Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Az első Széchenyi-terv beruházásai a megyében

Szeged - Januárban új Széchenyi-tervet indít a kormány, zömmel hasonló célokkal, mint amilyenek a 10 évvel ezelőttiben szerepeltek. Lapunk összeállításában emlékezetes fejlesztéseket éppúgy felsorolunk, mint a kis közösségek életébe változásokat hozó beruházásokat.
Meglódultak a beruházások Csongrád megyében az első Széchenyi-terv szűkre szabott 2–3 esztendeje alatt: főleg a turisztikai fejlesztéseké volt a főszerep, a híresebb, szintén fejlődésnek induló fürdők közelében panziók, falusi vendégházak épültek. Ebben az időszakban adták át többek között a szegedi Tímárház Panziót, bővítették a vásárhelyi Kengurut. Szeged második négycsillagos szállója, a Dóm Hotel szintén ilyen fejlesztés volt. De nyert az időközben befuccsolt szegedi Millennium Úszóház Kft. pályázata is: a terv az volt, hogy úszó hotelt alakítanak ki a Tiszán.

Délmagyarország / Délvilág hírek Keresse a témát a szerdai Délmagyarországban és Délvilágban!

Olvasóink írták

25 hozzászólás
12
  • 25. Elvira 2010. augusztus 05. 18:46
    „NEM A 24. achilleusnak írtam a hozzászólást! Ne ossza nekem az észt, akiről szól tudja, hogy miért lett megemlítve!”
  • 24. achilleus 2010. augusztus 05. 10:08
    „A Széchenyi Kártyának semmi köze a Széchenyi tervhez, a Széchenyi Díjnak, a Széchenyi Professzori Ösztöndíjhoz. Utóbbi elvnevezése is az összekutyulást szolgálta, a felületes olvasók megtévesztését.
    Az I. Széchenyi Terv leállításával kapcsolatosan hamar felmerültek az, azóta igazolódott aggályok:

    * 2003:07. szám
    Kifosztott ország - http://www.demokrata.hu/heti-hir/kifosztott-orszag
    Sándor Csilla, Sinkovics Ferenc
    Gazdasági katasztrófával fenyeget a Széchenyi Terv leállítása

    A polgári kormányzat 1999-2000-ben a világgazdaság kedvező folyamatait kihasználva stabilizálta a magyar gazdaságot. Az Orbán-kabinet gazdasági szakemberei felismerték, hogy a túlzott nemzetközi függés - orosz piacok összeomlása - veszélyeztetheti a nemzetgazdaság egyensúlyát, ezért kidolgoztak egy gazdaságfejlesztési programot. A Széchenyi terv 2001-es bevezetésének célja a magyar vállalkozók európai uniós felzárkóztatása, az életminőség javításával a hazai fizetőképes kereslet növelése. A gazdaságfejlesztési program elősegítette a hazai kis- és középvállalkozások és a nemzetközi nagyvállalatok között meglévő óriási különbségek csökkentését. És akkor jött az MSZP...

    Komlón közel 15 százalékos a munkanélküliség. Itt tehát termékeny talajra hullottak az MSZP választási kampányának ígéretei. Tavasszal és ősszel egyaránt... A szocialisták egyik legfontosabb és leghangzatosabb tézise a javak újraelosztása volt. Nem tagadták - mert ehhez nem találtak volna érveket és adatokat -, hogy az Orbán-kormány idején meglódult a gazdaság fejlődése, oly annyira, hogy a Nyugat már egyenesen magyar csodáról beszélt. Az MSZP azonban azt kifogásolta, hogy a valóban látványos fejlődés eredményeit nem érzi a társadalom, nem részesül annak eredményeiben. A szocialisták azt ígérték, mindenképpen változtatnak ezen, s főként a hátrányos helyzetűek, valamint a bérből és fizetésből élők lesznek e változtatás kedvezményezettjei. Ez azt jelentette tehát, hogy a Medgyessy-kormány jól megszórja majd Péter-fillérekkel a társadalom legvagyontalanabb részét. Jönnek a segélyek, az etnikai jogon járó támogatások, persze ehhez megfelelően kell majd szavazni is.

    Medgyessy Péter személyesen is járt Komlón az őszi önkormányzati választások előtt. A helyiek arra számítottak, hogy legalább 2-3 milliárd forintot hoz a városnak, tudva, mekkora itt a baj, mekkora a szükség. A Medgyessy-féle segítségből azonban nem lett semmi sem. A kormányfő csupán arra tett ígéretet, hogy Budapesttől Dunaújvárosig kibővítik majd a 6-os utat. Sok komlói összenézett: mi közük van nekik a 120 kilométerre levő Dunaújvároshoz? Ezért Medgyessy sietve megígérte, hogy a kormány hozzájárul a már annyiszor beígért uszoda felépítéséhez. Az uszoda ötlete valamikor komoly politikai kártyának számított, de elszállt felette az idő, mindenki elfelejtette már. És végül, a találkozó fő attrakciójaként Medgyessy Péter bejelentette, a jövőben 5 ezer műszakot teljesíthetnek a komlói bányászok. A komlóiak még ma is káromkodnak, ha ez az eszükbe jut: a komlói bányát már hosszú évekkel ezelőtt bezárták, másrészt pedig sohasem akarták elérni a bányászok az 5 ezer műszakot, sőt szerettek volna már 4 ezer műszak előtt nyugdíjba menni.

    A legendás találkozó ellenére Komlónak újra szocialista polgármestere lett. Minden maradt a régiben. S ez nemcsak a polgármesteri székre vonatkozik, hanem az egész városra: az átlagnál továbbra is jóval magasabb a munkanélküliségi ráta.

    A szocialisták szava

    A baranyai bányászváros számára valóságos csapást jelentett a kormányváltás. Az MSZP-kabinet szinte egyik legelső lépéseként nyúlt hozzá a Széchenyi Tervhez. 2002. március 22-én, vagyis a választási kampány hajrájában Horn Gyula, az MSZP prominense még azt mondta, folytatást érdemel a Széchenyi Terv: ,,Úgy kívánjuk megváltoztatni, hogy azokban a lakosság széles köre részt vehessen". Néhány hét múlva mindez a valóságban azt jelentette, hogy a Gazdasági Minisztérium a terv harminc alprogramjából kilencet azonnali hatállyal megszüntetett, további tizenháromnál pedig nem fogadott el újabb pályázatokat, s csak nyolcat hagyott meg. Főleg azokat, amelyek az építőipari beruházásokat érintik, ugyanis az építőipari cégek javarészt MSZP-s elkötelezettségű vállalkozók kezében vannak. Meghagyták az autópálya-építési programot is, de a pályázati feltételeket eleve a már ismert külföldi cégekre szabták.

    Egyébként köztudott volt, sőt a szélesebben vett közvéleményben is elterjedt, hogy a Széchenyi Terv a partnerség elvén nyugodott, lehetőséget teremtett arra, hogy olyan beruházások, amelyeket egyedül sem az önkormányzatok, sem a vállalkozók nem tudtak volna megvalósítani, azt kormányzati segítséggel, közös erővel megtehették, mondta Glattfelder Béla, a Fidesz-Magyar Polgári Párt gazdasági kabinetjének tagja.

    Az állam által támogatásként adott minden egyes forint újabb 4 forintnyi vállalkozói tőkét mozgatott meg. 2001 januárjától 2002 júniusáig közel harmincezer pályázatot nyújtottak be, ebből 13 700 után mintegy 153,8 milliárdos támogatást fizettek ki, amelyből 29 ezer új munkahelyet teremtettek, és mintegy 386 milliárd forint értékű beruházás történt. A kedvezőtlen világgazdasági folyamatok ellenére az elmúlt években a magyar gazdaság teljesítőképessége folyamatosan nőtt - emlékeztetett a polgári párt politikusa.

    Mint ismeretes, először mindenféle magyarázat nélkül függesztette fel a Gazdasági Minisztérium új vezetése a nyertes pályázóknak a kifizetéseket, majd később a terv leállítását a forráshiánnyal indokolták. A Fidesz gazdaságpolitikai kabinetjének tagja szerint a kormány által megfogalmazott kifogások nem felelnek meg a valóságnak. 2001-ben is kevesebb volt pénz, mint amit eredetileg tervezett az Orbán-kormány, ám a zárszámadási törvényben a polgári kormány úgy döntött - az akkori ellenzék tiltakozása ellenére -, hogy további 25 milliárd forintot biztosít a Széchenyi Terv folytatására.

    A szocialisták elsőként szüntették meg a terv kis- és középvállalkozásokat segítő programjait, illetve az innováció, vagyis a kutatás-fejlesztés projektjét. Pont azt, amelyben hagyományosan erősek a magyarok, s amely egyik feltétele az erős nemzeti gazdaság kialakításának, a külföldtől való technológiai függőség gyengítésének és megszüntetésének. Arról nem is beszélve, hogy a világpiacon éppen a kutatás-fejlesztés szellemi termékei, új technikai és technológiai találmányai számítanak ma az egyik legkelendőbb cikknek.

    Glattfelder Béla szerint a szocialisták a polgári kormány által létrehozott értékekkel - Terror Háza, Álmok álmodói kiállítás, diákhitel, Széchenyi Terv - szembeni ellenszenvüket hatalmi pozícióban sem tudták leküzdeni. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatával próbáltak meg először fogást találni a programon. A nyolcvanoldalas jelentés szakmai észrevételeiből azonban az derült ki, hogy a terv pályázatbírálati intézményrendszere nagy érték, és alkalmas arra, hogy az európai uniós pénzek elosztásában is részt vegyen a jövőben. A gazdaságfejlesztő program lehetőséget teremtett az önkormányzatok, vállalkozók számára, hogy gyakorlatot szerezzenek a pályázatok elkészítésében. A KEHI-jelentés elismerően szólt az ellenőrzési rendszer kiépítésének megkezdéséről és a pályázatkezelő szervezetek létrehozásáról. A szocialista kormányzat azonban a végsőkig elszánt a terv megsemmisítésében, amely a polgári kormány egyik szimbóluma.

    Ezt jelzi, hogy levetették az úgynevezett Széchenyi-táblákat azokról a beruházásokról, amelyek a terv támogatásával készültek, ilyen volt az M3-as autópálya Polgár-Füzesabony elágazásnál is. Sőt megváltoztatták a minisztériumok által kiküldött levelek fejlécét is, ahonnan eltávolították Széchenyi István arcképét és a tervre utaló logót. A polgári párt politikusa a terv formai kivégzésén kívül sokkal súlyosabb hibának tartja annak tartalmi felszámolását. Glattfelder Béla úgy véli, hogy az EU-csatlakozás küszöbén elengedhetetlen a magyar kis- és középvállalkozások további erősítése és felkészítése a 2004 utáni időszakra. Az unión belül ugyanis már nincs lehetőségük a kormányzatoknak arra, hogy a nemzetgazdaságuk szereplőit kiemelten támogassák. A kormányzat a felszámolt Széchenyi Terv helyett nem tud másik, hasonlóan kedvező feltételekkel működő programot nyújtani a gazdasági élet szereplőinek, és így szinte lehetetlenné teszi számukra az újabb fejlesztéseket és az EU belső piacán a versenyképességet.

    Hogyan csapódott le a terv felfüggesztése a valóságban? Komlón például ipari park létesült 1999-ben az egykori bánya helyén. Eddig 16 cég telepedett meg a 10 hektáros területen. Ezek a vállalkozások körülbelül 700 embert foglalkoztatnak, s egyik-másik üzem nevét már a határon túl is ismerik, van, amelyik a nagy nyugati autógyárak bedolgozója, van, amelyik szélgenerátorokhoz készít építőelemeket Hollandiába. Az ipari park minden épülete foglalt egyébként. De van még tizenöt hektárnyi teljesen üres, hasznosításra váró terület. A fejlesztéshez azonban új épületekre, infrastruktúrára, azaz a víz, a gáz és az elektromos hálózat bővítésére, de mindenekelőtt új betonutakra lenne szükség. A létesítményt Varga Sándor, a Carboker Iparipark Üzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója irányítja. Kiszámolta, hogy körülbelül 300-500 millió forintra lenne szükség a park bővítéséhez, modernizálásához. A Széchenyi Terv látszott a legjobb, legkézenfekvőbb megoldásnak. A projektnek ugyanis volt egy kifejezetten ipari parkokra vonatkozó programja. Barnamezős ipari parkokra, vagyis olyan létesítményekre, amelyeket bezárt és lerobbant gyártelepek, bányaközpontok felújításával hoznak létre. Az Orbán-kormány - bár semmiféle tavaszi forintzivatart sem ígért a komlói munkanélkülieknek - figyelt a városra. Vállalta például, hogy megépíti az ipari park útjait, ami Varga Sándor szerint is igen komoly anyagi segítséget jelentett volna, s jelentős összegeket szabadított volna fel más fejlesztési lehetőségek számára.

    Hozzávetőleges számítások szerint 2500-3000 munkahelyet teremthetett volna a kibővített ipari park. Ez gyakorlatilag felszívja a 29 ezer lelket számláló Komló munkanélküliségét. Ha sikerül a fejlesztés, akkor itt tényleg már csak az nem dolgozott volna, aki valóban nem akar.

    Az ipari park terveit és álmait elúsztatta a kormányváltás, a Carboker Kft. is arra kényszerült - sok magyar céggel egyetemben -, hogy a világosan megfogalmazott és abszolút átlátható Széchenyi Terv helyett más pénzelérési lehetőségek után kutasson.

    Hogy milyen lehetőségek vannak? Az MSZP például kitalálta a Széchenyi kártyát. Ez a program azonban 1-2 millió forintos támogatást nyújt csak, természetesen kisvállalkozóknak. Komló ezzel nem tud mit kezdeni. Igazából a legtöbb kisvállalkozó sem, ha azt vesszük, hogy ebből még egy kisebbfajta furgont sem lehet vásárolni. Természetesen a kártyával kapcsolatos dokumentumokra már eleve fel sem rakták Széchenyi István portréját.

    Benőtte a gaz

    Téved egyébként, aki azt hiszi, hogy csak a komlói ipari parkhoz hasonló cégeknek jelentett gondot a Széchenyi Terv megszüntetése, melynek maradék nyolc programját is teljesen elsorvasztotta napjainkra a szocialista kormányzat. A Komlótól nem messze lévő Sikonda is hoppon maradt. A település fürdőjéről híres. Ezt a fürdőt azonban fejleszteni szerette volna a Sikonda Kft., amely pályázatot nyújtott be a Széchenyi Terv keretén belül, s erre igent mondtak az akkori bírálók. Nagy volt az öröm, maga Matolcsy György gazdasági miniszter rakta le ünnepélyes keretek között az új létesítmény alapkövét 2002 februárjában. Aztán jött a kormányváltás, s az alapkövet csendesen benőtte a gaz.

    Nem járt jobban Magyarhertelend sem a maga fürdőjével. Ez a település is pályázott a Széchenyi Tervben a fürdő fejlesztésére, de arra már elutasító választ kapott a kormányváltás miatt. A fedett fürdőről le kellett mondania, csak egy hidegvizes medencére, s a bejárati épületre futja majd az erejéből.

    Van egy dél-magyarországi falu Diósviszló, ahol a helyiek horgásztavat akartak építeni. Körülbelül 60 millió forintra lett volna szükségük ehhez. A régió élénk idegenforgalma sok-sok álomra adott alapot. Ennek megfelelően a parton büfék, a tóhoz közel pedig újabb élelmiszerüzletek létesülhettek volna. Ráadásul a faluból 30-35 háziasszony kezdte el azt a tanfolyamot, ahol a falusi vendéglátással kapcsolatos tudni- és tennivalókat tanulhatták volna meg. A terv leállítása azonban minden reményt szertefoszlatott.

    Keserűné Nagy Margit polgármester asszonyt nagyon bántja a dolog. De nem adja fel, már csak azért sem, mert Diósviszlón 18 százalékos a munkanélküliség. Keserűné most arra vár, hogy megjelenjen az a pályázat, amelyben turisztikai jellegű ötletekkel lehet támogatásért folytatni. Februárra ígérte a kormány, de eddig még nem történt semmi sem.

    Rosszul jártak más települések is. A nyíradonyi önkormányzat például 30 darab szociális bérlakást szeretett volna építeni. A településen 20 százalék fölött van a munkanélküliségi ráta, s ennek megfelelőek a jövedelmek is. Ahogy mondani szokták, errefelé még a minimálbért is magázzák az emberek. Benő János, Nyíradony jegyzője kifejtett, hogy ilyen viszonyok között aligha képzelhető el, hogy fiatal házasok önerőből otthont tudjanak teremteni maguknak. Ezen a problémán szeretett volna segíteni a bérlakásokkal az önkormányzat, de nem kapta meg a pénzt a Széchenyi Terv keretén belül benyújtott pályázatára. Pedig a szocialisták ezt a programot, vagyis a lakásépítés programját éltették a legtovább, hiszen ahogy már említettük, ők uralják a hazai építőipart.

    Nagykőrösön 26 bérlakást szeretett volna építeni az önkormányzat, nem kis mértékben azért, hogy fiatal szakembereket telepíthessen le a városban. Ők sem kapták meg a pénzt. Ugyancsak a Széchenyi Terv keretén belül szerették volna felújítani a strandjukat is. Ellátni egy vízforgató berendezéssel, s egyébként is korszerűsíteni minden szegletében, hiszen még az 1920-as években épült az intézmény. Czira Szabolcs polgármester szerint a Széchenyi Terv a térség kis- és középvállalkozásainak motorja volt, de alkalmas lett volna az infrastruktúra fejlesztésére is. Segítségével ki lehetett volna építeni a környező tanyák villanyhálózatát, mert errefelé még mindig vannak olyan otthonok, ahol petróleumlámpa mellett tanulnak esténként a gyerekek. Czira Szabolcs polgármestert különben takarékosságra szólították fel politikai ellenfelei, azaz a helyi szocialisták. Cinikus módon. Azzal támadták például, hogy előfizette a Magyar Nemzetet a polgármesteri hivatal számára. A Népszabadság mellett, merthogy az járt folyamatosan eddig is.

    Erősen megcsappant az önkormányzatok kasszája, sok-sok település szinte semmiféle beruházást nem tud már önerőből megindítani. Mindez annak köszönhető többek között, hogy a szocialista kormányzat az önkormányzatokkal fizetteti ki a közalkalmazotti béremelést. Az MSZP ígért és nyert meg választókat magának ezzel, az önkormányzatok pedig fizethetnek. Ha tudnak. Több kisebb vidéki önkormányzat is csődközeli helyzetbe került.

    Babák Mihály, Szarvas polgármestere szerint a Fidesz-kormány komolyan vette a vidéket és a vidék gondjait. És ezekre a gondokra éppen a Széchenyi Terv jelentette az egyik leghatásosabb medicinát. Szarvas is szociális bérlakásokat szeretett volna építeni, hogy megtarthassa a fiatalokat a városban. Merthogy Szarvas és környéke, ez a békési szöglet talán az ország legelöregedőbb térsége. Babák Mihály különösen fájlalja azt, hogy a Széchenyi Terv elsorvasztásával az idegenforgalom, a turisztika fejlesztésére sincs lehetősége a városnak.

    A Széchenyi Terv lakásépítési programja egy 15 éves időszakot szakított meg, amely alatt egyetlenegy lakás sem épült állami támogatással. Az elmúlt két év egy rövid átmenetet jelenthetett, amikor 13 ezer lakás épült fel központi támogatással. S ezek mindegyike öt új munkahelyet teremtett. Bonyhádon a napokban adtak át szociálisan rossz körülmények között élő 2-3 gyermekes családoknak 11 új szociális bérlakást, amely a terv támogatásával épült. Potápi Árpád, a település polgármestere szerint egy időre le kell mondania a mintegy 200 új otthonra váró családnak arról, hogy megfelelő környezetben neveljék fel gyermekeiket, mivel az önkormányzatnak nincs pénze a bérlakásprogram folytatásához.

    Multi ellen Széchenyi

    Az MSZP pont akkor sorvasztotta el a kis- és középvállalkozásokat segítő Széchenyi Tervet, amikor egymást érik a gyárbezárások, elhagyják az országot a multik. Legutóbb például a székesfehérvári IBM építette le dolgozóit, aztán következett az olasz többségű diósgyőri DAM csődje, aztán a jött a Philips monitorgyárának leépítése, majd átköltöztetése Kínába, végül pedig ott volt Bonyhád, vagyis a Salamander-elbocsátásiakciója. Vannak azonban olyan leépítések, amelyekről nem is tud a közvélemény, s amelyeket eltitkol a baloldali média. Pásztón például 600 főt bocsátott el az Eglo-Mo nevű világítástechnikai kft. Az elbocsátott emberek egy része talán éppen a Széchenyi Terv segítségével kezdhetett volna valamilyen kisebb vállalkozást. Arról nem is beszélve, hogy a terv megerősíthetett volna egy sor kis- és közepes vállalkozást, amelyek apránként felszívhatták volna a szabaddá váló munkaerőt.

    Egyre nő az állástalanok száma. Heves megyében is az országos átlag fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta. Nyitrai Zsolt, a térség fideszes képviselője alig egy hete várja azoknak a vállalkozóknak a jelentkezését, akik korábban pályázatukkal támogatást nyertek a Széchenyi Tervből, de a kifizetéseik késnek, illetve a mai napig egyáltalán nem folyósították számukra a pénzt. Néhány nap alatt félszázan jelezték a képviselőnek a terv megfojtásából adódó problémáikat. Többen arról számoltak be, hogy a kormány a már győztesnek kihirdetett vállalkozóktól újabb adatokat kért, míg másokat azzal hitegettek, hogy kifizetik a támogatásokat.

    Heves megyében az állami pénzforrások elapadása a turizmussal kapcsolatos beruházásokat veti leginkább vissza. A panzió és szállodatulajdonosok a fejlesztéseiket, a jövőjüket a Széchenyi Tervből elnyert pénzekre alapozták. A kifizetések elmaradása miatt átlagosan a vállalkozók bevételei a felére estek vissza. Nyitrai Zsolt tapasztalatai szerint a vállalkozók félnek, ezért arra kérték, hogy csak általánosságban foglalkozzon problémáikkal. Többen bíznak még abban, hogy előbb-utóbb megkapják a korábban elnyert támogatásokat és nem szeretnék, ha amiatt, hogy panaszkodnak a kifizetések helyett egy APEH-ellenőrzést kapnának.

    Sisák Imre, Pásztó polgármestere és a parlament településfejlesztési bizottságának tagja úgy vélte, ha lehet, most még nagyobb szükség lenne a Széchenyi Tervre, hiszen becslések szerint közel 30 ezer álláshely szűnik meg a közeljövőben Magyarországon a multik kivonulási kampányának köszönhetően. Sisák Imre szerint az MSZP más csatornákat is igyekszik szűkíteni vagy bezárni, nem véletlen, hogy az idei költségvetésben 10 milliárd forinttal kevesebb jut területfejlesztésre, mint a Fidesz-kormány idején.

    A most kérhető támogatások, a támogatásokkal kapcsolatos ígéretek, a különféle külföldi programok kusza dzsungelt képeznek, vállalkozó legyen a talpán, aki eligazodik benne. Az MSZP olyan látszatot keltett egyébként, mintha azért szerette volna elbocsátani Csillag István gazdasági minisztert, mert az semmiféle új támogatási rendszert sem dolgozott ki az elsorvasztott Széchenyi Terv helyébe. A valóság ezzel szemben az, hogy a szocialisták szerették volna visszaszerezni az SZDSZ-től az egyik stratégiai tárcát, s szerettek volna közvetlenül részt venni az autópálya-építéssel kapcsolatos előkészületekben, hiszen horribilis sikerdíjakkal kecsegtet a pályabiznisz.

    Figyelemre méltó az a párhuzam, amely a Széchenyi Terv és a gazdahitelrendszer egyidejű elsorvasztása között figyelhető meg. Hivatalosan azért kellett mindkettőt megszüntetni, mert nem volt fedezet a működtetésükre. Ezzel szemben azonban az az igazság, hogy a Fidesz-kabinet megfelelő összegű pénzt tartalékolt mind a kettőre. A gazdahitelre félretett pénzt azonban a mezőgazdasági nagyüzemek - vagyis a szocialista érdekeltségű agrárvállalkozások - hiteleinek kifizetésére csoportosította át az MSZP.

    Az újkeletű, vagyis a szocialisták által rendszerbe állított támogatások banki alapokon nyugszanak. Érdemes emlékeztetni rá, hogy a szocialisták - még ellenzékben - beregi újjáépítést is banki, azaz szigorúan véve hitelalapon képzelték volna el, ahol a házhoz tartozó föld jelentette volna a zálogot. Nem nehéz kitalálni, hogy az amúgy is kispénzű vagy éppenséggel pénztelen árvízkárosultak sokaságának tulajdonából került volna át a föld a bankokhoz, akik aztán vagy tartalékolták volna ezt a vagyont az EU-csatlakozás idejére, vagy bérbeadták volna, esetleg tovább kereskednek vele a belföldi piacon.

    Az MSZP folyamatosan támadta a Széchenyi Tervet. Az egyik legtöbbet hangoztatott kifogása az volt, hogy a Széchenyi Terv támogatásait nem tudták igénybe venni a sikeres nagyvállalkozások. Az MSZP terminológiájában a sikeres nagyvállalkozás szocialista kézben levő céget jelent. A tervet természetesen eleve nem rájuk méretezték, hanem a kis- és középvállalkozásokra. A sikeres nagyoknak megvan az erejük ahhoz, hogy segítsenek magukon, azaz banki hitelt vegyenek fel valamelyik pénzintézetnél. Az MSZP sokszor hangoztatott kifogása, vagyis a nagyok emlegetése elárulja, hogy a szocialisták a körükbe tartozó nagyvállalkozásokat, illetve a becsalogatott multikat részesítik előnyben.

    Feltűnő, milyen ellenszenvet érez az MSZP a kis- és középvállalkozások iránt. Ez a mezőgazdaság terén mutatkozott meg először, azóta kiterjed a gazdaság egészére. Az ösztönös, zsigeri utálaton komoly, tudatos politikai és ideológiai koncepció is megbúvik a viszolygó érzések mélyén. A kis- és középvállalkozások a polgári mentalitás, a szabadság, a függetlenség, az emberi kezdeményezőkészség megtestesítői. Az MSZP azonban nem vállalkozói, hanem alkalmazotti társadalmat akar. Olyat, amelyben az emberek nagy gazdasági egységek észrevétlen csavarjai, s ahol nem a szakértelem, a folyamatokra való rálátás határoz meg mindent, hanem egy-egy betanult, végtelenségig ismételt munkamozzanat. Ebben a szerkezetben nemcsak gazdaságilag, de politikailag is jól ellenőrizhetők, a jutalmakkal és a megvonásokkal pedig megfelelő módon zsarolhatók és kényszeríthetők az emberek.”
  • 23. Elvira 2010. augusztus 04. 17:29
    „A Széchenyi Kártya Koordinálását végző KA-VOSZ ZRt. az Üzletszabályzatában foglaltak szerint az alábbiakban nyilvánosságra hozza, hogy az ANTA-LICHT KFT. 2 138 511-Ft+kamataival tartozik.
    A vállalkozás a Széchenyi Kártya hitelkeretét igénybe vette, de azt nem fizette vissza!
    A vállalkozás székhelye: Orosháza, tevékenysége: E-műa.term.gy.”
  • 22. Larsson 2010. augusztus 04. 16:47
    „Anno ráköltöttek jó pár misit a kálvária cukrászdára is, kiraktak egy táblát és nulla új munkaerőre volt szükség az üzlet további működése során. Ezek a felesleges pénzkidobások! :D :P”
  • 21. achilleus 2010. augusztus 04. 15:52
    „20. hozzászólás klj_54 2010.08.04. 15:03
    Köszönöm a részletes tájékoztatást, elraktározom.”
  • 20. klj_54 2010. augusztus 04. 15:03
    „17. hozzászólás achilleus 2010.08.04. 14:39
    Nem bántani akarom az akkori kormányt, de az ottani árvízkárosultakkal végletekig kibabráltak!
    Én anno decibel Vásárosnaményba nősültem, taxiztam is ott, tehát ismerem a Bereg minden zugát.
    Egyszerűen eldöntötték pesten az "okosok", hogy mi a jó a beregi embernek.
    Én aki valóban házról házra ismertem a falvakat (Naményból taxival haza a hétvégén, majd vasárnap vissza) nem ismertem rá sok településre.
    Az ottani építészeti stílustól mindenben eltérő, tájidegen házakat építettek fel a rászorultaknak.
    De az eszükbe sem jutott, hogy a kemencét nem pótolja a gázzal működtetett cirko fűtés!
    Szóval néha a segítség felér egy merénylettel az ember ellen, ha ész nélküli aki segít.
    Olcsóbban, funkcionálisabb házakat kellett (lehetett) volna építeni.
    Ma ugyanez a hiba várható a mostani károsultak részére:(”
  • 19. Léni 2010. augusztus 04. 14:59
    „achilleus! Ne csak a Hír vagy Echo Tv-t nézd, ott a problémákról nem szokás beszélni,
    csak mocskolódni , de azt aztán kitartóan és gyalázatosan!
    Egyébként riportokat láttam a kétségbeesett emberekkel !”
  • 18. achilleus 2010. augusztus 04. 14:58
    „És ha továbbolvasod a cikket Léni, ezt is ott találod:
    "Nyakó Zsuzsanna, a Szabolcs megyei bíróság elnökhelyettese elmondta: 2001 óta - a tavaly indult 13 ügyet is beleszámítva - összesen 124 peres eljárás kezdődött a vásárosnaményi városi bíróságon, ezek közül 121 lezárult. Az alperesek különböző biztosítótársaságok voltak, amelyeket az árvízkárosultak amiatt pereltek be, mert nem fizették ki a biztosítási összegeket. Nyakó Zsuzsanna azt mondta: a perek csaknem kétharmadát jogerősen a biztosítótársaságok nyerték meg azon törvényi rendelkezés miatt, amely szerint - a vagyonbiztosítási szerződés értelmében - a társaságoknak nem kötelező fizetniük, ha a helyreállítás más módon megtörténik. Mivel a Beregben az állam vállalta magára a helyreállítás és az újjáépítés finanszírozását, a biztosítók mentesültek a fizetés kötelezettsége alól."

    Lefordítsam? Az akkori Orbán kormány, azért, hogy télire mindenkinek legyen a feje fölött fedél, nem foglalkozott azzal, hogy kinek van biztosítása, kinek nincs, és milyen, fogta magát és mindenkinek rendbe tették a házát, igen, az adófizetők pénzéből, önhatalmúlag. Lehet tiltakozni a "pazarlás" miatt.”
  • 17. achilleus 2010. augusztus 04. 14:39
    „16. hozzászólás Léni 2010.08.04. 14:28
    Honnan veszed, hogy nem segít??
    "A Beregben 2001 márciusában az árvíz 46 településen 3075 ingatlanban okozott károkat, ezek közül 2870 magánlakás, 144 önkormányzati épület, 61 pedig egyéb ingatlan - templom, műemlék - volt. Az újjáépítés során 714 új ház készült el, 183 ingatlan tulajdonosát pénzben kártalanították, 228 családnak lakást vettek, a többi épületet helyreállították. A helyreállításra és újjáépítésre az Orbán-kormány 2001 áprilisában 22,8 milliárd forintot különített el, 2001 augusztusában pedig további 9,8 milliárd forintot hagyott jóvá, így a munkákra összesen mintegy 33 milliárdot biztosított. A költségeket a központi költségvetés állta, de a kabinet az Európai Beruházási Banktól is felvett egy 60 millió eurós hitelt. "
    Persze mindig lesz, akinek nem tetszik: http://nol.hu/archivum/archiv-399765
    Most sem lesz ez másképp. Amúgy pedig a károsultak is tehetnének magukért olykor, leginkább azok hőbörögnek, akiknek úgy van szüksége a segítségre, hogy ők maguk legszívesebben a kisujjukat sem mozdítanák meg a saját ingatlanuk rendbe tétele érdekében (de biztos ez alól is van kivétel).”
  • 16. Léni 2010. augusztus 04. 14:28
    „12. achilllelus! Látom minden megnyilvánulásom csípi a szemed, gondolom azért mert van
    valóságtartalma. Ismered a közmondást? Mindenki az igazságért haragszik! Erről ennyit.
    Az adakozásom magánügy, de ha már rákérdeztél, elárulom, most is adakoztam nem is
    egyszer, egy helyen . Egyébként is odafigyelek pld. azokra a hajléktalanokra, akik a látókörömben
    vannak és megérdemlik.
    Most is azt mondom, hogy először azokon kellene segíteni, akik egyik pillanatról a másikra
    elvesztettek mindenüket, fedél nélkül ,minden nélkül várják a tél beálltát!
    Ez ugye nem olyan látványos és hangzatos mint a cikkben említett terv, de a kormánynak akkor is
    fontossági sorrendet kellene felállítani és a bajba jutott egyszerű embereken kellene segítenie!”
  • 15. klj_54 2010. augusztus 04. 14:01
    „14. hozzászólás achilleus 2010.08.04. 11:31
    Egyet megtanított velem anyai nagymamám:
    "Úgy adj, hogy aki kapja, ne érezze magát megalázva!"
    Próbálok eszerint tenni.

    A kormányt itt nem bántom, úgysem olvassák:)”
  • 14. achilleus 2010. augusztus 04. 11:31
    „13. hozzászólás klj_54 2010.08.04. 10:48
    Én sem így szoktam adakozni. De most nem is igazán ez a téma. Ugyanakkor nem tudtam szó nélkül hagyni Léni hozzászólását: Ha volt egyáltalán olyan Magyarország rendszerváltás utáni történetében, hogy valamely kormány felvállalta egy árvíz utáni újjáépítés szinte teljes költségét, az felső tiszai árvíz utáni újjáépítés volt. Igazságtalannak tartom, hogy olyan ügyben vádaskodik és kelt hangulatot valaki - aki egyébként esetleg semmi extra erőfeszítést nem tett az ügyben - ami annak az Orbán kormánynak egyik legelismertebb, legszolidárisabb cselekedete volt.”
  • 13. klj_54 2010. augusztus 04. 10:48
    „12. hozzászólás achilleus 2010.08.04. 09:22
    Segélyvonata nem hívnék tévedésből sem a TV2 riportja óta, és ugyanezért nem adakozom ilyen olyan alapítványnak sem.
    Volt szerencsém (?) belelátni a Pécsen üzemelő és elég ismert Kerek Világ alapítvány dolgaiba.
    Exem náluk volt pedagógus.
    Ami ott (is) megy az nem más, mint az állami támogatások kicsikarása és privát felélése:(”
  • 12. achilleus 2010. augusztus 04. 09:22
    „9. hozzászólás Léni 2010.08.04. 07:36
    Erről az jut eszembe, hogy amikor a Beregben teljes falvakat építettek újjá Orbánék, akkor a Kossuth-rádióban a 168 óra című műsorban, arról az egyetlen házról folyt a 20 perces műsor, amely azért nem lett újjáépítve, mert a falak kiszáradása után repedt meg és vált lakhatatlanná. Egyébként Léni, ha már ennyire szíveden viseled az árvízkárosultak sorsát, hívtad akár egyetlen-egyszer is a segélyvonalat, adakoztál-e bármennyit? Ha nem, akkor talán inkább el kellene gondolkodni.”
  • 11. achilleus 2010. augusztus 04. 09:04
    „8. hozzászólás N.P. 2010.08.04. 07:29
    A listában csökkenő sorrendben vannak feltüntetve az összegek, a legnagyobb 200 millió. Valóban az elején a multik vagy azok kirendeltségei vannak. Nagy cég, nagyobb összeg. A nagyból egyébként kevesebb van, mint a kicsikből, amelyek vélhetően a lista hiányzó részére kerültek. Sokféle következtetés levonható ebből, de ugye a legnagyobb 200 milliós összeg sem közelíti meg pl. a Hankok 15 milliárdját.”
  • 10. strangerr 2010. augusztus 04. 08:24
    „A már meglévő EU-s támogatásokat átnevezik Széchenyi tervre, és jó marketinggel újnak eladják ugyanazt ami már évek óta van.
    bővebben : http://euter.nfu.hu/
    Szegeden 1048 Támogatott projekt, 232 milliárd támogatás, döntő része KKV”
  • 9. Léni 2010. augusztus 04. 07:36
    „Nézne inkább szét a kormány a jelenlegi helyzetben az országban, észrevenné, hogy az
    árvíz és belvízkárosultak helyzete / fedél nélkül maradtak, mindenük odalett/ megoldatlan!
    Ígéret volt, az idő telik, jön az ősz és a tél , de érdemben semmi nem történik!
    Mi lesz ezekkel a szerencsétlen, önhibájukon kívül tönkrement emberekkel? Ők nem tartoznak
    abba a körbe akik számítanának?
    A " nagyratörő " tervek azután jöjjenek, ha ezek az akkut problémák megoldásra találnak!”
  • 8. N.P. 2010. augusztus 04. 07:29
    „Achilleus listájáról nekem is azonnal a nagy multikon akadt meg a szemem. Szóval ennyit a magyar ipar bősz támogatásáról!”
  • 7. Logaritmus 2010. augusztus 03. 22:33
    „Lexmark, GE, Nokia, Velux, Claas, stb. multi cegeknek adhatnak ugyan tamogatast, de akkor ne mondjak azt, hogy a kis magyar cegeket tamogatjak. Ezek a milliardok akkor is vagy multikhoz kerultek, vagy csokosokhoz - tisztelet a kivetelnek. A szegedi Millenium Uszohaznak adott fideszes tizmilliok sem jo celra pazarlodtak el, a nagy projektbol semmi sem lett, felkesz torzo az egesz. Erdekel az is, hogy vajon a fidesz szerint a hotel es furdo epites akkor nem volt latvany beruhazas, de most az? :)”
  • 6. Tóthimi 2010. augusztus 03. 20:28
    „Na és az Anna ürdő, ami nem sokkal lépte túl a tervezett költségvetést, persze az esztergomihoz képest nem sokkal. Az a néhány milliárd itt és ott nem számít, bár az ilyen esetekben eltűnt pénzeket is lehet csúszópénznek nevezni.
    A két fürdő felújítást Kacsa irányította... SZUE-ra is ráférne a felújítás, már három hónapos...
    Kacsa??????????
    A”
25 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Napimádat és mellékhatásai

A nyári kánikula a strandolás és napfürdőzés ideje, a mértéktelen napozás azonban a leégés, a bőröregedés és a bőrrák kialakulásában is döntő szerepet játszik. Erről kérdeztük a napozókat és a bőrgyógyászt. Tovább olvasom