Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Baba és mama egészsége

Bizonyára hallottak már olyan kórokozókról, vírusokról, amelyekkel, ha a kismama terhessége ideje alatt fertőződik, sérülhet a magzat fejlődése. Ilyen – leggyakrabban emlegetett és sokak által ismert – vírus a rózsahimlő kórokozója (rubeólavírus).
A rózsahimlőn kívül azonban egyéb kórokozók is okozhatnak súlyos magzatkárosodásokat. Ezek a toxoplasma gondii, a cytomegalovírus, a herpes simplex vírus (összefoglaló nevük a kórokozók kezdőbetűjéből adódóan a rubeólával együtt: TORCH), a varicella zoster és a parvovírus B19. Gyakran tünetek nélkül betegítik meg a kismamát, így a leendő anyuka nem is tud róla, hogy épp fertőzésen esik át, kisbabája azonban súlyos károsodást szenved eközben. A fenti kórokozók okozhatnak vetélést, halvaszületést, szellemi fogyatékosságot, vakságot, stb.

Mielőtt babát terveznek, egyszerű vérvétel után az úgynevezett szeroló-
giai vizsgálatokat végző laboratóriumok meg tudják mondani, hogy átesett-e már korábban az említett fertőzéseken a leendő kismama, illetve még nem találkozott valamely kórokozóval, ezért a terhesség ideje alatt vigyáznia kell magára és kisbabájára. Ez azért fontos, mert ha valaki a terhesség ideje alatt találkozik pl. rózsahimlős gyermekkel, vagy a kistestvér az óvodából rózsahimlőt visz haza, és a kismama tudja, hogy ő már volt rubeólás, vagy beoltották ellene, akkor nem kell tartania egy újabb fertőzéstől. Sajnos az „édesanyám azt mondta, hogy voltam rózsahimlős" nem mindig bizonyul biztos diagnózisnak, hiszen kiütéses megbetegedést sok egyéb ágens is okozhat, hacsak vérvétellel nem igazolták korábban a fertőzést.

A szerológiai laboratórium meg tudja mondani, hogy valaki átesett-e már egy adott fertőzésen, vagy fogékony a kórokozóra, azaz nem találkozott még vele, illetve, hogy a védőoltás sikeres volt-e. A vérmintából nem közvetlenül a kórokozót, hanem az ellene termelt ellenanyagot mutatjuk ki. Ha ugyanis fertőződünk egy vírussal, a szervezetünk védekezik, különböző típusú ellenanyagokat, úgynevezett immunglobulinokat termel. Bizonyos ellenanyagok (IgG) évekkel a fertőzés után is kimutathatók, így meg lehet mondani, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen, illetve hatékony volt-e a védőoltás. Ha esetleg a terhesség alatt fertőződött a kismama, természetesen ennek eldöntésében is segítséget nyújthat a laboratóriumi vizsgálat.

A fenti kórokozók terjedési módja különböző lehet. Létezik olyan kórokozó is, amely emberről emberre, cseppfertőzéssel, közvetlen kontaktussal, emberi váladékokkal terjedhet. Odafigyeléssel azonban nagymértékben csökkenthetjük a fertőződés. A gyümölcsöket alaposan tisztítsa meg, kerülje a kiütéses személyekkel való kontaktust. Egyes kórokozók gyakoribbak kisgyermekek, óvodások körében, mint például a cytomegalovírus, bárányhimlő vagy a parvovírus B19, így ha van rá mód, kerülje a kisgyermekekkel való közös evőeszköz-használatot, illetve a kontaktust, ha fennáll a fertőzés veszélye. E kellemetlenségek egy része elkerülhető, ha tudja a kismama, hogy ő már biztosan átesett például toxoplasma-fertőzésen, így még egyszer nem kell félnie tőle.

Dr. Lukács Judit, Nemzeti Mikrobakteriológiai Laboratórium Corden Szerológiai Központ, OKTPI, Budapest
A Park Egészségközpont partnere



Olvasóink írták

  • 1. egyszeru polgar 2008. november 11. 08:03
    „Senki ne keresse a megoldast a vedooltasban, mert rettentoen veszelyes. Amennyiben lehet, a gyerekek essenek at a tipikusnak mondott fertozeseken, mert kevesbe artalmasak mint a vedooltas.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Légpuskát lopott egy szegedi céllövöldéből

Szeged - Lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt egy szegedi férfi ellen indítottak büntetőeljárást a hétvégén: szombat hajnalban a Makkosházi körúton letelepedett céllövölde volt a célpontja. Tovább olvasom