Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Bármikor rádőlhet a ház a baksi Horváth családra

Baks - Bármelyik pillanatban rádőlhet a baksi Horváth családra vályogházuk, amit a szakértő életveszélyesnek minősített. A família szerint senki nem akar segíteni rajtuk, a polgármester szerint van lehetősége a családnak a költözésre.
– Elkezdett remegni a házunk, azt hittem, földrengés van. Átrohantunk a konyhából a benti szobába, és láttuk, hogy a falról esik le a vakolat, hullnak ki a téglák belőle – elevenítette fel az egy hete történteket a baksi Horváth József. A roma származású férfi beteg feleségével és annak unokaöccsével él abban a vályogházban, amit a pomázi férfinak hat éve vásárolt az az intézet, ahol 18 éves koráig nevelkedett.

Fémdúcok és életveszély

– Azonnal bementem a polgármesteri hivatalba, kijöttek, megnézték a repedéseket, majd azt mondták, nincs olyan nagy baj. A jegyző végül kihívott egy szakértőt Kistelekről, aki azonnal életveszélyesnek minősítette a lakást, és fémdúcokat hozatott. Ezekkel támasztották ki a ház hátulját– folytatta könnyes szemmel a férfi. Kétségbeesésének oka: tudomása szerint a bérelt gerendákat a mai napon elviszik. – Attól tartok, az egész elindul, ha ezeket kiveszik – mutatott József a dúcokra, majd azokra a méteres repedésekre, amelyek a ház külsején és a szobában is megjelentek. – A községházán azt mondták, segíteni sem pénzzel, sem máshogy nem tudnak. Menjünk albérletbe, vagy támasszuk ki akáccal a megdőlt falat – jajveszékelt felesége, aki tartósan munkaképtelen. A beteg asszony többször elsírta magát: – Senki nem akar segíteni rajtunk! – ismételgette el-elcsukló hangon.

Kimerült a költségvetés

A baksi polgármester szerint nem igaz, hogy az önkormányzat nem segített a családon: ők kerestek azonnal egy helybeli vállalkozót, aki a dúcokkal kitámasztotta a ház falát. – Az viszont igaz, hogy konkrét választ nem kaptunk tőle, meddig is tudja nélkülözni a felszerelését – ismerte el Búza Zsolt. Azt is elmondta, a falu költségvetése kimerült. – Baks önhibáján kívül többszörösen hátrányos helyzetű kistérség. Amit az önkormányzat segítség címén megtehetett, azt megtette. Rendelkezünk ugyan hét szociális lakással, de telt ház van – hangsúlyozta a polgármester. Horváth Józsefnek korábban felajánlották a lehetőséget, hogy közhasznú munkát végezzen havi 55 ezer forintért. – Ő a felesége melletti ápolási díjat választotta, amiért havonta mindössze 24 ezer forintot kap. Ha az előbbi mellett dönt, talán futotta volna felújításra, javításra is – vélekedett a polgármester. Azt is elmondta, a családnak ezenkívül lehetősége lenne átköltözni gyámfiúk lakásába is, amiről azonban Horváthék hallani sem akarnak.

Nem a trehányság az ok


– Pedig régebben mi voltunk itt a mintacsalád. A jegyző is sokszor megdicsért minket, hogy milyen szépen gondozzuk a portánkat. Tehát nem azért történt mindez, mert trehányak voltunk, és nem törődtünk a lakásunkkal – beszélt remegő hangon József. Hogy szavait alátámassza, körbevezetett a házban és környékén: az udvar rendezett és gondozott volt, a lakásban mindenhol tisztaság fogadott bennünket, a falakon meszelés nyoma látszott. – Az édesanyám 14 évesen kitagadott, két testvérem pedig meghalt. Nekem kellett eltemettetnem őket, így minden megtakarított pénzünk odalett. Az unokaöcsémet is mi neveljük, szegénynek apja, anyja meghalt. Örültünk, hogy van egy házunk, ami igazán a miénk. Hát hova menjünk most? – törtek elő ismét a könnyek Horváth Józsefné szeméből.

Félnek a téltől

Férje elmondta, a nő egyik testvére tüdőbetegségben hunyt el, lakását a fertőzés miatt zárolták. – Másik testvérének lakásában pedig csak a patkányok száma több az ott lakóknál – ecsetelte József, hogy Bakson valóban nem tudnak kihez fordulni. Elmondta még: hárman összesen havi 60 ezer forintból élnek, ami albérletre sem lenne elég. – Jön a tél, úgy félünk, hogy nem marad fedél a fejünk felett – mondta csüggedten a férfi. Abban reménykednek, ha már a család és a helyi önkormányzat nem, egy jóérzésű ember megszánja őket, aki vagy anyaggal, vagy szakértelmével segít megoldani ezt az életveszélyes és egyelőre kilátástalannak tűnő helyzetet. – Vissza is fizetnénk neki később mindent, csak segítene már valaki – rimánkodott kétségbeesetten a házaspár.

– Amióta ez történt, nincsen nyugodalmunk. Éjszaka kint kuporgunk a konyhában, isszuk a kávét, felváltva alszunk egy picit. Minden pillanatban számítunk arra, hogy összedől a ház – mesélte csüggedten Horváth József.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parkosítanak, játszóterek épülnek a szegedi Tarjánban

Szeged - A látványos felszíni munkálatokhoz érkezett a tarjáni városrész-felújítás. Novemberre… Tovább olvasom