Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Az internet valóban a szerzői jog ellensége?

Szeged - Egyre többen állítják: az internet és a szerzői jog jelenleg tökéletesen ellentétes alapokon nyugszanak - vagyis a világháló a szellemi tulajdon ellensége. Erről Molnár Istvánt, a BIOPOLISZ Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Az internetnek köszönhetően a szellemi termék mára jelen van mindenütt a világon - határtalanul. Az intellektuális tőke kikerült a trezorból - a világháló miatt másfajta védelemre van szükség. A szellemi termék egyre inkább a köztulajdon látszatát kelti, ráadásul a földrajzi távolságok eltűnésével mindenhol hozzáférhetővé vált és mennyisége beláthatatlan mértékben megugrott. Amiből pedig sok van, annak piaci értéke csökken, sőt akár el is értéktelenedhet. Nem mellékesen: ha a szellemi tulajdont könnyen lehet másolni, akkor azt fogják is sokszorosítani.

Molnár István, a BIOPOLISZ Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója szerint az internetet nem szabad felelőssé tenni a szerzői jogok tulajdonosainak jogérvényesítési problémáiért.

– A világhálót elsősorban egy a tudásnak és egyben a szellemi alkotásoknak a célközönséghez való legfontosabb eljuttató, közvetítő eszköznek tekintem. Fontossága gyorsaságában, a hatékonyságában és elterjedtségében rejlik, és – mint minden ilyen eszköz – alkalmas arra is, hogy a segítségével sorozatosan és nagy károkat okozva sértsenek meg védett jogokat – véli a szakember. – Ugyanakkor elég gyakori az is, hogy a komoly pénzügyi erőforrásokkal rendelkező jogtulajdonosok a piacszerzés érdekében megpróbálnak túlterjeszkedni a méltányos védelem határain, és ehhez felhasználják – egyebek mellett – erőfölényüket is.

A könyvek a világhálóra költöznek. Sokak elértéktelenedésről beszélnek.
A könyvek a világhálóra költöznek - többen elértéktelenedésről beszélnek.

Köztudott, hogy a világháló feljődése, valamint a technikai újítások hatással vannak a szellemi tulajdonra, mely jellege lényegesen megváltozott azáltal, hogy a feljődés révén egyre többen férhetnek hozzá. Sok irodalmi mű, film mára digitális környezetbe került. Sokak szerint aggályokat vet fel a szellemi tulajdon világhálóra kerülése, még többen pedig elértéktelenedésről beszélnek. De hogyan lehet védekezni az értékcsökkenés ellen?

Definíció szerint

A köznapi meghatározásában a szellemi tulajdon nem más, mint találmányok, felfedezések, tervek, irodalmi művek, művészeti munkák, szimbólumok, nevek, képek, melyeket a kereskedelemben használnak. A szellemi tulajdont iparjogvédelmi oltalom és szerzői jog védi.

– Először hadd mutassak rá valamire: a szellemi tulajdonjog legrégibb és legfontosabb szabálya, hogy a jogtulajdonos az – időben korlátozott – kizárólagosság fejében a köz számára hozzáférhetővé teszi a szellemi termékét. Ezzel a közjót, a technika fejlődését szolgálja, és elvileg lehetővé teszi annak kiküszöbölését, hogy többen felesleges, párhuzamos kutatást végezve jussanak ugyanarra az eredményre. Ennek a nemzet- és világgazdaság egésze szempontjából is elképesztő jelentősége van, és ebben az internet hatékony tudásátadó szerepét nem lehet figyelmen kívül hagyni – állítja az ügyvezető igazgató.

– A tudásátadás továbbá serkenti a tudásintenzív ágazatokba való befektetést is. A tudás elértéktelenedése az én olvasatomban inkább azt jelenti, ha az nem, vagy nem időben jut el a célközönséghez. Amit én aggályosnak tartok az az, hogy mivel az internet valóban alkalmas eszköz a jogsértésre, a jogtulajdonosok gyakran inkább korlátozzák az ismereteknek a világhálón való megjelenítését. A konfliktus megoldásának azt tartanám, hogy a jogtulajdonosok és a felhasználók olyan méltányos egyezséget kössenek a szerzői jogokhoz fűződő felhasználási jogok ellenértékéről, amely után már nem éri meg a jogsértéssel járó kockázatot vállalni. Ilyenre akad példa, és úgy vélem, ezen a területen különösen fontos szerep jut a közös jogkezelő szerveknek - mondja a szakember.

Sok irodalmi mű, film mára átkerült a digitális környezetbe.
Sok irodalmi mű, film mára digitális környezetbe került.

De hogyan menedzselhető jól a szellemi tulajdon? – kérdeztük Molnár Istvánt, aki szerint a szellemi tulajdon-menedzsment rendkívül összetett szakterület, és az hogy melyik a legmegfelelőbb menedzselési megoldás, esetről esetre változik.

– A jogtulajdonosok máig hajlamosak mellőzni a szellemi tulajdon-menedzsment stratégiai tervezését és a szellemi tulajdon specialistát már akkor keresik meg, amikor bekövetkezett a jogvesztés vagy a jogsértés. Általánosságban csak annyit tanácsolnék, hogy mielőtt valaki a szellemi alkotása hasznosításáról vagy publikációjáról dönt, tájékozódjon az oltalmazási lehetőségekről és az oltalomszerzés módjáról - figyelmeztet Molnár István.

Április 26.: A szellemi tulajdon világnapja

Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról: április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja.

Olvasóink írták

  • 14. peterslounge 2009. április 16. 03:27
    „mielött nem volt ilyen roppant mód fejlett az informatika és nem volt lehetőség arra hogy egy hangstudiót az ember egy "mezei" pc-n megfelelő szoftverekkel saját magára szabva intsalláljon addig. Azokat az eszközöket amik hangot gerjesztettek sulyos százezrekért vasra szerelve kellet megvásárolni és berendezni vele egy helységet aminek az ajtajára kiirták hogy studio. ezeket a STUDIOBAN készült jó minőségű zenéket bakelitre vágták aminek a minősége önmagért beszél. A lemezeket boltokban értékesítették. jó volt.

    miután ma minden megoldható az internet és a szoftverek segitségével, bárki aki nem szeret stratégiai játkozni elkezd zenét szerkeszteni, telik az idő kapcsolatok stb. lesz zene melyet a net segítségével elöször promotálni a neten szerzett kapcsolatok révén elküld lemezboltoknak is akik. mivel a mennyiségre mennek nagyjábol nem szelektálnak és igy megvésérolhatová teszi. valaki letölti ezt a zenét pénzért majd a jó arány érdekében megosztja egy ilyen rendszeren és még ki is irja mellé hogy HOPP EREDETI RELASE majd miután töle 230an letöltik attol a 230tól megint stbstb. igy, rengeteg szemét zene önti el az internetet melyet mindenki könnyen elérhet aki egy kicsit jártas a file megosztásban.

    persze elsősorban az elektronikus zenékre gondoltam mint szellemi termékre.”
  • 13. flexsnake 2009. április 15. 19:42
    „11. South park rajongó :D Helyes! :D

    Amcsiban jellemző hogy megveszik az eredetit. Itthon az árak miatt inkább csak a nagyon nívós kiadványokat.
    Míg máshol havonta mondjuk 5-10 cd az egy főre eső átlag nálunk 0 alatt... Ez az ár miatt van és amiatt hogy kényelmetlenek azok a formátumok. Matematikai képtelenség minimálbérből vásárolni műsoros cédéket. Ami tetszik, leszedik ami nem azt meg nem. HA nem kell cdre irni, szállítani az interneten az előadó tudná olcsón értékesíteni. Nem veszek lemezt mert nem konvertálgatom át a lejátszomra. De azért egy Ákos dvd-t már nyilván eredetiben megvesz az ember ha annyira fanatikus. Amit nem vennék meg azt nyilván meghallgatom és kész. Delete. Gondolom senki nem gondolja hogy egy pákó cdt felvásárolnak az utolsó darabig....
    A minőség azért kell. Amin meg átfugsz azt egyébként ha nem töltöd le, meghallgatod ingyen a boltban és kijösz. Ezzel nem veszt az előadó. Sőt ha okosan használnák az internetet mint reklámot, kaszirozhatnának rajta. JA de a zeneípar java kiöregedett búcsúkoncertes.... na meg ugye a szellemi kincseket előállító adidejadidit... Őket nem tudom eltartani. Legyen interneten olcsó zenebpolt, reklámozzák és dalonként vásárolhassak. 200ft/dal az nem olcsó hiába létezik magyar ilyen. Fzessük meg, de akkor legyen olyan ára, és én válaszhassamm meg milyen formátumban szeretném. De ne akarják már a zenetelefonomat adóztatni meg a memokártyámat a fényképezőben...”
  • 12. kis_vakond 2009. április 15. 19:41
    „a hozzászólok lehet kicsit félreértik a cikket, vagy én? Szerintem a lényeg, hogy az internet nagyobb lehetőséget ad a szellemi termékek lopására, de ez, az én értelmezésemben azért lehet káros, mert álatlában nem korrekt módon vesznek át, másolnak ki...stb írott dolgokat, és nem tűntetik fel az eredeti szerzőt. Ha valaki aztán ezt a félinfot viszi tovább, vagy ne adj atyám, de a teljes anyagot felhasználja valamihez, amiből neki pénze van, akkor az már igencsak megsérti pl egy elmélet kitalálójának, kidolgozójának az érdekeit, és nem feltétlenül anyagi értelemben. Én sem szeretném, ha valami olyat találok ki, amit még senki más, mondjuk egy gazdasági számítást és erre nagyon sok időmet, energiámat fektetem be (kvázi az idő alatt nem dolgozzok a jövőbeni haszon reményében) és ezután valaki azt úgy használja fel egy könyvében,mintha én nem is léteztem volna, és Ő azért a könyvért pénzt kap, valószínűlegén is kiakadnék. Sajnos nem fenyeget ez a veszély, de talán a cikk felhívja a figyelmet arra, hogy hamarabb kell levédeni, meg mindenféle jogot előre lefektetni, mert utólag sajna semmit nem lehet bizonyítani, és nem áll akkor védelem alatt is.

    Gondoljatok bele a fényáteresztő beton történetébe, tavaly nyerte meg a pert a danubia szellemi tulajdonvédelemmel is foglalkozó cég a pert Losonczi Áron így igen is jól járt, mert Ő volt az aki azt kitalálta, és sajnos mások ki akarták kerülni a gyártás során, hogy ne kelljen neki fizetni, na nagyjából ilyesmi a lényege.”
  • 11. Celtis 2009. április 15. 16:31
    „Egy régi South Park epizódban a gyerekeket körbevezették Hollywoodban, és mutogatták nekik a híres sztárokat: "Nézzétek, ott Alec Baldwin, aki nagyon szomorú, mert egy Concorde-ot szeretett volna venni magának, de mert olyan sokan letöltötték a filmjét, csak egy Cessnára futotta!" (Alec Baldwin könnyes szemmel áll a Cessna repülőgépe mellett.)

    Van egy nem túl régi, ám a természetes igazságérzettel homlokegyenest szembenálló törvénycsomag, amit szerzői jognak hívnak. Arról szól, hogy amíg valaki elkészít egy fizikai tárgyat -- mondjuk autót --, azért meg is kapja egyszer az árát. Ha viszont valaki "szellemi tulajdont" állít elő, azért akárhányszor, megkapja a honoráriumát anélkül, hogy a "tulajdonához" bármi új értéket hozzátenne. El is adja, de mégis a tulajdonosa marad.

    Az internetnek hála az embereknek lehetősége nyílik, hogy a természetes igazságérzet érvényesüljön. Többször bebizonyították már független kutatások, hogy a tartalommegosztás gyakorlatilag pozitívan hatott a minőségi, valódi értéket képviselő szellemi termékek eladásaira. A felhasználók fontosnak érzik, hogy eredeti példányban is megvegyék azt az albumot, filmet, amit letöltöttek és többszöri meghallgatásra/megnézésre méltónak találják (és reálisan megfizethető kategóriában van). A szarokat meg laza mozdulattal törlik.

    Az internet tehát csak visszairányít bennünket a jogtörténetben egy néhány évtizedes zsákutcából.”
  • 10. flexsnake 2009. április 15. 13:36
    „8. ha én veszek egy memoriakártyát a fényképezőgépembe, miért feltételezed hogy azon filmet fogok nézni vagy illegálisan zenét hallgatni? Nem azzal van a gond hogy ingyen akar az ember mindent. Azzal van gond hogy azzal akarják fizettetni akinek ehhez nincs köze majd annak adják a pénzt aki a létrehozásban semmilyen módon nem vett részt. Itt nem arról van szó hogy ki kap vagy nem kap valamit azért amit csinál. HA én nem dolgozok te meg igen akkor egy idegen cég fizetéséből én miért akarnék fizetést?”
  • 9. diverfrog 2009. április 15. 13:34
    „4. az üres adathordozók árába már be van építve bizonyos jogdíj százalék...ha jól átgondolod nem 240 Ft-ba kerül egy írható dvd előállítása és az ár zöme nem ÁFA.”
  • 8. Felhőfejes 2009. április 15. 12:38
    „Nem tudom, a Tisztelt Hozzászólók hol dolgoznak, és milyen terméket hoznak létre. Mint ahogyan azt se, hogy előfordult-e valaha velük, hogy munkájukért nem kapták meg fizetésüket stb. A helyzet ugye egyértelmű, ha valaki egy adott munkahelyen zöldséget csomagol, kenyeret árul, vagy éppen büntetgeti a parkolócédula nélkül parkolókat.
    A hozzászólások alapján úgy látom, többen nem veszik figyelembe, hogy a különböző publicisztikai, tudományos és művészeti alkotások, ,,termékek" létrehozásáért valaki (vagy valakik) szintén megdolgoztak, melyért ugyancsak díjazás jár. No, ezt a ,,fizetséget" híjják szerzői ill. felhasználói díjnak.
    Kicsit furcsa lenne, ha - az Internet szabadságára stb.-re hivatkozva - mindezen alkotók nem kaphatnák meg munkájuk ellenértékét. Ők ugyanis ezekből a díjakból élnek - e nélkül képtelenek lennének munkaerejük megújítására. Díjazásuk nélkül viszont előállhatna végre az a hőn óhajtott kellemetes helyzet, hogy az Internet semmi érdemlegeset nem tudna terjeszteni immár - hacsak e derék hozzászólók szellemi alkotásait nem tekintjük annak.”
  • 7. baloghkatica 2009. április 15. 10:30
    „A délmagyar is teli van lopott képekkel... amik után nem kapták meg a szerzők a jogos díjaikat...

    Szóval a cikk gyökérbe vágó!”
  • 6. flexsnake 2009. április 15. 09:58
    „Addig nincs baj amíg az írószerre nem terhelnek szerzői jogi elő-adót......
    De fognak, mert lehet. Egyébként az eunak lehet köszönni, minden nagyobb eutag már zérótoleráns, mi még egyenlőre a parasztot nem akarjuk a burgonya mellé ásni :D”
  • 5. xene@freemail.hu 2009. április 15. 09:44
    „Majd a számítógépekre, laptopokra, pendriveokra stb. kivetnek valami külön adót, s már meg is lesz oldva a helyzet...”
  • 4. Trandafir 2009. április 15. 09:35
    „üres adathordozókra szerzői jogdíjat fizettettni-gratulálok.”
  • 3. +36 2009. április 15. 09:26
    „1 nagy szar az EGÉSZ RENDSZER! Nemcsak a szerzői jog....sok-sok más törvény is.
    Elavultak, korszerűtlenek, nem tartanak lépést a korral!
    Senki sem elégedett csak aki a sápot húzza!Annak sír a szája a legjobban!
    HÁT NE HÚZZA!
    Itt élünk a határon. Az amerikai/ eu shitben. Mi vagyunk a rendszer lefolyója, kanálisa.
    Tőlünk kicsit keletre MINDENT lehet másolni, utánozni! Oda nem ér el a kapzsi kéz!
    Minket meg a legcsóróbbakat b...k a jogtiszta szoftverekkel, zeneletöltéssel.
    Szinte minden drágább nálunk.....a fizetés meg afrikai!
    Nnnna ezt, hogy bírja el a sok fasz magyar? Szótlanul.
    Bele is fog dögleni hamarosan a java. Először eladja az egyetlen értékét a lakást kiköltözik tanyára...majd fölzabálja az átcimkézett húsokat, tojásokat. Nem számít...majd a mentő elszállít! Ha lesz még!”
  • 2. flexsnake 2009. április 15. 08:30
    „Tehát az internet a szellemi tulajdon ellensége? Amúgy van olyan aki átnézi a cikkeket mielőtt megjelennek? Neki mi a szakmája? Malacokra vigyáz? Kiskondás?”
  • 1. antikos 2009. április 15. 07:52
    „Hölgyeim és Uraim!
    Nagy átalakulás előtt áll a világ. Az új technológiák és az Internet segítségével megszűntek a határok.
    Vannak akik ezt elfogadják és tudomásul veszik, vannak akik a nagy bizniszüket féltik. Azt hiszem joggal, de ez pár év múlva csak történelem lesz.
    Véleményem szerint át kell alakítani a szerzői jogvédelmet. A szerzőknek is másként, illetve az ő jogaikat zsírosan megvédő jogászoknak is másként kell ehhez hozzáállni. Különben a net henger eltünteti őket.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Antonio feje a vadállat szájában

Szeged - Letépték a szemhéját, megharapták a fejét, és szinte minden játék alkalmával megkarmolják… Tovább olvasom