Délmagyar logó

2016. 08. 29. hétfő - Beatrix, Erna 18°C | 30°C

Azt kérdezték, buzi vagy?

Azt kérdezték, buzi vagy?
Ma nincs olyan család Magyarországon, amelyben ne okozna problémát az alkohol. Egyes becslések szerint egymillió alkoholista és 2,5 millió nagyivó él hazánkban. Szegeden meghatszorozódott öt év alatt a Kiút alapítványtól segítséget kérő szenvedélybetegek száma. Kigyulladtak a piros lámpák, nagy a baj!
Péter húszéves, de már túl van mindenen. Tizenkét éves kora óta mindent kipróbált, alkoholt, drogot, gyógyszert. Ma már tiszta. Bár tizenkét évesen kezdte, nem ő a legfiatalabb szenvedélybeteg az országban, hanem egy nyolcéves kisfiú, aki rendszeresen ivott a bátyja által főzött mákteából.

Tönkretett életek

– Az Anonim Alkoholisták becslése szerint már több mint egymillió alkoholista él Magyarországon, akik mintegy másfél millió ember életét teszik tönkre – mondta Gróf Róza, a Kiút Szenvedélybetegek Gyógyulásáért Közhasznú Alapítvány addiktológiai konzultánsa. Az alapítványt három józanodó alkoholista hozta létre tizenegy éve Szegeden egy nem szenvedélybeteg civil anyagi támogatásával – tudtuk meg Gróf Rózától, aki nemcsak az alapítvány munkatársa, de az Aranyklinikán is dolgozik, így nagy rálátása van korunk egyik legsúlyosabb és a legtöbb szövődménnyel járó népbetegségére, az alkoholizmusra. A Kiút öt évig csak iskolákban tartott prevenciós előadásokat, és szakkönyveket jelentetett meg az alkoholbetegségről. 2010-ben kaptak az önkormányzattól egy helyiséget a Becsei utcában, azóta itt tartanak ingyen egyéni és csoportos konzultációkat a szenvedélybetegeknek.

A mának élnek

– A mértéktelenség, a hedonizmus korát éljük. Élj a mának! – ez a fiatalok szlogenje, akik politoxikománok, vagyis mindenfüggők. Szinte még gyerekek, amikor kipróbálják a különböző szereket – mondta Gróf Róza. – A fiatalok gyorsan élnek, mert úgy vélik, az intenzitás ad számukra biztonságot. A legnagyobb problémát azonban nem ebben látom, hanem abban, hogy a magyar társadalom értékhiányos. A munka és a tanulás nem érték, a családok szétesnek, megszűnik az óvó-védő közeg – magyarázta a szakember. Szerinte a gyerekek menekülnek a valóságból a különböző szerekbe – ami illúzió.

– Megpróbálják magukat boldoggá tenni ebben az érték nélküli és reménytelen magyar társadalomban. Mert mit hallanak és látnak a közvetlen környezetükben is? Azt, hogy aki boldogulni akar, elmegy ebből az országból. A rendszerváltás óta többszörösére nőtt a szenvedélybetegek száma, akik közül az alkoholisták vannak a legnagyobb számban, de egyre több a drog-, gyógyszer-, játék-, Facebook- és szexfüggő, valamint a magatartás-zavaros ember – mondta Gróf Róza.

 Rejtőzködő gazdagok

– A középgeneráció a munkahelyét félti. Rengeteget dolgozik, de nem halad előre. Ezt nehezen viseli. Ezért iszik. Vagy ahogy fogalmaznak, lazítanak – magyarázta a szakember. – Az elszegényedett középosztály tagjait teljesen kizsigerelik a munkahelyen, és elegük van. Úgy érzik, egyre lejjebb csúsznak a rendszerváltás óta – indokolta az alapítvány addiktológiai konzultánsa, miért nyúlnak a középkorúak az italhoz. Azt azonban gyorsan hozzáteszi, csupán a rendszerváltás utáni gyárbezárásokkal és a munkahelyek megszűnésével, majd a gazdasági válsággal nem magyarázható, hogy valakiből szenvedélybeteg lesz. Ezt az egyéni életutak is befolyásolják. A szakember sajnálatosnak nevezte, hogy az állami intézkedések nem azt a célt szolgálják, hogy segítsenek a szociálisan perifériára szorult embereken, a munkanélkülieken és szenvedélybetegeken. Gróf Róza mellett Zacher Gábor toxikológus is nagy problémának nevezte nemrégiben, hogy Magyarországnak nincs alkoholstratégiája, nincs a megelőzést szolgáló mentálhigiénés programja. Az addiktológiai konzultáns végezetül elmondta, az alkoholizmus nem függ az anyagi helyzettől, csak szegény emberből több van Magyarországon, mint gazdagból. A dologhoz még hozzátartozik, hogy a gazdag alkoholisták rejtőzködnek.

Egyénileg és csoportban

2010 óta meghatszorozódott a Kiút alapítványtól segítséget kérő szenvedélybetegek száma. 2013-ban kiugróan sokan, közel négyezren keresték fel az alapítványt. A magasabb forgalmat három dologgal magyarázta Gróf Róza. Egyre többen ismerték meg az alapítványt, ingyen tartanak egyéni és csoportos konzultációkat a Becsei utcában, valamint 2013-ban az ÁGOTA Alapítvánnyal kötöttek együttműködési szerződést. Kijártak Ópusztaszerre, Vásárhelyre és az újszegedi kollégiumba, ahol a családból kiemelt, 14–18 év közötti függő szenvedélybetegeknek tartottak foglalkozásokat.

Magyar fogyasztás: Fejenként 12 liter

Melyik országban isznak a legtöbbet a világon? Erről több ranglista is fellelhető a világhálón. Van, amit Moldova vezet a fejenként évente elfogyasztott 18,2 liter tiszta szesszel, de olyan is akad, amit Uganda vezet. Az afrikai országban évente 19,4 liter tiszta alkohol fogy el fejenként a 15 évesnél idősebb népesség körében. Tízszázalékos borra átszámítva ez 195 liter bort jelent, azaz személyenként körülbelül heti öt üveg 0,7 literes bort. Ezen a listán Ugandát Luxemburg (17,5 liter), Csehország (16,2 liter), Írország (14,4 liter) és Moldova (13,8 liter) követi. Magyarország a 17. helyen áll 11,9 liter tiszta alkohollal.
Ivótípusok

1. Szociális ivó: Csak ünnepnapokon (karácsony, húsvét) és nagy családi eseményeken iszik alkoholt – mértékkel.
 2. Problémaivó: Azt mondja, csak azért iszik, mert gondja van a munkahelyén vagy a családjában, és ha ez megszűnik, akkor leteszi a poharat. Mindig jönnek újabb és újabb problémák.
3. Tv-ivó: Azt mondja, csak 2-3 sört iszik meg, amíg nézi a meccset, de mindennap a tévé előtt ül. Másnap ugyanezt mondja, amikor valamilyen sorozatot vagy krimit néz.
 4. Társasági ivó: Minden társaságban mértéktelenül iszik, rendszeresen, általában hétvégenként.
5. Nagyivó: Sokat iszik, de nem feledkezik meg a kötelességeiről, még ellátja a munkáját és a családját.
6. Kóros ivó: Mértéktelenül és rendszeresen iszik, élete központi eleme az alkohol. Ő az alkoholista.

Így szokott le az alkoholról Szolnoki Imre - Azt kérdezték, buzi vagy?

Imre vagyok, és 7353 napja nem ittam egy korty alkoholt sem – így kezdhetné Szolnoki Imre a bemutatkozást az Anonim Alkoholisták csoportfoglalkozásán, ha járna ilyenre. De nem jár. Az 52 éves szegedi férfi a Délmagyarországnak mesélte el a történetét, okulásképpen.
– Mióta nem iszik?
– 1996. január 1-je óta.
– Mi történt akkor?
– Semmi. 1995 szilveszterén koccintottam a családommal, és bejelentettem, ez volt életem utolsó csepp alkoholja.
– És előtte mennyit ivott?
 – 1993 előtt annyit ittam, mint bárki más. Ha buli volt vagy valamilyen rendezvény, családi esemény, akkor ittam néhány sört és felest.
– És 1993 után?
– 1993-tól keményen ittam.
– Ez mit jelent?
– Két deci pálinkával kezdtem a napot. Az volt a fogmosásom.
– Mivel folytatta?
– Naponta átlagban megvolt a húsz üveg sör este tízig. Mellette elszívtam két doboz cigit.
– Hogy ivott meg ennyi sört?
– Gyorsan.
– Hol dolgozott, hogy ennyit ihatott napközben?
 – Katonatiszt voltam Vásárhelyen. Napközben kimentem a restibe, ahol gyorsan megittam 2-3 sört. Aztán vissza a laktanyába. Este azért még legurítottam néhány sört a kollégákkal.
– Akkor már nős volt?
– Igen.
– Volt gyermeke?
– Három. Egy 13 éves, egy 11 éves és egy 6 éves.

– Mit szóltak, hogy az apjuk részeges?
 – Fogalmazzunk úgy, távolságtartók voltak.
– És a felesége?
– Nem tette szóvá. Ő is iszogatott. Csak kevesebbet.
– Milyen részeg volt?
– Attól függött, kivel, milyen környezetben ittam. Eleinte jókedvű voltam. A végén már agresszív.
– Miért tette le a poharat?
– Mert ki akartam menni Okucaniba az IFOR-ba. (Többnemzetiségű békefenntartó hadtest volt a kilencvenes években Horvátországban és Boszniában – a szerk.)
– Ennyi?
– Ennyi. Piával és cigivel nem lehetett felkészülni erre a feladatra.
– Mi történt 1996. január elsején, másodikán és harmadikán?
– Jöttek a gondok. Jött a remegés, a hányinger, a gyomorfájás. Amikor rágyújtottam, kívántam az italt, ezért a cigit is eldobtam rá két hétre.
– Meddig tartott a fizikai rosszullét?
– Kemény három hónap volt. Szinte minden reggel hánytam.
– Mit?
– Epét. Az első hónapban naponta többször is hánytam. Csak estére lettem jobban. Fél év alatt megőszültem, memóriagondjaim voltak, hiszen előtte mindent piásan tanultam és csináltam.
– Hogyan tartotta magában a lelket?
– Minden reggel a tükör elé álltam, és belemondtam: nem iszom, nem dohányzom, utálom az alkoholt, utálom a cigit.
– Mit csinált, amikor mégis nagyon kívánta már az alkoholt?
 – Elmentem futni. Először csak három kilométert futottam, majd egyre többet. Olyan is volt, hogy kitekertem Sándorfalvára és vissza.
– Ez meddig tartott?
– 2011-ig.
– Mit szóltak a kollégái, amikor letette a poharat?
– Azt kérdezték, mi van, buzi vagy, asszony vagy, hogy nem iszol? Rendszeresen rám fújták a cigifüstöt. Ilyen a katonai szolidaritás.
– Álmodik arról, hogy rágyújt, bedob egy felest vagy megiszik egy korsó sört?
– Nem. A cigifüsttől undorodom. Ha a barátaim tanácsot kérnek, beleszagolok a pálinkába, és megmondom, melyik a jó.
– Melyik?
– Amelyik nem szúrós szagú, mert a szúrós szagú pálinka az cukros. Az nem jó.
– Nem kívánja?
– Nem. Vagy inkább úgy mondom, nem merek belekóstolni, mert félek, hogy visszaszoknék rá. Becsapnám az agyam, visszakapcsolna a régi élményre. Inkább nem kísértem a sorsot.
– Hogy érzi, már tiszta?
– Két éve tisztult ki annyira az agyam, hogy le tudtam érettségizni, és szeptemberben kezdem a hittudományi főiskolát.
(Szolnoki Imre kijutott Okucaniba az IFOR-ba, ahol összesen másfél évet szolgált 1997–1999 között. Most biztonsági őrként dolgozik Szegeden. Felesége, aki az alkohol rabja maradt, meghalt. Imre azt mondta, mindent megpróbált, de nem tudott rajta segíteni.)
Fotók: Karnok Csaba
Fotók: Karnok Csaba

Orbán példája

Az alkoholizmus valós méreteit csak becsülni lehet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az adott évben
májzsugorodásban meghaltak számából kiindulva becsüli meg az alkoholisták számát. Ezt a Jellinek-képlettel számolják ki: a májzsugorodásban meghaltak számát szorozzák meg 144-el. Ez a szám tavaly 718 ezer volt a KSH-nál. Zacher Gábor toxikológus korábban úgy nyilatkozott, a KSH adatai nem fedik a valóságot, hiszen csak a kórházak adataira, azon belül is a betegség számadataira épülnek, és nem veszik figyelembe például az éves eladott szeszes ital mennyiségét és az egyéb, alkohollal kapcsolatos problémákkal küszködő betegek számát. Az Anonim Alkoholisták (AA) becslése szerint már több mint egymillió alkoholista él Magyarországon. De akár a KSH, akár az AA becsült számát vesszük alapul, szomorú tényt kell megállapítani: fél évszázad alatt megtízszereződött az alkoholisták száma Magyarországon.

A KSH statisztikákat vezet a nyilvántartott alkoholistákról, azokról, akik legalább egyszer addiktológiai vagy pszichiátriai kezelésben részesültek alkoholproblémáik miatt. Az elmúlt években 11–18 ezer alkoholistát tartott így nyilván a KSH. Az Index kiszámolta, a magyarországi alkoholizmus évi 700 milliárd forintos kárt okoz, miközben az állam csak 150 milliárd bevételt szerez a jövedéki adóból. A Fidesz a házi pálinkafőzés legalizálásával inkább bátorította, mint gátolta az alkoholfogyasztást. Orbán Viktor sem mutat jó példát, többször kapták már lencsevégre pálinkázás közben. És miközben a cigarettásdobozokon már ott vannak az elrettentő képek, ilyeneket nem látni a pálinkásüvegek címkéin.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Íme Szeged legdrágább lakása - megvenné ennyiért?

Íme Szeged legdrágább lakása - megvenné ennyiért?
A Teleki utcában található, a 4+1 külön bejáratú szoba mellett 2 erkéllyel is rendelkezik. Ön szerint mennyibe kerül? Tovább olvasom