Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Az SZBK a hazai biológiai kutatás zászlóshajója

Szeged - A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja a modern biológia hazai centrumaként épült négy évtizede. Az újszegedi Temesvári körúti, az SZBK szimbólumává lett sejtosztódos gömbplasztika mögötti épületegyüttesben egy tető alatt az összes biológiai diszciplina. A főigazgató Ormos Pált a mindennapok jellemzésére kértük.
– Sokkal kevesebb a szabadidőm, mint kutatóként – jelenti ki Ormos Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója, mikor időbeosztásáról kérdezzük. – Reggel 8 óra körül a gazdasági igazgatóval kezdi a munkanapot Ormos Pál. A fél tízes postabontás iránytűt ad a vezetői feladatokkal tömött délelőtthöz. A délután többnyire a szűken vett szakmáé: fizikus és biofizikus kollégáival dolgozik például a laboratóriumban.

– Egy biológiai kutatóközpont létrehozásának szükségességére a molekuláris biológia eredményeinek egyértelművé válása hívta föl a hazai döntéshozók figyelmét. Az öröklődés molekuláris mechanizmusának megismerése, a DNS kutatások, hatalmas perspektívát nyitottak az élettudományok előtt. Kiderült a baktériumokba bevitt idegen gének, az első klónozások jelentősége. A modern biológia eljárások itt honosodtak meg – emeli ki az SZBK elmúlt négy évtizedének egyik kulcselemét Ormos Pál. A főigazgató azt is fontosnak tartja, hogy az itt képzett szakemberek „szétrajzottak az országban" – más intézményekben a professzorságig, a vállalatoknál a vezetői székig jutva.

Az évtizedek alatt jelképpé vált az újszegedi szobor és az épület is. Fotó: Frank Yvette
Az évtizedek alatt jelképpé vált az újszegedi szobor és az épület is.
Fotó: Frank Yvette

– Az SZBK-nak ma már nincs meg a négy évtizeddel ezelőtti kivételezett szerepe, de még mindig a legnagyobb akadémiai kutatóintézet, ahol a molekuláris biológia minden irányzatát művelik – mondja 270 kutató vezetője. Hozzáteszi: nehéz éveket élnek. 2005 óta csökken, idén 10 százalékot olvadt támogatottságuk, a likviditás határán mozognak, miközben a közeljövő lehetőségeit homályba borítja, hogy nincsenek pályázati kiírások. Ennek jelentőségét jelzi, hogy az SZBK 3,2 milliárd forintos költségvetéséből az 1,4 milliárdnyi állami támogatás feletti részt pályázatokból termelik ki.

Szegedért

Megbecsült intézménye a szegedi intellektuális életnek az SZBK, de a nemzetközi szinten elismert kiválósági központ is növeli otthont adó városa hírnevét. Példaként említi az idén Pro Urbe díjjal is kitüntetett főigazgató, Ormos Pál, hogy az SZBK-ból indult, részben arra épít a Szeged gazdasági megerősítését szolgáló, az egyetemi élettudományi kutatásokra is alapozó biopolisz terv.

– Szükségünk lenne egy igazi inkubátorházra. Mert mindig születnek olyan tudományos eredények, amelyekre alapozva új terméket lehet létrehozni, javítva az életminőségen. Márpedig ez az egyik, társadalom által is elismert értelme a tudomány művelésének – jelöl rövid távú célt a főigazgató. Az ötletek alkalmazását segítené az SZBK és a szegedi egyetem biológiai épületének közvetlen közelében fölépítendő, a „nehézsúlyú" ipari szereplőnek számító Richter gyógyszergyár közreműködésével létrehozandó, a kutatóintézményekből „kiperdülő" cégek fejlődését biztosító, az ipar számára is hasznosítható kutatási eredményeket is ösztönző inkubátorház. Jelenleg ugyanis az SZBK-n belül növekedhet az innen kinövő tíz spinoff cég, ám ez nem a legszerencsésebb megoldás. Jobb lenne, ha „fizikailag is" elválasztódna az SZBK-beli kutatás és az inkubátorházbeli cégekben végzett alkalmazás. Ez mindenképpen megtermékenyítené a szellemi életet! – mondja a szinte az alapítás, pontosabban 1975 óta az intézményben dolgozó Ormos Pál. A főigazgató a mindenkori célok közül kiemeli: az SZBK dolga, hogy meghonosítsa a legújabb kutatási irányzatokat, ide csábítsa a legtehetségesebb fiatalokat és mindig a legaktuálisabb, legérdekesebb témákkal foglalkozzon.

Szent-Györgyi Alberttel, Szeged Nobel-díjas tudósával az egykori tanítvány, Straub F. Brunó, az SZBK alapítója beszélget az intézmény 1973. október 12-i ünnepségén. Fotó: Somogyi Károlyné
Szent-Györgyi Alberttel, Szeged Nobel-díjas tudósával az egykori tanítvány, Straub F. Brunó, az SZBK alapítója beszélget az intézmény 1973. október 12-i ünnepségén. Fotó: Somogyi Károlyné


Az élet alapja a fotoszintézis

– A fotoszintézis, a Nap fényenergiájának átalakítása kémiai energiává. Ezen alapszik majdnem minden földi életforma. A fotoszintézis felfedező kutatása az SZBK alapítása óta jellemzi az intézmény munkáját. Legújabban azt vizsgáljuk, a fotoszintézist miként lehet – az élelmiszer előállítás mellett – tiszta, megújuló energiatermelésre is használni. A másik jelentős munkánk a növényi stressz megértése. Ilyen stresszfaktor ugyanis maga a fény, vagy a vízhiány, a nehézfémek. A növények stressz tűrőképességének növelése is célja munkánknak – magyarázza Vass Imre. A növénybiológiai intézet vezetője az egyik előadója az MTA SZBK alapítása 40. évfordulójára emlékező mai ünnepségen, amelyen keresztmetszetét adják az intézmény történetének.

Ormos Pál akadémikus, az SZBK főigazgatója: Mindig a legaktuálisabb, legérdekesebb témákkal foglalkozunk. Fotó: Frank Yvette
Ormos Pál akadémikus, az SZBK főigazgatója: Mindig a legaktuálisabb, legérdekesebb témákkal foglalkozunk.
Fotó: Frank Yvette

Az első kapavágástól a mesterséges kromoszómáig 

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont élete, legfontosabb eseményeinek kronológiája lapunk tudósításaiból is kirajzolódik.

1968. március 31.: Az MTA kutatóintézetének építése elkezdődött, megtörtént az első kapavágás.

1971. március 25.: Straub F. Brúnó jelentette be, hogy április 2-án avatják fel az SZBK első épületét, így elkezdődhetett a tudományos munka. A kutatók többsége fiatal, akiket gondos munkával válogattak ki a legjobbak közül.

1971. november 19.: Épül az új szárny.

1973. október 12.: „Tegnap délután, Szeged felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központját, a magyar tudományos kutatás legkorszerűbb, legmodernebb eszközökkel felszerelt intézményét." A rendezvényen részt vett Aczél György és Győri Imre mint az MSZMP vezetői, a szocialista országok delegáltjai, például V. L. Kretovics szovjet tudós, valamint Erdei-Grúz Tibor, az MTA akkori elnöke. Az ünnepség részeként felolvasták a két éve alapkőbe helyezett levelet, valamint felszólalt Szent-Györgyi Albert is, aki a tudomány feladatairól beszélve kiemelte: az „soha nem lehet öncélú, mindig a népet kell szolgálnia".

Épül a Szegedi Biológiai Kutatóközpont. Fotó: Enyedi Zoltán
Épül a Szegedi Biológiai Kutatóközpont.
Fotó: Enyedi Zoltán

1977. szeptember 6.: Már ötödik alkalommal tartanak nemzetközi tudományos konferenciát az SZBK-ban, az előadók 7 országból érkeztek.

1996. november 26.: Az SZBK negyedszázadáról ad interjút Venetianer Pál.

2000. augusztus 5.: Mesterséges emberi kromoszómát hoztak létre az SZBK kutatói – Hadlaczky Gyula és munkacsoportja.

2004. június 4.: Bemutatkozott a Biopolisz program.

2009. december 17.: Ormos Pál az SZBK új főigazgatója.

2011. június 2.: A 40 éves szegedi kutatóhely 4 – biokémiai, biofizikai, genetikai, növénybiológiai – intézetében jelenleg összesen 470 dolgozó, közte 240 tudós, 8 akadémikus – Alföldi Lajos, Dudits Dénes, Keszthelyi Lajos, Kondorosi Éva, Nagy Ferenc, Ormos Pál, Venetianer Pál, Vigh László – tevékenykedik.

Olvasóink írták

  • 2. Bendegúz007 2011. június 03. 12:44
    „Magyarország legnagyobb kutató,és tudás városa SZEGED,remélem hogy sokáig az fog maradni,és a jövőben felépülő lézerközpont is nagyobbítani fogja nagyvárosunk hírnevét.”
  • 1. papagenooo 2011. június 02. 21:24
    „Kérünk több képet a rendezvényről. Büszke lehet Szeged az SZBK-ra, a 8 szegedi akadémikusra, az összes többi kutatóra,az egyes szegedi középiskolai biológia tanárokra, akiktől az induló szellemi tőkét kapta a tudósok egy része.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Június elsejétől két körzeti megbízott szolgál Dócon

A térségre elrendelt fokozott ellenőrzés célja a helyi lakosság szubjektív biztonságérzetének javítása. Tovább olvasom