Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Az árverési forgatókönyv évek óta mindig ugyanaz

Az árverések forgatókönyve mindig ugyanaz – bánatpénzt kap az, aki nem licitál. A dobra vert vagyontárgyat emiatt a jogszabály által megengedett legalacsonyabb áron viszi el az a vevő, aki egyedül jelentkezik az ingóságért vagy ingatlanért. Olvasóink tegnap megjelent cikkünk hatására felvetették a végrehajtók felelősségét.
Nyílt titok, hogy az árveréseken bánatpénzért cserébe visszalépnek a licitálók a potenciális vevő nyomására – ezt fényesen bizonyította tegnapi riportunk, amelynek helyszínén egy autó kelt el a kikiáltási ár negyedéért, hajszálra azon az áron, amit a jogszabály még megenged. Egy APEH-árverésen vettünk részt, amelynek levezénylője, végrehajtója a jelenlegi jogszabályi környezetben, még ha érzékelné is az előzetes megegyezést, nem tehetett semmit.

Internetes árverés

Az interneten több olvasónk javasolta az elektronikus árverés bevezetését. Senki sem látná a licitálókat, csak az APEH, és ezzel fórumunk hozzászólói szerint mindenki jól járna. Szántó Ágota, az APEH végrehajtási és felszámolási igazgatóhelyettese azt válaszolta, lehet, hogy ez a jövő. Ehhez azonban az kell, hogy minden adózó elektronikus úton nyújtsa be az adóbevallását, és rendelkezzen minősített elektronikus aláírással, amivel beazonosítható. És ekkor még más szükséges jogszabály-módosításról nem is beszéltünk: jelenleg ugyanis biztosítani kell az ingóság megtekintését (mivel a fotó sokszor köszönő viszonyban sincs a valósággal), valamint előírás, hogy a helyszínen azonnal fizetni kell. Ettől persze még tarthatnák nyilvános helyen a licitálást és kérhetnének rendőri biztosítást is.

A cikk megjelenését követően szerkesztőségünkben égtek a telefonvonalak és internetes fórumunkra is számos észrevétel érkezett. Olvasóink az önálló bírósági végrehajtókat ostorozták, szerintük Szegeden közbeszéd tárgya, hogy csúszópénzt fogadnak el és szemet hunynak a maffiagyanús ügyletek felett. Emiatt szerettük volna megkérdezni Dömötör Lászlót, a végrehajtói kamara megyei küldöttét, mit szól a lapunk által beszerzett információhoz, miszerint a hét önálló szegedi bírósági végrehajtó közül ötöt jogerősen elmarasztaltak okirat-hamisítás, adócsalás avagy sikkasztás miatt; ezek után hogyan végezhetnek ilyen munkát? Dömötör úr miként vélekedik arról, hogy a közhiedelem, a pletyka szerint legalább tíz százalékot kapnak a végrehajtók a vagyontárgy értékéből? Ő azonban még telefonon sem volt hajlandó beszélni velünk, titkárnőjén keresztül értésünkre adta, hogy nem nyilatkozik.

Mivel az önálló bírósági végrehajtók felett nem a Csongrád Megyei Bíróság gyakorol felügyeleti jogot, hanem a végrehajtói kamara, a korrupciógyanús ügyletek csak akkor kerülnek a bíróság látókörébe, ha az adós sérelmezi magát az eljárást. Ilyenkor úgynevezett végrehajtási kifogást tehet. Szeghő Katalin, a megyei bíróság polgári, gazdasági és közigazgatási kollégiumának vezetője elmondta, első fokon a városi bíróság, fellebbezést követően a megyei tárgyalja az ügyet. A végrehajtó személye ellen azonban csak a végrehajtói kamaránál lehet feljelentést tenni. Kérdéseinkkel, vajon a rendőrség tervezi-e, hogy lépéseket tesz az árverések tisztaságának védelmében, avagy indít-e hivatalból eljárást a megtörtént eset miatt, megkerestük Lukács János Csongrád megyei rendőrfőkapitányt is, de lapzártáig nem kaptunk választ.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újul a bolt, csúful a tér

Felújítják a Csillag téri ABC-t. Az boltépítők közben tönkretették a vadonatúj kispiacot, a nemrég… Tovább olvasom