Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 22°C | 35°C Még több cikk.

Az olcsót ma már nem javíttatják

Korábban a legtöbb ember csuklóján óra ketyegett – ez ma nincs így. Karóra helyett sokan a számítógépükről vagy a mobiltelefonjukról olvassák le a pontos időt. Kihalóban van az órásmesterség is.
– Napi három-öt óra – határozta meg Nyári László, az Időzóna óraszalon munkatársa a naponta értékesített óramennyiséget. Hét évvel ezelőtti nyitásukkor ennek a többszörösét adták el. A mobiltelefon és a számítógép – mivel rendelkezik időmérő funkcióval – kezdi kiszorítani a hagyományos karórákat a piacról.

Az idősebb korosztály általában csak elemet cseréltet vagy a pár ezer forintos darabokat viszi. Az igényes vásárlók viszont, jellemzően férfiak, több százezer forintot sem sajnálnak kiadni egy-egy márkás darabért. Érdekes ugyanakkor, hogy a néhány éve még annyira népszerű digitális kijelzésű szerkezeteket egyre kevesebben viszik. Helyettük az analóg, számlapos órát keresik, aminek szezonja főként a karácsony és az iskolai ballagások.

Dísz, ünnepen

Asztalos Anitának jó néhány percébe tellett, amíg táskája mélyéből előkotorta telefonját, majd további perceket töltött azzal, hogy rátaláljon telefonja órájára. Mint mondta, új a mobilja, még nem jött rá, hogyan tegye ki ezt a funkciót a kezdőlapra. Nem lenne egyszerűbb karórát viselnie? A húszéves lány macerásnak tartja, hogy fürdéskor, tornaórán vagy éppen nyáron a strandon mindig le kell vennie csuklójáról az időmérőt. – Ha van az embernek pénze, inkább egy jobb telefont vásárol magának, ami menőbb is, mint egy karóra – beszélt az időmérőeszköz népszerűségi indexéről. A lány egyébként megjegyezte, van otthon karórája, de azt csak családi ünnepen vagy egy színházi előadás kedvéért veszi fel.

A karórát azért hiba lenne végképp eltemetni. Hunvölgyi Emil órásmester szerint a vásárlók a praktikusságot is szem előtt tartják: a mobil előkeresését a zsebből, táskából körülményesnek vélik. Az órajavításnak, és vele együtt az órásmesterség kitanulásának azonban úgy tűnik, hamarosan vége szakad.

– Vályi Huba órásmester, a Budapesti Szolgáltató- és Kézművesipari Iskola oktatója tanítja még a mesterség fortélyait néhány tanoncnak a fővárosban, de úgy tudom, az utolsó évfolyam végez nála is – mondta Hunvölgyi Emil. A szegedi órásmester is halad a korral: már egy évtizede nemcsak javítja, árulja is a ketyegőket. – A javítás költsége nagyobb, mint egy új kvarcóra ára. A felhúzhatós, rugós szerkezetű karórára pedig – nemcsak az ára miatt – kényelmi okból sincsen hazánkban akkora kereslet. Az emberek túl lusták állandóan felhúzni ezeket – fogalmazta meg véleményét a szakember arról, hogy ma az egyszer használatos időmérők korát éljük.

Az utcán megszólított tíz járókelőből nyolcan nadrágzsebükbe vagy táskájukba nyúltak, hogy mobiltelefonjuk órájáról leolvasva feleljenek kérdésünkre: hány óra?

Olvasóink írták

  • 1. nyiffi 2009. augusztus 10. 00:26
    „Nagy kár érte. 20 éves vagyok és rajongok a régi, felhúzhatós, szovjet vagy német karórákért, bár még csak néhány darab, úgy körülbelül húsz lehet a birtokomban. Bár azt én sem engedhetem meg magamnak, hogy drágán vegyem meg az órákat, de azért diákként így is rá tudok szánni valamennyit.
    Hobbimból fakadóan még akár az órásmesterséget is megtanulnám.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hol legyen Gregor József szobra?

Gregor József özvegye felajánlaná a Szegedi Nemzeti Színháznak a művész bronz mellszobrát. A… Tovább olvasom