Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Az Árkád alól előkerült leletek nyomában

Szeged - A régészek 2010-ben középkori, XVI–XVII. századi település nyomaira bukkantak az épülő Árkád helyén. Kiderülhet, hogy Szegeden az eddig ismert három „megtelepedési góc" mellett volt egy negyedik is. A leleteket mára leltározták, restaurálásuk most kezdődik el a szegedi Árvíz utcai raktárban.
Tavaly szeptemberben írtunk először arról, hogy a régészek lassan befejezik a 2010 júniusában elkezdett ásatásokat Szegeden, az „Árkád-gödörben". Igazi régészeti szenzációt jelentettünk be akkor, mivel kiderült: a Londoni körút, Bakay Nándor utca, Boross József utca és Rigó utca által határolt nagy kiterjedésű területen középkori „megtelepedés" nyomai kerültek elő.

A munkát Deák Andrea régész vezette, közel 24 ezer négyzetméter kiterjedésű területen több mint 300 objektumot tártak fel. A közel 2 méter mélyen húzódó sárga, agyagos altalajba mélyedve a mindennapi élet tárgyi eszközei, főleg kerámiák, cserepek, állati csontok kerültek napvilágra. A XVI–XVII. századi megtelepedést jelző leletanyag hasonlít a szegedi egyetem rektori épületében folytatott feltárások leleteire.

Az anyag a Nemzeti Örökségvédelmi Központ dél-alföldi régiós raktárába, az Árvíz utca 61. szám alatt lévő társasházba került. A kívülről lakóháznak kinéző épület – amelyben az irodák is helyet kaptak – valójában egy kincsesbánya. A földszint hatalmas és modern helyiségében részint bedobozolva, részint az asztalokra kirakva találhatók az Árkád alól előkerült cserepek. – Már megtörtént a raktározás, tisztítás – mondta Gyucha Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának régiós irodavezetője –, a következő lépés a restaurálás. Ezt követően lehet majd publikálni az anyagot, valamint az első következtetéseket is levonni.

Különleges helyszínek: a Nemzeti Örökségvédelmi Központ raktárában jártunk. Fotó: schmidt Andrea
Különleges helyszínek: a Nemzeti Örökségvédelmi Központ raktárában jártunk.
Fotó: Schmidt Andrea

– Az eddigi vizsgálatok egyébként igazolják azt a megállapítást, hogy a középkori Szeged újabb, külső városrészét sikerült megtalálni – folytatta Gyucha Attila. – Az itteni kutatásról már most kijelenthető, hogy módosítani fogja a középkori Szegedről eddig kialakult képet.

A szegedi gócok

A történelmi források alapján Szegeden – eddig – 3 fő megtelepedési góccal számoltak, amelyeket a mai belvárosban, a Palánk helyén, valamint Felsővároson és Alsóvároson kell keresni. Az épülő bevásárlóközpont területe azonban ezeknél kijjebb esik. Azért sem gondoltak eddig arra a történészek, hogy negyedik városrész is létezhetett, mivel egy, a XVIII. század végén készült katonai térkép a helyet még mindig lakatlannak, illetve szőlőföldnek jelölte. S mivel a területet a következő évszázadban intenzíven beépítették, a régészek azzal is számoltak, hogy az épületek alapjai és pincéi nemcsak elérhették, de el is pusztíthatták a lehetséges régészeti rétegeket.

Olvasóink írták

  • 2. Naívolvasó 2011. május 21. 21:34
    „A kincsek a dobozokban lehetnek?”
  • 1. Parttalan 2011. május 20. 22:31
    „"A kívülről lakóháznak kinéző épület - amelyben az irodák is helyet kaptak - valójában egy kincsesbánya. A földszint hatalmas és modern helyiségében részint bedobozolva, részint az asztalokra kirakva találhatók az Árkád alól előkerült cserepek."

    Az Isten szerelmére csak válaszfalakat ne építsenek, mert arra nagyon rá lehet b@szni!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kozma: miért háborgatja a Fidesz a nyugdíjasokat?

Kevesek hasznára és sokak kárára politizál a Fidesz - mondta Kozma József az MSZP szegedi frakcióvezetője pénteki sajtótájékoztatóján. Tovább olvasom