Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 7°C Még több cikk.

Az áradással megindul a hal

Az áradással együtt a halászati szezon is megindult a folyókon. A halászok megfogják a halat, ezzel nincs hiba – csakhogy a zsákmányt értékesíteni is kell. Ez egyre kevésbé egyszerű, amióta csak úgy ömlik be az országba az olcsó hal. Az, hogy a tiszai turizmus résztvevői tiszai halat akarnak enni, javíthat a helyzeten.
Ahogy árad a Tisza, a Maros azonnal vízre szálltak a halászok. Ha valamikor lehet halat fogni, áradáskor lehet: az emelkedő-gyorsuló víz kimozdítja megszokott területeikről a vizek lakóit.

A halat nem elég megfogni

Az iramló, folyamatosan változó mederalakulású és vízállású folyóban a halak keresik a lassabban áramló szakaszokat, helyeket, ide-oda kóborolnak, ráadásul a zavaros vízben nem is nagyon látnak semmit – könnyen varsába, hálóba keverednek. A tavaszi, kora nyári áradás kimondottan használ a halászoknak. Ki-ki csónakba ül, s nap mint nap bejárja a ráosztott, több kilométernyi vízszakaszt, lerakja, „fölnézi" a varsát, bízva a – sok esetben nemzedékek óta reáöröklött – tudásában, vízismeretében, és a halászszerencsében.

Ha a hal megvan, az még kevés: értékesítéséről is gondoskodni kell. Ez egyre nehezebb. – Átalakulóban vannak a halfogyasztói szokások, mind többen vesznek mélyfagyasztott, tengeri halat, a folyóinkból származó friss helyett.

Segíthet a föllendülő turizmus

Ráadásul egyre több, az ottani, kedvezőbb körülmények között olcsón előállított édesvízi hal is bekerül hozzánk a környező országokból. Főleg ponty, Csehországból – ismerteti a gondokat Újhelyi Dezső, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke.

Hozzáteszi: szerencsére van egy fogyasztói réteg, amelynek a folyóvízi hal az igazi. S a halászcsárdák is szívesen bővítik választékukat garantáltan folyami hallal. Amiben bízni lehet: például az egyre inkább
Halfogók a halakért

A halászok nemcsak fogják a halat, hanem telepítik is, gondoskodva a Tisza, a Maros, Hármas-Körös, s a kezelésükben lévő holtágak halutánpótlásáról. Csukát, süllőt, pontyot, harcsát, kecsegét szaporítanak, előre kidolgozott halgazdasági terv szerinti mennyiségben, s az ivadékot évről évre kihelyezik a vizekbe. Az idei telepítés néhány nap múlva, az előnevelt csukák kihelyezésével kezdődik – és befejeződik valamikor novemberben, a kétnyaras pontyokéval.  
föllendülőbb tiszai turizmus. Az erre a tájra ellátogató turisták a halászcsárdákban nem tengeri halat akarnak enni, hanem tiszait – mondja a szövetkezeti elnök.

Szintén hozzájárul az értékesítési gondok csökkentéséhez: a horgászvizek kezelői évről évre nagy mennyiségű tiszai, körösi halat telepítenek a horgásztavakba. Elsősorban keszeget – így kerülnek akár többkilós dévérek, jászok is horgászok által gondozott vizekbe –, de mind gyakrabban nyurgapontyot is.

Halász, horgász – nem ellenség

A nyurgapontyot sokszor azzal a céllal, hogy a horgásztóban ívjon le, azt gazdagítsa ivadékokkal. A szövetkezeti elnökkel beszélve eszünkbe jut: sokak szerint halászok és horgászok ellenérdekeltek, hisz mindegyikük ugyanazt a halat akarja megfogni. A jelek szerint ez nem minden esetben baj, s úgy tűnik, minél több pénzük lesz a horgászoknak halat telepíteni – annál jobban járnak a halászok is.

– Az említett értékesítési lehetőségek jelenleg összességükben sem akkorák, hogy jól megéljenek a halászok; hogy el tudják tartani a családot. Különösen azok esetében van így, akiknek vízszakaszára kiépített partfal, kikötő, strand esik, és ahol nyáron több a motorcsónakázó, mint a hal. A szövetkezet egyre több tagja kénytelen kiegészítő kereset után nézni, másodállást keres, vállalkozásba fog...

A halászszerencse igazán kiterjeszthetné hatáskörét ezekre a – sokszor korántsem víz közeli – területekre is!

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tudósítás az Alagútból

A szegedi Alagút sörözőben tegnap megoszlottak a vélemények a Gyurcsány-Orbán televíziós vitáról.… Tovább olvasom