Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 12°C | 17°C Még több cikk.

Az elefántcsonttoronyból fejest ugranak a bulvárba

Szeged - Karafiáth Orsolya villódzik, Bíró-Balogh Tamás az iwiwen hív könyvbemutatóra. Mennyire kell megmártózni a kortárs íróknak a médiában a sikerért? Orsolya exhibicionizmusát emlegeti, Tamás arról beszél, hogy lehet különbség siker és siker között.
Egyes szerzők az iwiwen hirdetik új kötetük bemutatóját, mások tévészerepléseket vállalnak, a bulvárban forgolódnak. Nem az elefántcsonttoronyban lenne a helyük? Erről kérdeztük Bíró-Balogh Tamás szegedi írót, irodalomtörténészt és Karafiáth Orsolya írót.

– Alkatfüggő, ki mennyire mártózik meg a médiában. Nem lehet elvárás az ilyesfajta szerepelgetés semmiképp. Sőt: bizonyos körökben le is nézik, ezt személyes tapasztalatból tudom – fogalmazott Orsolya, aki a TV2 10! Sztár nem marad szárazon című bulvárműsorában mond rendszeresen véleményt hírességek viselt dolgairól. – Tartózkodnék attól, hogy én magam értékítéletet mondjak, akár a magam villódzásáról is. Nálam mindig megvolt ez a fajta színtiszta exhibicionizmus, és egy ponton döntenem kellett, mennyit vállalok be. A pénzkereset elsődleges szempont, főleg miután hónapokig házaltam mindenhol, és nem kaptam sehol normális munkát. A média jól fizet, én pedig szeretek jól élni. Ennyi, és nem több az indokom. Néha nehéz a jó arányokat betartani. Aki azt akarja, hogy forogjon a neve, annak is kell kompromisszumokat kötni, és én már ezer éve letettem arról, hogy bárkinek is megpróbáljak megfelelni.

Magyarok a TOP 10-ben

Az Alexandra aktuális top felnőttkönyvei közül az első 10-ben két magyar szerző szerepel: a Friderikuszról szóló Mihancsik Zsófia-könyv, valamint a Lhászáig hosszú az út Lőrincz L. Lászlótól. A Libri listáján hetedik a Félnóta Vámos Miklóstól, kilencedik Popper Péter műve, a Ne menj a romok közé.

A Maffia-klub című regény, a Café X és a Lotte Lenya titkos éneke című kötetek szerzője állítja: esetében a kiadványok eladási statisztikái is mutatják, mire képes az ismertség.

– Persze nem vesznek meg annyian, ahányan a műsorokat nézik, de ha a neved forog, akkor ha valaki ajándékba könyvet akar venni nőismerő-
sének, a könyvrengetegben azt fogja választani, akihez valahogyan már viszonyult a képernyőn keresztül. Persze ez kétesélyes: engem sokan utálnak, bolondnak tartanak a médiaszemélyiségem miatt, anélkül, hogy egy sort is olvastak volna tőlem. Szívük joga.

Az írónőtől a médiahack sem áll távol. Kitalálta, és önmagának adományozta a 2002-es Év nője díjat – az álhírre a Google több mint 2000 találatot ad.

– Egy irodalomtörténésznek, kiváltképp, ha vidéken él, teljesen más a helyzete, mint egy fővárosi írónak vagy médiaszemélyiségnek. Más az olvasóközönsége, leginkább szakmabeliek érdeklődésére számíthat. Ezt tükrözi persze a példányszám is, három-ötszáz példánynál nemigen vállal többet a kiadó. Egyetlen sikerszerzőt tud felmutatni az irodalomtörténész szakma: Szerb Antalt – reagált a Szegeden élő Bíró-Balogh Tamás.

Az Egy füzet magánélete, a Nemlétező dolgok, az Álmodozók irkafirkája és a Tollvonások szerzője szerint siker és siker között lehet különbség. Sikernek számíthat például a műnek vagy már az azt megelőző gondolatnak a megszületése. Akinek a mű utóélete is fontos, az nyilatkozik, interjút ad, könyvbemutatót tart, saját honlapot készíttet, és részt vesz az irodalmi életben.

– Személyes tapasztalatom, hogy megjelent ugyan pár kötetem, de azt a fényképes nyilatkozatot, amelyben az utca embereként mondtam pár sort a női farmerviseletről a Délmagyarországban, sokkal többen olvasták, és sokkal többen gratuláltak is hozzá, mint akárcsak a legjobbnak vélt tanulmányomhoz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Máshol is keresettek a szegedi művészek

Szeged - Miközben saját együttesükben is kiválóan teljesítenek, úgy tűnik, Szegeden kívül is van… Tovább olvasom