Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

Az ö-zést kutatják a nyelvészek

Szeged - Négy évig tartó kutatás folyik a szegedi egyetem oktatói és egykori hallgatói részvételével: interjút készítenek 160 emberrel. Kiderül, hogy mennyire használják még az ö-ző nyelvjárást a város lakói.
– Az érdekel minket, jelenleg hogyan beszélnek az emberek Szegeden. Majd amikor 10–30 év múlva szeretne valaki ezzel foglalkozni, lesz egy digitalizált archívum, amit használhat. Ha most nem dokumentáljuk a hallottakat, később soha senki nem fogja tudni kikövetkeztetni, hogyan beszélt a szegedi lakosság mondjuk 2013 végén – ismerteti Németh Miklós az ö-ző nyelvjárás sajátosságait fürkésző kutatás célját. Az SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető-helyettese két egyetemi oktatóval, Kontra Miklóssal és Sinkovics Balázzsal, valamint négy végzett magyar szakos hallgatóval vágott bele a kutatásba 2012 szeptemberében.

Németh Miklós szerint voltak már ilyen jellegű vizsgálatok Szombathelyen, Debrecenben, Szegeden is, de egy teljes vidéki nagyváros nyelvjárását még nem vizsgálták Magyarországon. Az Országos Tudományos Kutatási Alap tízmilliós nagyságrendű pályázata ad megfelelő anyagi hátteret a 2016 szeptemberében záruló munkához. Összesen 160 emberrel készítenek személyes interjút egy 3000 fős mintából. Amikor elkezdték a vizsgálatot, Szeged lakossága nagyjából 160 ezer fő volt, tehát ennek nagyjából az egy ezrelékét tudják megkérdezni.

Nömös takácsmester lakóhelyéről kapta a nevét a szegedi utca. Fotó: Vida-Szűcs Imre
Nömös takácsmester lakóhelyéről kapta a nevét a szegedi utca. Fotó: Vida-Szűcs Imre

– Sokan megtagadták a kutatásban való részvételt. Érthető, hogy bizalmatlanok, nem szívesen engednek be idegen embert a lakásukba. Ezért is örülünk, hogy a sajtóból olvashatnak erről – mondja Németh Miklós. Körülbelül 1-3 órás interjúkat vesznek fel. Mivel ezekben rengeteg személyes adat hangzik el, anonimizált változatot készítenek, amelybe később a kutatók belehallgathatnak. A pályázat arra is lehetőséget ad, hogy magánszemélyek, egykori oktatók, tanszékek, intézmények birtokában lévő, magnószalagos hangfelvételeket digitalizáljanak.

* * *

Aki ö-zve referált az egyetemen

Beszélnek-e családi vagy baráti körön kívül ö-zve a szegediek? – Még az intézetben is van olyan kolléga, aki fesztelenül ö-zik, lévén hogy vásárhelyi. A hallgatók között az utóbbi időkig nem találkoztam ezzel, de éppen ebben a félévben volt egy olyan, aki ö-zve referált – hallottuk az oktatótól. Elmondta, Csongrád megye nagy részén ö-znek az emberek, de Szentes és környéke kiesik ebből a körből. A határainkon túl, Romániában, Szerbiában is akad néhány olyan település, ahol beszélik ezt a nyelvjárást.

* * *

Célcsoportok

A Szegeden élők közösségét egészében kívánják áttekinteni, de vannak kiválasztott korosztályok: a 13–15 év közöttiek, 18–22 év közötti fiatal felnőttek, a 37–45 év közötti középgeneráció és 60 év fölötti adatközlők. Hogy miért a fiatalok a jobban reprezentáltak a mintában,
annak kutatás-módszertani oka van.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szelfiverseny: Gyurcsánnyal a csúcsra

Politikussal pózolni menő, így összegezhetnénk a Nemzeti Szelfiverseny szegedi esélyesének történetét. Tovább olvasom