Gazdasági és pénzügyi nevelést is kapnak majd a gyerekek 2013-tól az új Nemzeti alaptanterv szerint. Amellett, hogy az iskolában a pedagógusoktól tanulnak, otthon, a szülők is foglalkozhatnak csemetéik pénzügyi nevelésével. Például úgy, hogy zsebpénzt adnak nekik, amit a gyerekek beoszthatnak, összegyűjthetnek.
A középiskolások nem takarékoskodnak
A középiskolások három főbb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékként kapott pénz, illetve a munkából származó pénz – derült ki az Econventio Közhasznú Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar kutatócsoportja által tavaly végzett felmérésből, amelyben a fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgálták. A kutatásban 62 magyar középiskola 5734 diákja vett részt. A válaszadók 64 százaléka pénzét készpénzben, 27 százaléka bankszámlán tartja, a megtakarítási formák aránya csekély, ha mégis megtörténik, akkor harmaduk banki tanácsadók véleményére ad.
|
A zsebpénzről megoszlik a szülők véleménye: háztartásonként változó, ki milyen gyakran, és mennyi pénzt csúsztat a gyerek malacperselyébe. Általában ha a szülők megunják a napi pumpolást, bevezetik a meghatározott összegű, rendszeres zsebpénzt. Van, aki tanulmányi eredményhez köti az összeget, más házimunkáért cserébe adja. Egy több mint ötezer szülő megkérdezésével készült hazai felmérésből kiderült: három évvel ezelőtt évi hatmilliárd forint zsebpénzt kaptak a magyar gyerekek. A 7–14 évesek átlagosan 4000 forintot havonta.
– Hetente adok kétezer forintot a lányomnak. Meg kell tanulnia beosztani a pénzt – hallottuk egy szegedi szülőtől, aki elmondta: gyermeke ki is jönne ennyiből, ha megelégedne az iskolai büfé kínálatával. Sok osztálytársához hasonlóan azonban előszeretettel uzsonnáznak tanítás után a gyorséttermekben. Néhány gyerek ezt is megteheti, a legtöbbnek azonban nem tudnak és nem is akarnak ennyi zsebpénzt adni a szülők.
– A mai világban a gyerekek nagy része eltérő kortól ugyan, de kiharcolja a zsebpénzt. A családtól, lehetőségektől és döntésektől függ, hogy a zsebpénzt készpénzben vagy esetleg bankszámlára utalva adja-e a szülő, ellenszolgáltatás nélkül, esetleg jutalmazás gyanánt – mondta
Gergely Orsolya, a Junior Achievement Magyarország ügyvezető igazgatója. A kiemelten közhasznú nonprofit szervezet célja, hogy elméleti és gyakorlati ismereteket adjon át fiataloknak a vállalkozások szerepéről, a piacgazdaság működéséről, és a gazdaság saját jövőjükre gyakorolt hatásáról. Pénzügyi oktatási programjuk fontos eleme a családháztartási ismeretek témakör, amelyben a zsebpénzre is kitérnek. Játékos feladatokon keresztül tanítják meg a gyerekeket költségvetésük megtervezésére.
 |
Ami egy diáknak sohasem elég: zsebpénz. Fotó: Karnok Csaba |
– Mindenképpen jó, ha az iskolás gyermek kap zsebpénzt, hiszen általa megtanulja, hogyan kell bánni a pénzzel, hogyan kell takarékoskodni, beosztani. A programban arra ösztönözzük a diákokat, hogy tűzzenek ki célt maguk elé, például hogy vegyenek egy görkorcsolyát. Tegyenek rá félre, legyen annyi megtakarításuk minden héten, hónapban, amennyi csak lehet. Az összeget a szülő végül kiegészítheti, de még jobb, ha segít a gyermekének olyan „munkát" találni otthon, amellyel a maga módján megdolgozik az áhított korcsolyáért, játékért. Így megtanulja azt is, hogy sem a pénz, sem a vágyott dolog nem hullik az ölébe, tenni kell célja, álmai eléréséért – magyarázta Gergely Orsolya.