Klikk a képre!

– Csongrád megyében fokozatosan csökken a szabálytalanul, illegálisan, például érvényes munkaszerződés és/vagy bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók száma – nyilatkozta lapunknak az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Csongrád Megyei Felügyelőségének igazgatója. Maróti Gyula hozzátette: szándékosan nem használta a „feketemunka" kifejezést, nem tartja szakszerűnek ezt az elnevezést.

Szegeden január 1-jétől július 31-éig tizennégyszer ellenőrzött különböző önkormányzati beruházásokat a felügyelőség. 3227 munkavállaló foglalkoztatását érintő különböző hiányosságok vagy szabálytalanságok miatt összesen 3 millió 30 ezer forint munkaügyi bírságot róttak ki, egy személyt, egy külföldi állampolgárt pedig eltiltottak a munkavégzéstől. A büntetéseket többek között külföldiek foglalkoztatására, munkaviszony létesítésére, és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt szabták ki.

A Csongrád megyei felügyelőség igazgatója elmondta, az alvállalkozók különböző önkormányzati beruházásoknál – csatornázásnál, kórház-rekonstrukciónál, útépítésnél – foglalkoztatott dolgozókat előszeretettel alkalmazzák érvényes munkaszerződés nélkül, vagy ha volt is megállapodás, nem volt rajtuk például dátum, vagy nem jelentették be őket. Az is előfordul, hogy bár van a dolgozónak munkaszerződése, de mivel nem felelt meg a formai előírásoknak, érvénytelen.

A hivatal a fenti időszak alatt egyéb beruházásoknál százötvenegy esetben állapított meg különböző szabálysértéseket, összesen 21 millió 425 ezer forint bírságot szabott ki. Hétszázhuszonhét munkavállalóval szemben jártak el, köztük harmincnégyen külföldiek voltak. Többségüket csatornázásnál, illetve földmunkán és épületbontásnál foglalkoztatták.

Csongrád megyében az idén munkavédelmi hiányosságok miatt 41 személyt tiltottak el a munkavégzéstől és biztonsági okokból 21 munkagép használatát függesztették fel. A munkavállalók általában nem viseltek védőfelszerelést, sisakot, szemüveget, munkájukat az előírások ellenére megfelelő biztosítás nélkül végezték. Voltak, akik az adott munkagép használatához nem rendelkezetek szükséges képzettséggel. A gépek többségének a használatát főleg biztonsági okokból kellett ideiglenesen felfüggeszteni.

Csongrád megyében a külföldieket korábban főleg az építőiparban és vendéglátóhelyeken alkalmazták engedély nélkül. Mára ez megváltozott, a főleg a szomszédos Romániából érkezőknek jobbára a földeken, a mezőgazdaságban adnak munkát. Sokat segít a legális foglalkoztatás területén augusztus 1-jétől a külföldiek részére bevezetett alkalmi munkavállalói könyv, mellyel mezőgazdasági idénymunkán 60 napot dolgozhatnak törvényes keretek között.

– Számtalanszor előfordul, hogy a fővállalkozó alvállalkozót bíz meg a munka elvégzésével, aki szintén megállapodik egy alvállalkozóval. Volt olyan, hogy az adott területen dolgozó munkavállalók a sor végén álló kilencedik alvállalkozóval kötöttek szerződést, sőt akadt olyan munkaterület, ahol már nem is cég dolgozott, hanem egyéni munkavállalók ásták az árkot – mondta Maróti Gyula. Az igazgató megjegyezte, egy július közepén életbe lépett jogszabály – a korábbiaktól eltérően – nem ad kibúvót a munkavállalókat szabálytalanul foglalkoztató cégeknek, a különböző jogcímen kiszabott bírságot mindenképpen „behajtják", végső esetben a fővállalkozóval fizettetik meg. Ráadásul minden építkezést be kell jelenteni. Maróti Gyula elzárkózott konkrét cégek említésétől, amit azzal magyarázott, hogy határozatuk többsége még nem emelkedett jogerőre.

– Azt hiszem, az önmagáért beszél, hogy a megbírságolt munkaadók csak az esetek 10 százalékában élnek a fellebbezés lehetőségével, és mindössze alig 1-2 százalékuk jár sikerrel. A kiszabott bírság 70 százalékát a határozatot követően befizetik – hangsúlyozta az igazgató.