Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C Még több cikk.

Az 1. számú körzet (Szeged) indulói

Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével segítséget kívánunk nyújtani olvasóinknak abban, hogy az urnákhoz járulva könnyebben hozhassák meg döntésüket, bemutatjuk a hét Csongrád megyei körzetben induló képviselőjelölteket. Ma a Csongrád megyei 1. számú választókörzetben induló jelölteket mutatjuk be.
Akik megmérettetnek

Csongrád megye 1. számú választókerületének legfőbb határai: Szegeden a Tisza folyó a József Attila sugárút kezdetéig, e sugárút páratlan oldala a körtöltésig, illetve a Tiszáig, majd a Maros torkolatáig; továbbá Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván község határáig a Tisza folyó.
E választókerületben 1990-ben 12, 1994-ben 6, 1998-ban 9, 2002-ben 8, 2006-ban 3 képviselőjelölt pályázott a parlamenti helyre.

A 2006. április 6-i választáson a szavazólapon szereplő három jelölt:
1. Bodó Imre (Fidesz–KDNP),
2. dr. Molnár Gyula (Zöldek Pártja),
3. dr. Ujhelyi István (MSZP–SZDSZ).

Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével segítséget kívánunk nyújtani olvasóinknak abban, hogy az urnákhoz járulva könnyebben hozhassák meg döntésüket, bemutatjuk a hét Csongrád megyei körzetben induló képviselőjelölteket. A jelölteknek pedig lehetőséget biztosítunk arra, hogy röviden ismertessék választási programjukat, annak legfontosabb elemeit. A Délmagyarország és a Délvilág a pártatlan tájékoztatás jegyében – melynek elveit etikai kódexben is rögzítettünk, egyeztettük a pártokkal azokat – választókörzetenként mutatja be a jelölteket. Azonos terjedelemben szólhatnak saját, és pártjuk elképzeléseiről, céljairól. Rövid névjegyet is mellékelünk minden jelölthöz, amelyben ismertetjük eddigi szakmai, politikai pályájukat.

Természetesen csak azok kerülhetnek az összeállításokba, akik március 17-éig összegyűjtötték az induláshoz szükséges minimum 750 érvényes ajánlószelvényt és akiket a választási bizottság nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltként.

A két választási forduló, április 9. és 23. között a versenyben maradt képviselőjelöltek újra nyilvánosságot kapnak lapjaink hasábjain. Ma a Csongrád megyei 1. számú választókörzetben induló jelölteket mutatjuk be.

Bodó Imre, Fidesz–KDNP

– Szeged 1-es választókerülete 50 ezer választópolgárt ölel fel. Megválasztásom esetén a vidéken élők képviseletében küzdenék a magyar mezőgazdasági termelés háttérbe szorítása ellen. A magyar élelmiszerpiacon iszonyatos káosz uralkodik, rengeteg a minősítetlen, ismeretlen eredetű áru – mondta Bodó Imre.
Hozzátette: a vidékiek számára biztosítani kell a helyben lakást, azért nem szabad iskolákat, postákat bezárni, intézményeket összevonni. A vidék elsorvasztása nem lehet cél – jelentette ki az országgyűlési képviselőjelölt.

Szőreg városrésszel kapcsolatban elmondta: szeretné, ha az itt élők mindazon előnyöket tudnák élvezni, mint a városban lakók. Célja, hogy a közlekedési feltételek jobbak legyenek, hogy minden utcában járda legyen. Kijelentette: szükség volt a szőregi művelődési házra, de az intézmény jelenleg a 70-es évek stílusát adja vissza. A szőregi rózsa hungaricummá válása kapcsán megjegyezte: nagy dolog, hogy a szőregiek elérték ezt a címet, de a túlságosan szigorú magyar szabályozás miatt ez új terheket ró a termelőkre, jelentős mértékben megnehezíti a rózsa piacra juttatását.

Újszegeddel kapcsolatban hangsúlyozta: vannak olyan részek – például a víztorony és környéke – melyek nem méltók a városrészhez.
– Újszeged a maga szellemi és kulturális tartalmával többre hivatott – fogalmazott. A közlekedéssel kapcsolatos álláspontja a következő: harmadik híd kell, de először Szeged útjait kell felújítani, rendbe tenni. Az Újszegedről való bejutást forgalomszervezéssel lehetne ésszerűsíteni.
Hangsúlyozta: Felsőváros, Tarján lakótelepei kopottak, koszosak, elhanyagoltak. Az itt élőknek is ugyanazon életfeltételek járnak, mint más városrész lakóinak.

Az energiaárak növekedésével kapcsolatban úgy fogalmazott: nem lett volna szabad mindenkire ráengedi a szabadpiaci árakat.
Bodó Imre végezetül elmondta: rossz politikának tartja, hogy minden beruházást hitelből fedez a város. Szeged már így is eladósodott.

Névjegy

Bodó Imre 1962. május 8-án született Szegeden. Tiszaszigeten lakik, nős, két általános iskolás gyermek édesapja. Felesége óraadó tanár a Szegedi Tudományegyetemen. Szülei nyugdíjasok, egy testvére van. Az általános iskolai tanulmányokat Tiszaszigeten végezte, majd a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségizett. Békéscsabán a Tessedik Sámuel Főiskolán szerzett diplomát. Jelenleg kiegészítő képzésben vesz részt a Pécsi Tudományegyetemen. A Szegedi Szalámigyárban és Húskombinátban kezdett dolgozni, majd 1988-tól gépjárműoktatóként tevékenykedett. 1990 szeptemberétől saját vállalkozást indított Bodó Autósiskola néven, amely ma is Szeged egyik meghatározó képzőszerve. 1998 óta Tiszasziget község polgármestere, emellett a Csongrád Megyei Közgyűlés tagjaként a gazdasági bizottságot vezeti. Polgármesterként anyakönyvvezetői szakvizsgát, valamint köztisztviselői alapvizsgát tett. Tagja a helyi egyházközösségnek, gazdakörnek, illetve a horgászegyesületnek. Szabadidejét szívesen tölti horgászattal. 


Molnár Gyula, Zöldek Pártja

A Zöldek Pártjának Csongrád megyei elnöke és országos alelnöke olyan programot képvisel, amely úgy a szegediek, mint a környező települések lakói számára élhető környezetet teremt. Szegeden mindent elkövet azért, hogy a város levegője tisztább legyen: ezt részint a belvárosi közlekedés átszervezésével, részint a zöldterületek nagyságának növelésével – a megyeszékhely körül a védő- és erdősávok ültetésével – szeretné elérni. Ezen program része a kerékpározás elterjesztése is: nemcsak a P+R, a parkolj és utazz, hanem a P+B, a parkolj és biciklizz modell bevezetését is szorgalmazza. Ez utóbbira legutóbb Bécsben látott követendő példát.

Molnár Gyula a környezet- és természetkímélő mezőgazdasági termelést támogatja. Célja azon alföldi tanyavilág megőrzése, amely ma már hungaricumnak számít, annak érdekében, hogy az emberek ne költözzenek el megszokott környezetükből. Az ismert szegedi biológus, természetfotós, zenész és önkormányzati képviselő előtérbe helyezi azon gazdasági programok támogatását, amelyekre uniós forrásokat lehet nyerni, ilyen többek között a visszagyepesítés és az erdővédelem. Ezekről a forrásokról – megfelelő propaganda hiányában – nem tudnak a gazdálkodók: holott EU-s elvárás, hogy a mezőgazdaságilag művelt területek 30 százalékát vissza kell adni a természetnek.

Szegeden és környékén, akárcsak külföldön, népszerűsíteni és fejleszteni kell az ökoturizmust: a gazdák épületeik egy részében szálláshelyeket alakíthatnak ki, ahol a városiakat, valamint a külföldieket is fogadhatnák. Az ökoturizmussal kapcsolatban is nagy hiányosságokat kell behoznia a térségnek: az emberek nem kellően informáltak, például csak kevesen tudják, hogy a Dél-Alföld kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik. Még Szeged városában is a meglévők mellett további húsz olyan terület, erdő, gyep található, amelyek természeti értékké való minősítése jelenleg zajlik.

Névjegy

Molnár Gyula 1944. január 30-án született Szegeden. 1968-ban biológia–kémia szakos diplomát szerzett a JATE-n, 1983-ban doktorált ornitológiából, ökológiából és állatrendszertanból. Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának oktatója. A Molnár Dixieland zenekar alapítója, 1964 óta az együttes vezetője, Juhász Gyula- és EMERTON-díjas előadóművész, a Szegedért Emlékérem birtokosa. A zöld civil mozgalmakban fiatal kora óta vesz részt, természetfotós, a mindenkori hazai Zöld Párt tagja 1989-től. Természetvédelmi munkásságáért megkapta a Környezetünkért miniszteri kitüntetést és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.


Ujhelyi István, MSZP–SZDSZ

– Óriási megtiszteltetés és élmény volt számomra az elmúlt négy év, mert nagyon fiatal emberként bizalmat kaptam a választóktól, s azt – a visszajelzések és érzésem szerint – igyekeztem is megszolgálni – mondja Ujhelyi István, aki arra is emlékeztet, hogy az MSZP országos alelnökeként a kormányfő szűk vezetői csapatához tartozva segítette Szegedet. Szerinte a városi önkormányzat és az országgyűlési képviselők együttműködésének is köszönhető az a ritmusváltás, amellyel Szeged és a térség végre elindult a fejlődés útján.

– Szűkebb pátriám érdekeit képviselő kormányzati politikusként az volt a célom, hogy Szeged és a Tisza–Maros szög kerüljön a középpontba. Így aztán hol a térség költözött velem az országgyűlésbe, hol pedig az ország jött el hozzánk – magyarázza. – A cselekvő politika eredménye, hogy az autópálya végre Szegedre ért. A fejlődést szolgálja közös kezdeményezésünk, a biopolisz, amelynek köszönhetően elsők lehetünk egy új, tudásalapú iparágban. A munkahelyteremtő logisztikai központ, az új művelődési ház, a kórház-rekonstrukció, a modern sportpályák, játszóterek, az újjászülető repülőtér, az épülő utak és iskolafelújítások őrzik képviselői munkálkodásom nyomát. Minden megszerzett állami és európai uniós forrással az itt lakók gazdagodnak. A Szegedi Ifjúsági Napok újjáélesztése, a felfrissült Szegedi Szabadtéri Játékok, a kübekházi operettfalu a kultúra térképén is láthatóvá tette otthonunkat.

De nem szabad megállni, az Új Magyarország-programjának győztese lesz a térség: két új híd, sok száz új munkahely létrejötte, panelrekonstrukció, iskolafejlesztési program várható – véli ajelölt, aki a folytatás biztonságaként ajánlja föl további munkáját.

– Választóim megszokhatták, hogy a vadasparktól a Pick-meccsekig, a rózsaünneptől a nótaszerzők és baráti körének rendezvényéig számos program életre hívásában segítek, s megjelenek a rendezvényeken – néz a közelmúltba Ujhelyi István. Ezt így tervezem ezentúl is, országos feladataimtól függetlenül.

Névjegy

Dr. Ujhelyi István 1975. február 28-án született Berettyóújfaluban. Nős, felesége gyógyszerész, három gyermekük született. 2002-ben a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi karán doktorált. 1999-ben a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács elnökévé választották. Az ifjúsági szervezetek társadalmi delegáltja a Magyar Televízió Közalapítvány, majd a magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumában. Ugyancsak 1999-ben lett a Magyar ENSZ Társaság kormányzótanácsának tagja. 1993-ban belépett az MSZP-be. 1995-től a Baloldali Ifjúsági Társulás, majd 1999-től a Fiatal Baloldal országos alelnöke, 2002-től 2004-ig elnöke. 1996-tól az MSZP ifjúsági tagozat elnöke, az országos választmány tagja, 2000 novemberétől az országos pártelnökség tagja. 2004. október 16-ától országos alelnök és a legfiatalabb elnökségi tag. Az 1994. és 1998. évi önkormányzati választásokat követően a szegedi közgyűlés tagja. Az 1998. évi országgyűlési választásokon képviselőjelölt. 2002. áprilisában Szegedről (Csongrád 1. választókerület) jutott be a parlamentbe. Májusban az ifjúsági és sportbizottságba kezdett el dolgozni. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tímárné elindulhat a választásokon

Indulhat a szegedi 3-as választókerületben pénteken elutasított Tímárné Horváth Magdolna, az MDF… Tovább olvasom