Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Az ötödikről ugrott a diák

Öngyilkosságot követett el tegnap egy 25 éves diák Szegeden: kivetette magát egy ötödik emeleti panellakás ablakán. A mentők megpróbálták újraéleszteni, de egy idő után feladták. A halott fiú hazaérkező lánytestvérével az utcán várakozó rendőrök közölték, hogy meghalt a bátyja, Baján élő szüleiket már ő hívta fel.
Rendőrök és mentők a tragédia helyszínén. Fotó: Karnok Csaba
– Rablógyilkosság történt! Egy férfit megtámadtak és megöltek! Szegény, ott fekszik – mondja tegnap délelőtt tíz óra körül egy idős, kutyáját sétáltató nő a Debreceni és a Kemes utca sarkán, miközben jobb kezével a mintegy harminc-negyven méterre lévő rendőrök és mentősök felé mutat.

Az ötszintes, felújított panelház egyik lépcsőháza előtt, a járdán, egymással szemben két rendőr- és egy mentőautó áll. Közrefogják a nő által említett letakart holttestet. Pár méterrel odébb még egy rendőrautó, a bűnügyi helyszínelőké rostokol. Az egyenruhások között csak egyetlen civil, egy szürke pulóveres férfi ácsorog. A mentősök és a rendőrök szinte folyamatos mozgásban vannak, ha egy-egy pillanatra mégis megállnak, akkor gesztikulálva váltanak néhány szót. Láthatóan várnak valakire vagy valamire.

Az egyik ötödik emeleti lakás ablaka teljesen nyitva van, a fehér színű függönybe bele-belekap a szél. A környéken egyre több ember áll meg. Kíváncsiak. A szomszédoknak egy idős férfi mondja el, hogy mit keresnek a házuk előtt a rendőrök és a mentők. Mi is végighallgatjuk.

– Azt hallottam, egy idős férfi kiugrott az ötödikről. Csak alsónadrág volt rajta. Én nem ismertem szegényt – mondja szánakozva. Szerinte ő tudja jól, azaz nem rablógyilkosság történt. Két idős asszony még nála is többet tud. Egymást kiegészítve beszélnek az öngyilkos idős koráról és egyedüllétéről, közben visszatérően hangsúlyozzák, nem értik, hogy miért ilyen megoldást választott.

Tűzoltók takarítottak

Tegnap tűzoltók takarították el a vérnyomokat a Debreceni utcában. A rendőrök előtte hiába kértek segítséget az ÁNTSZ-től és a környezetgazdálkodási kht.-től. Egyébként a tűzoltóautót teljes személyzetével a katasztrófavédelem küldte a helyszínre.

Közben egy negyedik rendőrautó is megérkezik, két percre rá pedig befut a halottszállító. A rendőrautóból kiszálló férfi parancsnokféle lehet, a többiek jelentenek neki. A holttestet beemelik egy fémkoporsóba, lefedik, beteszik a temetkezési cég autójába, majd a mentőautóval együtt elhajtanak.

A járdának azt a részét, ahol a holttest feküdt, vér borítja. A rendőrök egymás között fertőzésveszélyről beszélnek. Telefonálgatnak, halljuk, előbb az ÁNTSZ-től, utána a környezetgazdálkodási kht.-tól kérnek segítséget a terület megtisztításához, de nem járnak sikerrel. A következő a katasztrófavédelem.

Az egyik rendőr, egy fiatal, csinos rendőrnő eltűnik a lépcsőházajtó mögött, és alig egy perccel később hatalmas vödörrel tér vissza. A gőzölgő folyadékot rázúdítja a véres területre, de ez alig ér valamit. – Visszamegyek, kérek még egy vödör meleg domesztoszos vizet – mondja inkább magának, mint a körülötte állóknak. Még kétszer fordul.

A házból kilép egy férfi, felénk tart, megállítjuk. Készséges. Kiderül, nincs szó rablásról, idős emberről, egy fiatal, 25 éves fiú lett öngyilkos.
– A srác Szegeden tanult, a húgával laktak abban az ötödik emeleti lakásban, amelyiknek az ablaka tárva-nyitva. Búcsúlevelet nem hagyott hátra – mondja sajnálkozva, színtelen hangon. A rendőrök közül néhányan azzal mennek fel az ötödikre, hogy körbenéznek a lakásban.

Hárman ott maradnak a lépcsőház előtt. Alig válnak ketté, a ház végénél felbukkan egy fiatal lány. Lassan közeledik, már csak pár méterre jár, észrevesszük, telefonál. A rendőrök, két férfi és a már említett rendőrnő elindulnak felé. Amikor egymás mellé érnek, a parancsnok a nevén szólítja, ő megáll, de nem szakítja meg a telefonbeszélgetést, csak lejjebb csúsztatja a készüléket. Mintha megállt volna az idő, mintha lassított felvételeket látnánk. A rendőröket láthatóan rendkívül megviselik ezek a percek. A legidősebb közelebb lép a lányhoz, karon fogja, és szinte súgva mondja neki, hogy mi történt a bátyjával. A lány néhány másodpercig, talán egy percig nem mozdul, majd odébb sétál, és felhívja az édesapját. – Apu, állj meg, mondani szeretnék valamit... – mondja a telefonba.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hónapok óta kígyózik a sor

Nem ért véget a sorbaállás a Dégáz Szent István téri ügyfélszolgálata előtt. Bosszús ügyfelek… Tovább olvasom