíró munkatársunk, Horváth Dezső az utolsó figyelmeztetésről és az utolsó következtetésről ír, Romsics Ignác történész pedig a forradalom követeléseit teszi nagyító alá. A mártír Nagy Imréről három mai Nagy Imre vall, mert – mondja egyikük – példaképekre szükségünk van.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elkelt a Szent István tér legrosszabb állapotú háza

Százhuszonhatmillió forintért vásárolta meg egy budapesti cég a Szent István és a Szent Mihály utca… Tovább olvasom