Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Az emberi jogok felette állnak az államnak

A jogászi pálya csúcsának tartja, ezért megtisztelőnek érzi Trócsányi László, hogy alkotmánybíróvá jelölték. Ebből az alkalomból beszélgettünk a szegedi egyetem alkotmányjogi tanszéke és az Európa-tanulmányok Központ professzorával. Az Alkotmánybíróság új tagjait ma választja meg az országgyűlés.
Fotó: Frank Yvette
– Hogyan fogadta a fölkérést: a jelenlegi parlamenti ellenzék önt alkotmánybírónak jelöli?

– Rendkívül megtisztelőnek, munkám megbecsülésének érzem. Aki részt vehet fontos alkotmányossági kérdések, alkotmányjogi viták eldöntésében, az a jog legfontosabb kérdéseivel találkozik.

A szegedi egyetem büszkesége


– Jelölti meghallgatásakor az országgyűlés jogi bizottsága ülésén is hangoztatta, szemléletét meghatározza a szegedi egyetem korábbi oktatóinak munkássága. Miért?
– Az általam 1994 óta irányított alkotmányjogi tanszéknek a második világháborút követően vezetője volt: 1947–1948-ban Bibó István, 1950-ig Szabó József, aztán évtizedeken keresztül fazont szabott e tanszéknek Kovács István akadémikus, majd 1990-től Szentpéteri István. E négy, különböző karakterű jogász azonosan gondolkodott olyan értékekről, mint alkotmányosság és demokrácia, jogállamiság és jogbiztonság, az egyén tisztelete és az emberi jogok védelme. Nekik a sors azt adta meg, hogy olyan időszakban foglalkozzanak a közjoggal, amikor Magyarországon az alkotmányosság, a jogállamiság nem létezett, az emberi jogok védelme is csak papíron érvényesült, mégis olyan műveket írtak, amelyek ma is aktuálisak. Ez a szegedi egyetem egyik büszkesége.

Jog és erkölcs uralma

– Csak elődei miatt erősek szegedi gyökerei?
– Egész pályámat meghatározta, hogy a szegedi egyetemen kezdtem tanulmányaimat, itt hallgattam alkotmányjogot Kovács Istvántól. Így aztán számomra az egyetem mindig is Szegedet jelenti annak ellenére, hogy ELTE-diplomám van.

– Milyen a szegedi alkotmányjogászok generációi, így az ön által képviselt állam?

– Olyan, ahol a jog és az erkölcs uralma megvalósul, a jog nem az állam szolgálóleánya, intézményeink a jogállam keretei között működnek, az emberi jogok felette állnak az államnak.

Szegedi titok

Akár Szegeden is ülésezhetne alkalmanként az Alkotmánybíróság (Ab) – mondják a Tisza-parti városban azok, akik büszkék arra, hogy a taláros testületnek több tagját is az itteni egyetem jogi kara adhatja. Az Ab tagja: a szegedi egyetemen európai alkotmány- és jogtörténetet, valamint magyar büntetőjog-történetet oktató Balogh Elemér (2005 óta); a politológiai tanszékét vezető Paczolay Péter, az Ab elnökhelyettese (2006 óta); illetve Trócsányi László (mai megválasztása esetén). A teljes képhez tartozik, hogy az ugyancsak Ab-tag Kovács Péter a szegedi egyetemen szerezte jogi diplomáját. Illetve: a taláros testületet erősítette 1990–1998 között Szabó András kriminológia, a szegedi JATE egyetemi tanára; 1998–2004 között Czúcz Ottó, aki az SZTE Szociális Jogi Kutatócsoportját vezeti, jelenleg az EU elsőfokú bíróság bírája. Egyébként az Alkotmánybíróság tagjává kiemelkedő elméleti tudású, vagy legalább húszéves szakmai gyakorlattal rendelkező jogász választható. A megbízatás kilenc évre szól és egyszer megújítható. Az alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésével megszűnik.

– Milyennek látja az Alkotmánybíróság eddigi működésének 16 évét?

– Az első 9 év a rendszerváltozás befejezése az alkotmánybírósági határozatok révén. Ekkor születtek olyan jelentős határozatok, amelyek olyan kérdéseket érintettek, mint például a kárpótlás, a privatizáció vagy az 1956-os sortüzek elrendelőinek büntethetősége. Ezek ma lezárt ügyek. Az Alkotmánybíróság úgy tűnik számomra, hogy jelenleg egyfajta „második kamaraként" működik. Aki elégedetlen, az ehhez a testülethez fordul. Ez egyben persze azt is jelenti, hogy sokan, sok jogi normát vélnek alappal vagy alap nélkül alkotmányellenesnek. Nagyon sok országban az önkormányzati rendeletek alkotmányosságát közigazgatási bíróságok ellenőrzik. Hogy egy konkrét példát mondjak, ma a szegedi víz- és csatornaszolgáltatás vagy szemétszállítás rendszere és díjképletei felett is az Alkotmánybíróság lát el kontrollt, miután e kérdésekben az önkormányzat rendeletalkotási jogosultsággal bír. Véleményem szerint egy jól kiépített közigazgatási bírósági rendszer is jó ellenőrzője lehetne az ilyen jellegű kérdéseknek. Mindezt csak azért említettem, mert fontosnak tartom, hogy az Alkotmánybíróság legyen aktuális, olyan kérdésekre adjon időben választ, amely a társadalom széles körét érintik, az Alkotmánybíróság által vizsgált ügyekben hozott döntéseknek példaértékűnek kell lenniük.

Új irány: az európai kapcsolat

– Alkotmánybíróvá választása esetén milyen célkitűzéssel kezdene munkához?
– Arra számítok, hogy az Alkotmánybíróságnak új kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek közül számomra, úgy is mint hazánk 2000–2004 közötti brüsszeli és luxemburgi nagykövetének, a legfontosabb kérdés: európai uniós tagságunk. Elérkeztünk a ponthoz, ahonnan egyre több ügy köt össze minket az unióval. Így aztán a nemzeti alkotmány és a közösségi jog viszonyát kell nagyító alá tennünk. Például meg kell nézni, hogy egy uniós irányelvnek a magyar jogrendbe való átültetése milyen alkotmányossági kérdéseket vethet fel.

– Ügyvédként is tevékenykedik, nem csak egyetemi oktatóként. Indítványozóként eddig a másik oldalon állt, megválasztása esetén viszont bíró lesz. Az eddigi érvelő szerepkörből döntési helyzetbe kerülhet. Az ellentmondásból mi következik?

– Büszke vagyok arra, hogy ügyvédi munkát is végzek 1985 óta. Konkrét ügyekről kell gondolkodnom, a tényállásból kiindulva arról döntenem, hogy milyen jogszabályt alkalmazhatok, annak megalkotására a jogalkotónak van-e hatásköre, kimutatható-e összeütközés az alkotmánnyal. Ügyvédként beadványokkal többször fordultam az Alkotmánybírósághoz. Az így szerzett tapasztalatok, de a munkamódszer is jól hasznosítható alkotmánybíróként. Megválasztásom esetén ügyvédi munkámat természetesen szüneteltetem, de szegedi tudományos oktatói munkámat folytatom.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elfogadták a költségvetést

Elfogadta tegnap a szegedi közgyűlés a város 2007-es költségvetését. A kormánypárti képviselők… Tovább olvasom