Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

Az Alzheimer-kór, a daganatok és a cukorbetegség ellenszerét is keresik

Szeged - Hogyan gyógyíthatunk betegségeket a fémionok által? A szervezeten belüli rendellenes folyamatok korrigálására képesek a fémek? Ezekre a kérdésre keresi a választ Kiss Tamás, a szegedi egyetem szervetlen és analitikai kémiai tanszékét vezető professzor, illetve kutatócsoportja.
– Az élő szervezet normális működéséhez fémekre is szükség van. Fémionokat, nemcsak szerves molekulákat tartalmaznak a gyógyszereink – hangsúlyozza Kiss Tamás, az SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékét vezető professzor.

– „Vasat" kell szednie a várandós anyának. Ezt minden kismama tudja – veti közbe a laikus. – De milyen formában juttatható vas az emberi szervezetbe?

– Nem lehet egyszerű a laboratóriumi polcon megtalálható vasion formájában adagolni ezt a fémet. Ha így jutna vas a szervezetbe, sok biomolekulával kölcsönhatásba lépne, megzavarná a szervezet biokémiai háztartását. Ezért olyan formában kell adagolni, amely könnyen fölvehetővé válik, ugyanakkor nem is zavarja a biológiai folyamatokat. Tehát komplex vegyület formájában juttatható vas a szervezetbe – magyarázza Kiss professzor.

– „Nyomelemeket" is tartalmaz – halljuk a vitaminkészítmények reklámjait.

– A szervezet számára hozzáférhető formában tartalmazzák a fémeket a patikákban kapható készítmények.

– Jódot is tartalmaz az „egyik" pirula, míg a „másik cég" tablettája nem. Mivel jódozott sót használ a páciens, háziorvosa azt javasolta, a „másik cég" vitaminkészítményét válassza...

– Igaza van a doktornak. Ugyanis minden elemből ismert a napi ajánlott mennyiség. Márpedig az étkezési szokások, az egyén adottságai is befolyásolják, milyen fémre milyen pótlólagos mennyiségben van szüksége a szervezetének.

Rákellenes ruténiumvegyületeket vizsgál a laborban a harmadéves vegyész, Fischer Gabriella és a professzor, Kiss Tamás. Fotó: Schmidt Andrea
Rákellenes ruténiumvegyületeket vizsgál a laborban a harmadéves vegyész, Fischer Gabriella és a professzor, Kiss Tamás. Fotó: Schmidt Andrea

– Mi az újdonsága a szegedi kutatásoknak?

– Olyan fémekkel foglalkozunk, amelyeknek konkrét gyógyászati hatása és alkalmazása van. Párhuzamosan több területen is dolgozunk. Például a cukorbetegség gyógyításában alkalmazható vanádiumot és cinket vizsgáljuk. A diabétesz kezelésében az inzulin adagolása napi rutin. Ez ma már nem injekciós tűvel, hanem úgynevezett pennel történik. Ezeknek az automata adagolónak a kezelése sem egyszerű, mert például beszáradhat, ezért a szükségesnél kevesebb vagy több inzulint juttat a szervezetbe. Mi a meghatározott inzulinegység hatását fémvegyület formájában utánozni próbáló orális, vagyis szájon át adható készítmény fejlesztésén dolgozunk. Ez a szervezet cukorháztartásának más irányból történő beállítását követeli – glükózzal. Kutatási irányaink közül e területen a legtöbb információval az inzulinutánzó vanádium és cink komplexekről, a vanádiumról és a cinkről rendelkezünk.

– Orvosi körökben azonban a fémvegyületekkel szembeni ellenállás tapasztalható. Pedig ezeket rákellenes készítmények is tartalmazzák.

– A platinavegyületek alkalmazása óriási siker a kemoterápiában. Kétségtelen, sok a mellékhatás is. Ennek mérséklése érdekében igyekszünk új fémkészítményeket előállítani: bécsi kutatókkal együtt ruténiumvegyületekkel foglalkozunk. Ezek a daganatos betegek szervezetében az úgynevezett áttétek kialakulását gátolhatják.

– Vegyészi és/vagy gyógyszerészi feladat ez?

– Együttműködnek a különböző tudományterületek művelői és a különböző intézmények. Például a ruténium komplexek biológiai, farmakológiai vizsgálata a bécsi egyetemen történik. Bennünket meg az érdekel, mi történik ezekkel a komplex vegyületekkel, ha az élő szervezetbe kerülnek. Mert a szájon, vagy más módon a szervezetbe juttatott fémkomplex kölcsönhatásba lép különböző biomolekulákkal, és módosult formában jut el a sejtbe, ahol biológiai hatását kifejti. Bennünket ez az átalakulási folyamat érdekel: a fémion milyen változásokon megy át akkor, amikor fölszívódik, szállítódik a vérárammal, átkerül a membránon a sejtbe. Mert a fémion átalakulásának köze lesz ahhoz a fiziológiai formához, amelyben kifejti aktivitását.

–„Több vasat tartanak a tűzben" – mondhatjuk. Sőt: az Alzheimer-kórra, az időskori elbutulásnak is nevezett betegség gyógyítására megoldást kereső két szegedi egyetemi műhelye közül az önöké az egyik. Eredményeik közül melyikről remélhető leginkább, hogy egyszer gyógyszerré válhat?

– Két különböző megközelítésből keressük a megoldást a ma még gyógyíthatatlannak mondott Alzheimer-kór kezelésére. Szerintünk a betegség kiváltója az agyban lejátszódó, rossz irányú fehérjefelhalmozódás. De kérdés, mi váltja ki ezt a folyamatot, s ez hogyan befolyásolható. A kutatók szerint az amiloid prekurzor proteinnek, vagyis fehérjének egy helytelen hidrolízise játszódik le, béta-amiloidok képződnek, amelyek oligomerizálódnak, majd aggregálódnak és fölhalmozódnak az agyban. Ennek végállapota a plakkok képződése. Penke Botond professzor munkája arra irányul, hogy oligopeptidekkel befolyásolja ezt. Mi viszont arra alapozzuk a kutatást, hogy ebben a folyamat kezdetén az agyban lévő fémionok – például a cink, a réz – is részt vesznek. Ezt a pillanatot akarjuk elcsípni. Azt mondjuk, hogy a cink- és a rézháztartást az agyban befolyásolni, szabályozni lehet, s az erre alkalmas molekulákat igyekszünk előállítani oly módon, hogy ezek a fémek ne kötődhessenek a fehérjékhez, s így ne indítsák el a fölhalmozódási folyamatot, hanem ezek a molekulák vonják el a fémionokat. Ezzel visszafogjuk az Alzheimer-kór elindulását az agyban. In vitro, vagyis a szervezeten kívül már bizonyítottuk a megoldás helyességét. Ahhoz rengeteg pénzre, gyógyszeripari támogatásra lenne szükség, hogy igazoljuk a helyességét élő szervezeten is, vagyis in vivo.

Nem bűnös az amalgám

– Nem mérgező a régebben fogtömésekhez használt amalgám, abból nem párolog ki egyik alkotórésze, a higany – mondja és írja Kiss Tamás professzor, egyetértve a nol honlapján is megjelent gondolatokkal. A Magyar Kémikusok Lapja főszerkesztőjeként is fontosnak tartja, hogy a fémtartalmú vegyületek gyógyászati hasznosításáról szólva eloszlasson olyan tévhiteket, amelyekre alapozva most kampányt indított egy fogászati cég. A tudós nem tartja etikusnak, hogy félrevezetik a közvéleményt azok, akik az amalgám elleni hadjárattal a fogtömések ingyenes cseréjét ígérik. Ugyanis az így népszerűsített kompozit tömés tíz év alatt szétporladhat, és ismételt cserére szorul, míg a veszélytelen, bár nem túl esztétikus amalgámtömés egy életre szól.

Olvasóink írták

  • 19. CheshireCat 2011. február 28. 12:04
    „Nem a témához tartozik, de van egy éppen futó kutatásom a munka és a család vonatkozásában. Főként azt vizsgálja, hogyan tudják az emberek összeegyeztetni a kettőt.
    Kérem Önöket, amennyiben dolgoznak, vagy dolgoztak már legalább egy évet, járuljanak hozzá a vizsgálatomhoz!
    8 perc alatt lehet kitölteni az alábbi linken található kérdőívet.
    Köszönöm!

    www.kerdoivem.hu/kerdoiv/407147186/”
  • 18. sevenof9 2011. február 28. 06:21
    „jo nagy kupi van a laborban,mi? a rend nem penzkerdes...”
  • 17. THE 2011. február 27. 23:56
    „Az új vírusokat az ember fejlesztette ki, és szabadította el. Szerintem sosem lesz olyan szer, ami ezeket gyógyítja, így is tűlnépesedik a világ ebben az ütemben.”
  • 16. EAM 2011. február 27. 23:23
    „Különben is, nem "szpidi" hanem "speedy"...

    Ökör.”
  • 15. EAM 2011. február 27. 23:21
    „A te hozzaszolasaid sokkal jobbak a rajzfilmben.”
  • 14. szpirigonzálesz 2011. február 27. 23:05
    „A DM szerkesztőségének is nagy szüksége lenne az Alzheimer-kór ellenszerére, hiszen "VÉLETLENÜL" a Kommunista Kiáltvány megjelenéséről emlékeztek meg a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja helyett:(((”
  • 13. SP 2011. február 27. 22:42
    „11. EAM
    http://www.nirvanatattoo.blogger.hu/2010/06/06/test-torzitasai”
  • 12. Nórikám 2011. február 27. 22:31
    „6. CID : Szerintem kérdezz meg egy cukor beteget, mind egy-e neki, hogy naponta , vagy fél évente szúrja magát. Nem hiszem hogy Neked mind egy lenne.”
  • 11. EAM 2011. február 27. 21:42
    „A szegedi Mora Ferenc Mozeumban lathatok voltak ifju koromban olyan
    "mesterseges koponyatorzitas"-os koponyak, amelyeket Szeged közeleben talaltak.

    Ki volt allitva a koponya, melle egy szakszerü rajz.
    Ezek szerintm a gyerekeknek egy lapos, de vastag fadarabot kötöttek a homlokukra.
    Igy nöttek fel, un. lapos homlokkal.

    Nem tudom, mai is lathato ez...?”
  • 10. SP 2011. február 27. 21:28
    „Fotó: Schmidt Andrea
    Fischer Gabriella és a professzor, Kiss Tamás koponya torzítása fotóval:
    A mesterséges koponyatorzítást
    több, egymástól jelentős földrajzi távolságra fekvő és különböző történeti korokban élt népességeknél is megfigyelhetjük. Az egykori dél-amerikai indián törzseknél a koponyatorzítás módjai annyira különböztek egymástól, hogy a torzított koponya alapján a törzsi hovatartozás egyértelműen eldönthető.”
  • 9. EAM 2011. február 27. 20:25
    „Az olomrol jut eszembe!

    A Szegedi Nyomdaban a Bajcsy-Zsilinszki utcaban ahol a Delmagyarorszagot es a
    Csongrad Megyei Hirlapot nyomtak, az 1960-as evekben a munkasok akik

    monoöntök, betüöntök, klisekeszitök voltak, tehat a "Lap"-nal dolgoztak,
    a müszakban (az olom ellen...) kaptak fejenkent ingyen
    1 liter tejet es 2 almat...!!
    Sajat szememmel lattam.

    Nem hiszem hogy sokat segitett volna ez a vedekezes.”
  • 8. jozko 2011. február 27. 20:18
    „"az élő szervezet normális működéséhez fémekre is szükség van..."

    Bizony!
    Mellékhatásait is beszámítva, jó hatással van az arany és a platina - akár érme, akár rúd formájában!
    A túladagolt ólom ólommérgezést okoz /főleg lőfegyverektől.../
    A rézelejének már rövidtávonb mutatkóznak a káros mellékhatásai!”
  • 7. EAM 2011. február 27. 18:57
    „Tavaly auguztusaban Frankfurtban csinaltam egy riportot egy gyönyörü nemet hölggyel.
    "Ernährungswissentschaftlerin" a szakmaja a Goethe Egyetemen.
    ( Hogy forditsam le magyarra...?
    "Elelmezesi tudoshölgy"...?
    "Taplalkozasi tudoshölgy...?)

    Na, ö mondta milyen fontos a napi taplalkozas helyes összeallitasa.
    Kerdeztem, hogy ö szokott e enni
    -"...jo zsiros gulyeslevest es sok sültkrumplit (Pommes-t)...?"
    Mondta, hogy
    -"Termeszetesen, csak mertekkel...!"
    Es nevetett.

    Van magantanacsado irodaja Frankfurtban.
    1 ora tanacsadas = 200 (!) Euro-ba kerül...

    Maradok a fasirtnal.”
  • 6. CID 2011. február 27. 18:45
    „Egyébként, meg nem mindegy, hogy naponta, vagy félévente szurkálod magadat ?”
  • 5. CID 2011. február 27. 18:44
    „izsi : speciel nem azt írtam, hogy a gyógyszergyárak fejlesztenék ki a végleges megoldást ( hisz, nagyon nem áll érdekükben, inkább a lehető legjobb, de hosszútávú terápia ).”
  • 4. izsi 2011. február 27. 18:23
    „CID és milyen jól járna az a gyógyszergyár, aki az ellenszert kifejlesztené! Mert az "egyszer beveszed ezt a pirulát/megkapod ezt az inekciót és többé nincs bajod" megoldás nem működne, csak mondjuk az, hogy nem kellene minden nap szúrnod magad inzulinnal, hanem mondjuk félévente. Viszont a féléves adag meg kerülne annyiba, mint az addigi napi adagok árának összege.
    Szóval lehet ez még attól is jó üzlet, ha fejlesztenek rajta....”
  • 3. EAM 2011. február 27. 17:44
    „CID!

    Amit irsz azt nem tudom megitelni, hogy a gyogyszergyaraknak mennyire lenne ez erdekük...
    Meg nem is akarom megitelni, mert akkor mar megint a zsidozasnal kötünk ki.

    Attol tartok, hogy 20-30 ev mulva sem tudjuk meg a rakot gyogyitani, söt
    lehet, ma meg ismeretlen ujabb halalos betegsegek fognak hozza jönni!

    Barcsak ne legyen igazam.”
  • 2. CID 2011. február 27. 17:20
    „Mignon : ja persze nem tudják gyógyítani. Gondold el némelyik gyógyszergyár milyen szar helyzetbe kerülne, ha pl. a cukorbetegséget gyógyítani tudnák :)”
  • 1. EAM 2011. február 27. 16:32
    „Gyerekkoromban az 50-es, 60-as evekben arra gondoltunk, hogy
    2000-ben mar az orvostudomany olyan fejlett lesz, hogy mindent gyogyitani tudnak!

    Ehelyett egyre több a halalos betegsegek szama...!
    Gyogyitani ma sem tudjak azokat, amit 50 eve sem tudtak.

    Söt, egyre több akkor meg ismeretlen halalos betegsegek jöttek hozza...
    (Aids pl.)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kötelező ovi 3 éves kortól?

Szeged - Hároméves kortól kötelezővé tenné az óvodát az Oktatásért Felelős Államtitkárság - két… Tovább olvasom