Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 12°C | 17°C Még több cikk.

Az idén harmadával kevesebb a transzplantáció

Szeged - Harmadával kevesebb szervátültetést végeztek idén eddig, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A szakember szerint a csökkenést az intenzív osztályok megnyirbálása, a donációs felelősi rendszer hiánya okozza. Javíthatna a helyzeten a több élő donoros műtét – ha jönnének a donorok.
Idén eddig harmadával kevesebb szervátültetést végeztek hazánkban, mint a tavalyi év hasonló időszakában, pedig a transzplantáció jelentősen javítaná a betegek túlélési esélyét és életminőségét. A szegedi mutatók gyengébbek az országos átlagnál is: míg tavaly 60, idén eddig csak 32 veseátültetést végezhettek el.

A szegedi sebészeti klinikán viszik a vesetranaszplantációs hűtőtáskát Fotó: Segesvári Csaba

Szenohradszky Pál, a szegedi sebészeti klinika transzplantációs osztályának vezetője, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke szerint a csökkenő tendencia több okra vezethető vissza – a támogatás hiányára azonban semmiképp, mivel az OEP esetenként finanszírozza a transzplantációt és a donációt is. A főorvos úgy véli, az egészségügyi átalakítások kedvezőtlenül érintették a lehetséges agyhalott donorokat ellátó intenzív osztályokat, a szakorvosok túlterheltek, és hiányzik a donációs felelősök rendszere is. Ilyen munkatársra legalább a nagyobb intézményekben szükség lenne, hogy minden donorként számba vehető betegről friss és pontos nyilvántartás működjön – így a szervkivételeket időben elvégezhessék. A kivehető szervek jelentős része azért „veszik el", mert nem jelentik időben az intézmények, a szerv károsodik. A vesét 24 órán belül, a szívet, májat, tüdőt 6-10 órán belül át kell ültetni, hogy életképes maradhasson. A főorvos szerint a szerveket nemzeti kinccsé kellene tenni, és felelősségre vonni azokat, akik „elherdálják" az életmentő lehetőségeket. Legtöbbet továbbra is vesére kell várni: jelenleg több mint nyolcszázan vannak az országos várólistán, miközben nagyjából évi háromszáz átültetést végeznek. Emiatt átlagosan három évet kell várni egy veseátültetésre – ha időközben nem változik a beteg állapota és van számára immunológiailag megfelelő szerv. A főorvos szerint a dél-alföldi régióból 170-180 vesebeteg szeretne új szervet kapni, a dializáltaknak azonban csak mintegy 8-12 százaléka alkalmas erre, az életkora, vagy egyéb betegségei miatt.

Bővülő lehetőségek

Hazánkban vese-, szív-, máj- és hasnyálmirigy-átültetést végeznek, a magyar betegek tüdőtranszplantációit Bécsben oldják meg. A főorvos szerint ez utóbbihoz Pesten és Szegeden is megvannak a személyi és tárgyi feltételek – ráadásul az ellátás olcsóbb és kevésbé körülményes lenne.

A terv megvalósítása érdekében a Magyar Transzplantációs Társaság vezetőjeként tárgyalást kezdeményezett a szaktárca vezetőjével. A hazai transzplantációs munka fejlődését az is jelzi: a napokban indul a gyermek-szívátültetési program a fővárosban.
Megoldást jelenthetne az élődonoros transzplantációk számának növelése is: az USA-ban az átültetések 60, Norvégiában 30 százalékát már így végzik. Itthon összesen 3 százalék ez az arány, noha genetikai rokon vagy érzelmileg szoros kapcsolatban álló is adományozhatna szervet a rászorulónak, ha megvan az immunológiai egyezés. A főorvos szerint azonban itthon nem ismerik eléggé ezt a lehetőséget és félnek tőle a lehetséges adományozók. Pedig az élődonoros megoldásnál tervezhető a műtét, sokkal jobb a szervek túlélési mutatója, kevesebb gyógyszert igényel az ellátás és a donor köldöke fölött is csak egy hatcentis varrat emlékeztet a másfélórás műtétre. Segítségével új esélyt kaphat az életre egy vesebeteg, a költségvetés pedig egy vesével hosszú távon ötvenmillió forintot spórol meg a dialízisen és a kiegészítő gyógykezelésen.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keresztnév, paragrafus és cégnév a rendszámtáblán

Szeged - Mi a közös egy szegedi egyetemi tanárban, egy cégigazgatóban, egy televíziósban és egy… Tovább olvasom