Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Az első lakók vonattal jöttek Klebelsbergtelepre

Szeged - Nyolcvan évvel ezelőtt, amikor az első vasutascsaládok ide érkeztek, nem volt se ivóvíz, se kocsiút, és utcából is csak néhányat nyitottak. Mára több száz család él itt.

Harangláb; Dezső, a fagyis; 74-es busz; sorompó. E fölsorolás hallatán az átlagolvasóban valószínűleg csak külön álló képek jelennek meg. Viszont azokban, akik a körtöltésen kívül, a Rendező pályaudvar mellett laknak, már körvonalazódik otthonuk: Klebelsbergtelep.

Jó szomszéd vasutasok

– Miért szeretek itt lakni? – ismételte meg kérdésünket a Rendező téri buszmegállóban Aradiné Gulyás Márta. – Mert csend van és nyugalom. A családommal biztonságban érezzük magunkat – hallottuk a fiatal asszonytól, aki még csak kilenc hónapja él Szeged kertvárosi részén, de a kezdetektől tapasztalta azt a különleges hangulatot, ami az első lakókat egy életre itt marasztalta.

– A trianoni békeszerződés után tízezrek menekültek Magyarországra. Az 1920 és 1921-ben, Vajdaságból több száz menekült vasutas család érkezett a Szeged-Rendező pályaudvarra. Kénytelenek voltak huzamosabb ideig a vagonokban lakni, végül a pályaudvar mögött kaptak házhelyeket – beszélt az első telepesekről Újvári Edit. A főiskolai docens a '90-es évek eleje óta a telep lakója. A Klebelsbergtelepi Polgári Kör Egyesület kilenc évvel ezelőtti újjáalakulása óta a Hírharang című, havonként megjelenő helyi kiadvány szerkesztője. Az itteniek ebből értesülhetnek – többek között – a különböző rendezvényekről (majális, focikupa, szemétszedő akció), a helyi civil csoportok működéséről, az új beruházásokról. De a telepről szóló helytörténeti kiadvány is a főiskolai docens nevéhez fűződik.

Pap Sándorné, Kispéter Jánosné Csala Anna (a polgári kör zászlajával, melyet ő hímzett) és Rózsa Lászlóné Fodor Rozália. Fotó: Miskolczi Róbert
Pap Sándorné, Kispéter Jánosné Csala Anna (a polgári kör zászlajával, melyet ő hímzett) és Rózsa Lászlóné Fodor Rozália. Fotó: Miskolczi Róbert

Szívesen mesél a múltról a nyolcvankét éves Rózsa Lászlóné Fodor Rozália is, aki születése óta Klebelsbergtelepen él.

Nem volt ivóvíz


– Kezdetben csak ásott kutak tartoztak a házakhoz. A bátyám a Rendező pályaudvarra járt át ivóvízért. Gyalogoltunk mindenhova. Kocsit csak nagyon ritkán láttunk a telepen. Aki akart, az a kisvasúttal utazhatott. Ez a tanyavilágból indult, és egészen a Roosevelt térig (akkoriban Rudolf térnek nevezték) vitte az utazót – emlékezett gyermek- és fiatalkorára Rózsika néni, miközben régi iskolás képeket mutatott. A tanintézet 1928-ban nyitotta meg kapuit. Első tanítója a Wéber házaspár volt, akikre az idősek azóta is úgy emlékeznek, mint a legkedvesebb emberekre a telepen. Áldozatos munkájukkal sokat tettek a helyiekért, fellendítették a közösségi életet. A tanító tervei alapján készült haranglábat 1929-ben szentelték fel. Az ünnepségen mint haranganya részt vett a kultuszminiszter felesége, gróf Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta is. A harangtorony azóta a telep szimbóluma.

– Amikor férjhez mentem, átköltöztem Alsóvárosra. De nagyon hiányzott a telep. A honvágyamat csak fokozta, hogy a harangszó áthallatszott alsóvárosi házunkba – mesélte Kispéter Jánosné Csala Anna. Miközben a teleppel egyidős néni a múltbeli szép emlékeken merengett, könny szökött a szemébe.

Klebelsberg-emléktábla a klebelsbergtelepi óvoda falán
Klebelsberg-emléktábla a klebelsbergtelepi óvoda falán

Strand a Holt-Tisza partján

Beszélt a színjátszó csoportról, a dalárdáról, a régi óvodai oltárról, a focicsapatról, s legkedvesebb nyári szórakozásukról: a strandolásról. Klebelsbergtelepen ugyanis partfürdő működött, melyet a polgári kör létesített 1932-ben. A Holt-Tisza partján volt tekepálya, csónakkikötő, bérelhető kabinok. Az úszni nem tudóknak fából épített kosár jelentette a biztonságot. Még a városból is ide jártak strandolni az emberek. A smaragdzöld, tiszta vízbe azonban később szennyvizet vezettek, ezért a partfürdő az 1960-as évek második felében megszűnt.

Ahogy teltek-múltak az évek, s az első itt lakók szemük körül fölfedezték az első szarkalábat, úgy változott a telep arca is. Házak „bújtak ki" a földből, miattuk új utcákat kellett nyitni. Klebelsbergtelep kedvelt kertvárosi résszé vált, egyre többen költöztek ide.

Ingatlanpiac

Klebelsbergtelep egyre keresettebb az ingatlanpiacon. Az utóbbi két évben több tucat család vásárolt régi építésű házat, melyet később felújítottak vagy lebontottak, és helyére újat építettek – tudtuk meg Göröncséri Hajnalkától. Az ingatlan-tanácsadó az érdeklődőknek azt is kiemeli, hogy a telepről szinte könnyebb bejutni a belvárosba, mint Újszegedről. A régi építésű házak értéke 16-22 millió forint között mozog. A felújítottakért és az új építésűekért akár 20-40 millió forintot is elkérhetnek.

A Holt-Tisza rehabilitációját még mindig nem sikerült ugyan véghez vinni, de sok újdonságról számolhatunk be. Például, hogy a helyiek és az alsóvárosi ferencesek adományából a polgári kör felújíttatta a haranglábat. Vagy: várhatóan október végére befejeződik a munka a vasúti átjárónál, ahol kerékpárutat alakítanak ki. S bár a síneken át új út vezeti majd az ide érkezőt, a használattól néhány évente rendszeresen felrepedező aszfalt alól itt-ott előbukkanó macskakő emlékezteti az új generációt a régmúltra.

Emblematikus figurák

Klebelsbergtelep legidősebb lakója: a 94 éves Nagy János, akit alacsony termete miatt mindenki csak Csöpi bácsinak hív. A bácsi a '40-es évek elején költözött a telepre. Mint sok más itt lakó, ő is vasutasként dolgozott. A háború alatt évekig hadifogolyként végzett kényszermunka nem törte meg: egészsége jól szolgál, és a humora is a régi – rendszerint megnevetteti a nyugdíjasklub résztvevőit. A telep legismertebb embere: Dezső, a fagyis, akinél forró nyári napokon szinte az összes itt lakó megfordul. Sok gyerek nőtt fel legendás fagylaltján, aminek még a városból is a csodájára járnak.

Évek és nevek

1834–1922, Hattyas: a mai városrész akkoriban ártéri, belvizes terület volt. Az elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy a hattyúk szerettek a vízinövényekkel benőtt részen úszkálni.
1922–1928, Vasutastelep: a Vajdaságból érkezett menekült vasutascsaládok házhelyeket kapnak a várostól a területen.
1928–1958, Gróf Klebelsberg Kunó-telep: a Vasutastelep küldöttsége felkeresi Budapesten gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, járuljon hozzá, hogy a telep az ő nevét vegye fel. Ez év szeptemberében felszentelik az iskolát, egy évvel később Lapping Rózsa óvónő vezetésével megnyílik az óvoda. Júniusban felszentelik a haranglábat is, decemberben megalakul a gróf Klebelsberg Kunó-telepi Polgári Kör. 1932-ben fürdőhelyet létesítenek a polgári kör székháza, a jelenlegi Hársfa söröző udvarán és vízpartján. A fürdő 1967-ig működik.
1958–1991, Hattyastelep: a névváltoztatással a szocializmus idején a politikusok a Klebelsberg-tiszteletet akarják felszámolni.
1992-től napjainkig Klebelsbergtelep: Hegyi Ferenc, a telep tiszteletben álló lakója 420 aláírással ellátott kérelmet terjeszt be a szegedi önkormányzathoz, így kapja vissza egykori nevét a telep.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Barátok közt szereplőivel ismerkedtünk

A Barátok közt szereplőivel ismerkedtünk, az RTL Klubon futó sorozat díszletei között sétáltunk. Kinga és Géza kapcsolatát a lányt alakító Balogh Edina sem mindig érti. Tovább olvasom