Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Bátor csodabogarak – biciklis ingázók

A legelszántabb biciklisek két, közeli település között ugyanúgy élvezik a drótszamaras közlekedés előnyeit, mint a városon, vagy falun belül kerekezők. Ám kerékpárút híján veszélyes biciklizni mondjuk Szeged és Sándorfalva, vagy Szeged és Algyő között.
Reggelente az algyői híd közelében fölépült házától a szegedi Anna-kút melletti munkahelyéig 35-45 perc alatt jut el Horváth Gábor, aki a városból a faluba költözött, de ragaszkodik a két keréken való közlekedéshez.
– Nem szívlelem az autót. Ülő munkát végzek, ezért a napi egy-másfél óra kerekezéssel letudom a testmozgást, miközben elmélkedni-gondolkodni is van időm – mondja.

A fiatal számítógépes programozó szerint anyagilag is megéri kerekezni. A néhány tízezer forintos beruházás kijön a települések közötti és a városon belüli egyhavi bérlet árából. Ugyanakkor nem veszélytelen vállalkozás a 47-es út szélén két keréken egyensúlyozni: az úttest felújításakor, a fehér csík festésekor se gondoltak a bicajosokra. Tapasztalata szerint Algyőről húsznál is többen indulnak reggelente drótszamáron városi munkahelyükre. De ha védett kerékpárút kötné össze a két települést, bizonyos, hogy többen választanák az ingázás legolcsóbb, leginkább környezetbarát és legegészségesebb formáját.

Megéri áttérni

Egy uniós felmérése szerint az utazások 14-17 százalékának kerékpáros lebonyolítása reálisnak tekinthető. Magyarországon viszont a napi utazások mindössze 3-4 százaléka történik biciklivel. A most induló, a GKM honlapján olvasható, Kerékpáros Magyarország 2007–2013 című program célja, hogy hat év múlva elérjük a 10 százalék körüli értéket, mert az már érezhető hatást gyakorolna az energetikai és környezeti ügyekre is.

Az algyői iskola földrajz–testnevelés szakos tanárnője, Varga Ágnes úgy pipálta ki napi edzésszükségletét, hogy télen-nyáron biciklin ingázott lakó- és munkahelye között. Ha ezer ágra sütött a nap, akkor a Sándorfalva és Algyő közötti földúton, az úgynevezett Lénián gyűrte le a 8 kilométeres távot. De ha esett, akkor Szeged érintésével kétszer 25 kilométerre nőtt az ingázás útvonala. – Az utóbbi években egyre agresszívebben, sietősebben suhannak el a kocsik a Sándorfalva és Szeged közötti keskeny úton, de a kétsávos 47-esen is – mondja. Ezért mostanában autóbusszal ingázik, de az átszállások miatt időben addig tart az út, mintha biciklizne. Szerinte sok pénz és némi figyelem kellene ahhoz, hogy a hollandiaihoz hasonló módon kerékpárosbarát legyen a közlekedés a magyar Alföldön is.

A dél-alföldi régióban 3 milliárd 106 millió forint pályázati támogatás jut arra, hogy a 4-5 számjegyű, vagyis alsóbb rendű utak mentén, illetve a településeken belül új kerékpárutak épüljenek – tudtuk meg Budánovics Tímeától, a DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. igazgatóhelyettesétől. Az 1-3 számú, vagyis a főutak menti védett biciklisávok kialakítására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) pályázati alapjából lehet pénzt nyerni. A szakember elárulta: előnyt jelent, ha mindkét pályázaton megjelenik, vagyis egymáshoz kapcsolható egy-egy projekt, mert a folytonos kerékpárút-hálózat kialakítása a cél.

Olvasóink írták

  • 1. sylverdevil 2009. augusztus 06. 22:36
    „a "szívlel" tudtommal nem egyenlő a "szível"-lel. a tanácsot megszívlelem, az embert kedvelem, tehát szívelem”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Haladék a bűznek és a legyeknek

Fellélegezhetne Szeged, ha a négy városszéli sertéstelep betartaná az októberi uniós határidőt,… Tovább olvasom