Délmagyar logó

2016. 05. 05. csütörtök - Györgyi 11°C | 22°C

Az NFÜ döntésére vár Szeged partfalügyben

Szeged - Csütörtökön kell nyilatkoznia a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) arról, szabályos-e a szegedi partfal-rekonstrukciós eljárás. Bármi történjék, 2015 nyarára be kell fejezni a beruházást, különben elveszíti a város a fejlesztésre nyert 1,5 milliárd forintos uniós támogatást.
Emlékezetes, a szegedi belvárosban 1,5 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló partfal-rekonstrukció 375 millió forintos többlettámogatásáról nem tudott dönteni első körben a szegedi városi közgyűlés. Botka László polgármester az eredménytelenül zárult ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, eredetileg már tavasszal, nyár elején elkezdték volna a beruházást, de a projektmenedzsmentről, a közbeszerzési szakértőről és a kivitelezésről döntő jogi bizottság korábbi, jobbikos vezetője, Keresztúri Farkas Csaba hibájából 8 hónapos csúszásban van a projekt.

A kivitelezésre csupán egy konzorcium tett ajánlatot, ám a vállalási áruk meghaladta az eredetileg becsült költségeket. Ezért kellett a 375 millió forintos többlettámogatás. Szeptember 20-án Botka elmondta, annak érdekében, hogy a beruházás október 9-én elindulhasson, összehívja szeptember 27-ére a közgyűlés rendkívüli ülését. Ezen vita nélkül megszavazta a közgyűlés a partfal-rekonstrukció 375 millió forintos többlettámogatását.

– A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek október 31-éig – ez a végső határidő – kell nyilatkoznia arról, hogy érvényes, eredményes és szabályos-e a szegedi partfal-rekonstrukciós eljárás. A szabályossági tanúsítvány birtokában hozhatja meg a közgyűlés jogi bizottsága az eljárást lezáró döntését – mondta tegnap Botka László, amikor a beruházás állásáról érdeklődtünk.

A régi partfal helyett a mobil gát védi majd Szegedet az árvíztől. Fotó: Schmidt Andrea
A régi partfal helyett a mobil gát védi majd Szegedet az árvíztől.
Fotó: Schmidt Andrea

A menetrend és az előírások szerint 2015. március 31-éig műszakilag, 2015. június 30-áig pedig pénzügyileg kell lezárni a szegedi partfalberuházást, mert a kormánynak 2015. december 31-éig minden uniós centtel el kell számolnia Brüsszelnek.

Mi történik, ha érvénytelennek nyilvánítja az NFÜ a szegedi partfal-rekonstrukciós eljárást? – Amennyiben új közbeszerzési pályázatot kell kiírni, úgy lehet esélyünk a beruházás megvalósítására, ha a műszaki és pénzügyi elszámolás határideje is 2015. június 30-a, mert leghamarabb január közepén tudunk eredményt hirdetni. Korábban a munkát 18 hónapra írták ki, ennyit vállalt a kivitelező is – mondta Botka László. Hangsúlyozta, akárki is végzi a kivitelezési munkálatokat, a közgyűlésnek meg kellett hoznia a többlettámogatásról szóló döntését. Elmondása szerint kedvező kormányzati döntés esetén a 375 millió forint 90 százalékát kiegészítő támogatásként az állam biztosítja.

A vízügyi szakma legelismertebb és legtapasztaltabb képviselője, Vágás István szegedi vízépítő mérnök szerint azért kell feltétlenül megépíteni a mobil partfalat, mert a Tisza magyarországi szakaszán a szegedi belváros magassági biztonsága a legkockázatosabb.

Ha a több mint 2,1 milliárd forint összköltségű beruházás nem készülne el 2015 nyarára, nemcsak a város, de Magyarország is elvesztené a fejlesztésre kapott 1,5 milliárd forintos uniós támogatást.

Olvasóink írták

  • 19. M.Aurelius 2013. november 03. 18:42
    „Én láttam a szentendrei mobilgátat és nem voltam elragadtatva a megváltozott környezettől. Ronda, famentes és sík terület a gátrész, azaz a befogadó oszlopok és a védmű helye. Mintha a Holdon lennél.”
  • 18. NP1 2013. november 03. 13:02
    „17. GondaIstván 2013.11.03. 11:44

    1, Valószínűleg mi a problémának csak egy szeletét látjuk (noha én néhány évig tanultam mélyépítést) tehát hinnünk kellene azoknak a szakembereknek akik a mostani terv mellett döntöttek.
    2, Az általad említett visszabontásnak nem ismerjük a műszaki megvalósíthatóságát és a finanszírozási igényét.
    2, Honnan veszed ezt a 2 m-es árapasztó hatást? Erre baromi kíváncsi lennék!

    (A tározók hatásáról: A Cigándi tározó pld. több mint 300 km-re van Szegedtől szerinted mekkora hatással van az itteni vízállásra? A Tiszának vannak mellékfolyói pld.: Körös, Maros - szerinted az ezek FÖLÖTTI tározóknak mekkora hatása van az itteni vízállásra amikor ezeken a folyókon nagyon sokszor egyszerre van árvíz?)”
  • 17. GondaIstván 2013. november 03. 11:44
    „16. NP1
    Amit írsz az nagyon tiszta, világos gondolatmenet. Köszönöm, hogy megfogalmaztad. Akkor erre én azt mondom, hogy van 2 alternatíva.
    - Az egyik a tiéd: a már meglevő 1 m-es földhányást emeljük meg még egy méterrel és így védjük meg a Stefániát.
    - Amit én javaslok: bontsuk le a már meglevő 1 m-es földsáncot (hogy végre a város és szeretett folyója szervesen összetartozhasson), és ha mégsem elég a 12 árapasztó szükségtarozó 1,5-2m-es vízszintcsökkentő hatása, akkor legyen készenlétben 2 m-nyi mobil gát.
    A döntés pedig igen egyszerű: legyen népszavazás róla a városban.”
  • 16. NP1 2013. november 02. 20:49
    „15. GondaIstván 2013.11.02. 18:24

    Rossz a kérdésfeltevés.
    Az, hogy a Stefánián mit építünk meg és hogyan az nem kedv és akarat hanem lehetőségek kérdése.
    Az alap: a következő évtizedekben a várost 10m fölötti vizektől kell megvédeni! Pont.
    Az ehhez szükséges műtárgyak formáját, minőségét, esztétikáját stb. a műszaki és a pénzügyi lehetőségek behatárolják. A városlakóknak a biztonság az elemi és más szemponttal fölülírhatatlan érdeke. Minden más csak ezután és ezekből következhet.

    Természetesen nem örülök a térszint magasításának, nem örülök a parti útnak, nem örülök a betonlépcsőknek.
    Jobban szeretnék a parti homokban totyogó kacsákat, a kristálytiszta víz partján a fövenyen homokozó gyerekeket látni - csakhogy ehhez el kellene innét vinni a várost....”
  • 15. GondaIstván 2013. november 02. 18:24
    „11. NP1: "Reménytelen vagy. Fogalmad sincs az egészről."
    Rendben, ezt gondolod rólam. De arra az egyszerű kérdésre azért kérlek válaszolj, hogy akarsz-e a Stefánián egy 2 m magas földsáncot a Stefánia és a Tisza közé, vagy sem? Mert a szegedi polgároknak ez a lényeg.”
  • 14. kispacni 2013. november 02. 11:52
    „12. Bár a Szeegdi kerékpárosklub természetesen nagyon támogatta ezt az elképzelést, az utolsó verziókban sem volt róla szó, hogy teljesen megszűnne az autós forgalom a rakparton. Valamilyen Guttenberg utcai jelegű vegyes útburkolat volt a terveken, bár tény zavarosan néz ki a terveken az egész.
    (http://teresformaszeged.hu/#hu/munkak/teljes-lista/51)”
  • 13. NP1 2013. november 02. 10:01
    „12. theseus 2013.11.02. 09:07

    Amennyire én emlékszem ez csak megvizsgálandó lehetőségként merült föl több szintén nehezen kivitelezhető megoldással együtt.”
  • 12. theseus 2013. november 02. 09:07
    „Egy másik kérdés, amelyről ritkán esik szó, a partfal alatti rész kialakítása. Régebben láttam egy tervet, amely szerint az autós közlekedést megszüntetnék, csak a gyalogosok használhatnák a Tisza-partot.
    Ha ez igaz, jobb, ha nem valósul meg, mert akkor állandó dugó lesz a belvárosban. Mindig komoly gondot okoz a közlekedésben, ha le kell zárni a rakpartot, pl. a tavaszi áradáskor, olyankor mindenki azt várja, mikor nyitják meg ismét. Csúcsforgalomban már így is éppen elég zsúfoltak a belvárosi utak, a forgalmasabb részeken csak lépésben lehet közlekedni.”
  • 11. NP1 2013. november 01. 21:40
    „10. GondaIstván 2013.11.01. 19:58

    Reménytelen vagy.
    Fogalmad sincs az egészről.”
  • 10. GondaIstván 2013. november 01. 19:58
    „8. NP1: "Miért gondolod, hogy jobban értesz ezekhez a dolgokhoz mint a szakma?"
    Ez már rég nem a szakmáról szól, hanem a politika milliárdos pénzlenyúlásáról. Ezt ugyan már megszoktam, de azt nem, hogy a Stefánián építendő 2 m-es dombban örökre tönkre teszik a város és szeretett folyónk kapcsolatát!”
  • 9. GondaIstván 2013. november 01. 19:54
    „8. NP1. "a Tisza teljes hazai hosszán mintegy 50-60 centiméteres árvízszint csökkentést lehet majd elérni, ..."
    Felépült 6 tározó, ez ad 60 cm-t. Épül még ugyanennyi, ezzel már megvan az 1,2 m. Tehát lemegy mínuszban annyi, amekkora dombbal most akarják emelni a Stefániát. Ergo nem kell földmagasítás. De még a mai emelt járdaszintet is le lehet bontani (ez kb. 1 m lehet), mert a mobil gát kibír 5 m-t (jelenleg csak 70 cm-esre tervezik, ami nevetségesen kicsi, ennyiért nem is éri meg beszerezni, a több száz csatlakozási pontot kiépíteni, ugyanennyi függőleges tartógerendát beszerezni. Tehát nyugodtan meg lehetne nyitni a várost a Tisza felé minden kockázat nélkül, és a megmaradó milliárdokból rendbe lehetne hozni az alsó rakpartot is, amire a jelenlegi pályázatban már nincs pénz.”
  • 8. NP1 2013. november 01. 15:55
    „7. GondaIstván 2013.11.01. 13:37

    1, Az összes tározó együttes kapacitása tudja ennyivel csökkenteni a vízszintet.
    2, A csökkenés időleges, mert föltöltődnek a tározók a tetőzésközeli állapot pedig akár hetekig eltarthat.
    3, A Tisza szegedi vízhozamának jelentékeny részét adja a Maros - amin semmiféle tározó nincs.
    és még sorolhatnám...
    Miért gondolod, hogy jobban értesz ezekhez a dolgokhoz mint a szakma? Fölösleges, de azért bemásolom:
    "Elkészült a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése program, melynek keretében első körben, 2013-ig hat árapasztó tározó épül a Tisza mentén. Ezekkel, és a legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hazai hosszán mintegy 50-60 centiméteres árvízszint csökkentést lehet majd elérni, ..." - hol van ez a 3 métertől?”
  • 7. GondaIstván 2013. november 01. 13:37
    „6. NP1: "Nagyon jók a tározók, de csak néhány 10 cm-rel tudják csökkenteni a vízszintet."
    Pontosan így van, ezért a megépült és tervezett 10-12 tározó 2-3 m-el csökkenti az árvízi maximumot. Tehát felesleges magasítani a jelenlegi töltésmagasságot a Stefánián, sőt még el is lehet bontani jó 1 m-t belőle.”
  • 6. NP1 2013. november 01. 10:31
    „5. GondaIstván 2013.10.31. 19:20

    "Sorban épülnek a Tiszán az árapasztók, ezért egyre kisebb árvizi maximumokra lehet számítani." - ne írj butaságot inkább nézz utána az adatoknak!
    Hasonlítsd össze a folyó maximális vízhozamát az árapasztók térfogatával.
    (csak a nagyságrend érzékeltetésére: az általam ismert maximum az 4 700 m3/másodperc !!!!)
    Nagyon jók a tározók, de csak néhány 10 cm-rel tudják csökkenteni a vízszintet.”
  • 5. GondaIstván 2013. október 31. 19:20
    „"azért kell feltétlenül megépíteni a mobil partfalat, mert a Tisza magyarországi szakaszán a szegedi belváros magassági biztonsága a legkockázatosabb"
    Sorban épülnek a Tiszán az árapasztók, ezért egyre kisebb árvizi maximumokra lehet számítani.”
  • 4. bicikliör 2013. október 31. 13:56
    „itt valami nagy disznóság rejlik,megint köpködés, mutyi, és korrupció. Adják oda egy német vagy osztrák cégnek. A partfal anyag nagy részét majd ellopják az ujszegedi villák alapjába. Biztos nem a Botka blokkolta a partfalépítést. Jön a tél a hó az áradás egy év elveszik.”
  • 3. TELSTAR 2013. október 31. 12:44
    „Az egész közgyűlés munkája kritikán aluli, de ezzel nem mondok semmi újat.”
  • 2. _csutak_ 2013. október 31. 12:36
    „Stratégiai kapcsolata van a partfalnak csabai vasúttal :)”
  • 1. macs 2013. október 31. 11:58
    „Csak eszembe jutott:
    Az eredetileg tervezettnél 11,4 milliárd forinttal többel, összesen 34,9 milliárd forintért nyert közbeszerzést a CSABA-2013 névre hallgató konzorcium, amelyet a Strabag, a Közgép és a Swietelsky hozott létre. Ők újíthatják fel a békéscsabai vasútállomást.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gajda Ferenc sírköves: gyérebb esztendők ezek, mint a 70-es évek

Egyre kevesebb pénzt költenek sírkőre az emberek, és egyre többen választják a hamvasztást. A mester szerint szükség van az olcsó kínai síremlékekre is. Tovább olvasom