Délmagyar logó

2018. 02. 21. szerda - Eleonóra 0°C | 4°C Még több cikk.

Az EU-ban is elfogadják a szegedi gyógyszerészkar diplomáját

Szeged - A múlt ismerete segíti a jövő kijelölését is. E bölcsesség jegyében tekintett vissza a gyógyszerészképzés 135 évére, illetve saját fél évszázados múltjára a szegedi gyógyszerésztudományi kar.
– Mi a fontosabb dátum: 1872, 1921, vagy inkább 1957? – kérdezi önmagától is Minker Emil, a gyógyszerhatástani és biofarmáciai intézet egyetemtörténettel is foglalkozó emeritus professzora. A válaszhoz élvezetesen ecseteli, a céhrendszerű patikusképzés miként került egyetemi hatókörbe. Öt fiatalember – Bíró János, Irk Jenő, Popovics B. Emil, Tatai Miklós és Valentini Adolf – 1872-ben kezdte meg gyógyszerész tanulmányait a kolozsvári egyetemen rendkívüli hallgatóként.

Első évben Kolozsvárott a matematikai és természettudományi karhoz, a másodikban az orvostudományi karhoz tartoztak, így kapták meg a gyógyszerészmesteri oklevelet. Egészen 1940-ig tartott ez a céhrendszerből kinőtt, arra emlékeztető elnevezésekkel és fokozatokkal (patikus inas, segéd, mester) tűzdelt képzés.

Gyakorlati óra a gyógyszerészkar laborjában. Fotó: Schmidt Andrea

Tudománytörténeti jelentőségű újítást hozott Bókai Árpád és Hintz György József azzal, hogy megalapította a tangyógyszertárat. Sőt: Hintz György – a birodalom egyetemei között elsőként – megkezdte a gyógyszerészeti műtan (későbbi nevén gyógyszer-technológia) oktatását. Ezzel párhuzamosan a Hintz vezette tanpatikában gyakorló gyógyszerészek a Bókai által javasolt receptek százait optimalizálták. Ennek eredményeként az 1888–1889. tanévben kis zsebkönyv formájában kiadták Bókai híres recept gyűjteményét.

Új ház és cím kell

– Eredményes fél évszázadot tudhatunk magunk mögött – fogalmazott Fülöp Ferenc akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem jubiláló Gyógyszerésztudományi Karának dékánja. – E diplomát külön vizsga nélkül elfogadják az Európai Unióban, az e pályára lépő biztos elhelyezkedésben reménykedhet. Ugyanakkor a világszínvonalú képzés megfelelő elhelyezést is igényel: a jövő feladata, hogy az oktatás céljainak megfelelő, korszerű épületbe költözhessen a kar. A komoly elméleti képzés mellett a betegekkel való foglalkozás is egyre inkább előtérbe kerül, ezért merült fel a doktori cím megadásának lehetősége, amit mind a négy magyarországi képzőhely támogat. Ugyanakkor a gyógyszerész mellett – az egyetem más karaival együttműködve – új szakok indítását is tervezzük: a felsőfokú gyógyszertári asszisztens, a gyógyszeripari mérnök, valamint gyógyszertechnológus mérnök képzés akkreditációja elkezdődött.

Munkájuk nyomán (Bókai Budapestre helyezése és Hintz halála miatt) Issekutz Hugó érte el, hogy 1903-ban megszületett az egyetemi gyógyszertár. A világháborúban Kolozsvárról száműzött egyetemet 1921-ben Szeged fogadta be. Ide örökítették át – a Tisza-partra érkező Issekutz Béla és Dávid Lajos személyén keresztül – a kolozsvári gyógyszerészképzés hagyományait is.

A gyógyszertan, a gyógyszerismeret és a gyógyszertár – a szegedi Kálvária téri felső ipariskolabeli ideiglenes helyéről – 1931-ben költözött a Dóm téri épületbe. Az intézetet 1937-ben Jancsó Miklós vette át.

A második világháborús kuszaságban sikerült elfogadtatni a gyógyszerészképzés korszakalkotó reformját: az addig kétéves egyetemi gyógyszerészképzés négyéves egyetemi és egyévi gyógyszertári gyakorlattal új korszakba lépett. Sőt: 1944- ben Dávid Lajos „ny. r. tanári" kinevezésével az egyetemi gyógyszertár és gyógyszerészeti intézet önálló tanszékké alakult.

Az önállóvá lett Szegedi Orvostudományi Egyetem keretében 1951-ben a gyógyszerismeretet tanszékesítették. Ugyanekkor a gyógyszerészi vegytani intézet átkerült a természettudományi karról a SZOTE-ra. Szegeden a három gyógyszerész-tudományi intézet mellé már csak egy negyedik hiányzott a karrá alakuláshoz. E hiányzó lépésre 1956 adott alkalmat: az egyetemi tanács átadta a gyógyszerészek gyógyszerhatástan oktatását egy alapítandó tanszéknek.

– A SZOTE egészének is érdeke volt az új kar létrehozása – magyarázta Minker Emil, hiszen így már nemcsak dékán, hanem rektor irányíthatta az egyetemet. Így az új fakultás alapításával mindenki nyert és az mindenkinek érdekében állott. Az akkori Elnöki Tanács 1957. évi 64. törvényerejű rendeletével létrehozta a Szegedi Orvostudományi Egyetemen a Gyógyszerésztudományi Kart.

Olvasóink írták

  • 1. mojzes erika 2007. november 22. 14:59
    „ez igy igaz elfogadjak a gyogyszereszi diplomankat de csak ha 1989 evben vagy utan vegeztünk elöbbiket sajnos csak különbözeti vizsgaval együtt!
    en is nagyon tamogatnam a doktori cim megadasat legjobb lenne persze visszamenöleg is tudom hogy ez csak alom de azert jol hangzik!ha barkinek nemetorszagba diplomelfogadtatasi nehezsegei lennenek forduljon bizalommal hozzam!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Démásznál sztrájkoltak is, meg nem is

Szeged - A Démász teljes létszámának közel 42 százaléka lépett sztrájkba tegnap 13-15 óra között, nem veszélyeztetve azonban az energiaellátást. Egyes ügyfélszolgálatok bezártak, mások, így a szegedi is, félgőzzel dolgoztak. Tovább olvasom