Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Bagolytüdő karácsonyra

Mi a bagolytüdő? Éjszakai madár légzőszerve vagy az aszalt gyümölcs népi elnevezése? Lehet ez is, az is – ám mi most az utóbbival foglalkozunk, mert közeledik a karácsony, s a bagolytüdő jellegzetes karácsonyi csemege. Régen még levest is főztek belőle – sokan ma is.
Aszalt gyümölcsből kitűnő leves készíthető télidőn – mondja Albeczné Ákim Tünde. Fotó: Gyenes Kálmán
Az aszalt gyümölcs régen jellegzetes karácsonyi étel volt. „Bagolytüdő" néven is ismerték – a számtalan egyéb, népi elnevezés mellett.

Habarni, nem habarni?

Egy internetes forrás szerint ugyanúgy habarták az aszalt gyümölcsből főzött levest, mint ami friss gyümölcsből készült. A szegedi Mars téri pavilonok egyikében aszalványokat is árusító Albeczné Ákim Tünde viszont azt mondja: a belőlük készült levest épp az különbözteti meg a friss gyümölcsből előállítottól, hogy nem kell hozzá habarás.

Rengetegféle aszalt gyümölcs található a standon, csak a hazai gyümölcsféléket nézve, az almától a szurokszínű szilván át a napszínű sárgabarackig, a mézárnyalatú körtén át a birsalmáig és tovább. – Csakhogy már sokszor a szilvát is az Egyesült Államokból hozzák, eleve aszaltan – mondja az elárusító, mikor az iránt érdeklődünk, hol termesztik-készítik e termékeket. A belvárosi karácsonyi vásárok területén árusító Mezei Jánosné mondja: a legtöbb hazai gyümölcs a Beregből érkezik. Másutt az Ormánságot emlegetik, ismét mások a Bodrogközt.

Meggyből a legjobb


De vannak, akik nem cizellálnak ennyire; egy további árusnál a „lédig" aszaltgyümölcs-zsákra azt látjuk ráírva, „Származási hely: Magyarország." Úgy tűnik, errefelé az aszalt gyümölcsöt mindenki csak árusítja, illetve eszi – senki nem készíti.

Az agrárkamara segítségével mégis találunk aszaltgyümölcs-készítéssel foglalkozó embert a megyében. A pitvarosi Tószegi Gyula minden gyümölcsből tud aszalványt készíteni. Az aszalványból készült levest ő maga is ismeri, ha nem is fogyasztja. – Pitvaroson a Felvidékről az egykori lakosságcsere keretében ide költöztetett magyarok körében kedvelt leginkább. A mi családunkban nem eszik, mert édesanyám szlovák, s a szlovákoknál nem terjedt el a fogyasztása – mondja. Egyébként Szegedtől Békés megyéig sok helyről szállítanak Tószegi Gyulához gyümölcsöt, aszalni. Legfinomabb talán a meggy, mint aszalvány – a cseresznye azonban sokat veszít zamatából.

Ha a jelene nem is nagy a megyében az aszaltgyümölcs-előállításnak – jövője annál inkább. Régen, amikor a Maros partját kiterjedt szilvaligetek szegélyezték – csak úgy kéklettek a hullámtéri erdők szilvaéréskor –, ki-ki meg is aszalta, amit termesztett. Ennek ma már hűlt helye, de a WWF Magyarország a Közép-Tisza vidékén létrehozott egy többhektáros hullámtéri gyümölcsöst, régi magyar gyümölcsfafajtákkal, és innen aszalásra is kerül.

Hullámtéri gyümölcstermesztés

– A cél nem a mennyiségi termelés, hanem annak bemutatása, hogyan lehetséges hullámtéri viszonyok közötti gyümölcstermesztés – mondja Siposs Viktória, a szervezet Tisza-programjának vezetője. Elsősorban ott, ahol széles a hullámtér, vagy – mint a Maros esetében – az árhullámok gyorsan levonulnak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Diplomás ápolók kétségei

Külföldre mennek vagy maradnak? Mit várnak az egészségügy átalakításától? Erre voltunk kíváncsiak,… Tovább olvasom