Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Becskereki emlék

Mi az a hely Szegeden, ahol egyszerre érezheti magát az ember Nagybecskereken, Makón, Szentesen, Csongrádon s Újszentivánon? Baráth Sarolta üzlete, ahonnan úgy vihet haza a fölsorolt helységek nép- és iparművészeti jellegzetességeit bemutató nyári emléktárgyat a turista, hogy azokban sosem járt. Rohanó világunkban – időtakarékos megoldás.
Baráth Sarolta szőnyegszövő Fotó: Frank Yvette
Az újszentiváni Baráth Sarolta, bár eredetileg könyvelő, néhány éve azt mondta magában: ő azzal szeretne foglalkozni, ami érdekli. S miután áfánál és nullszaldónál lényegesen jobban izgatta a népművészet – kitanulta egy budapesti kézművesiskolában a szövést. Nemcsak a szűken vett szakmai részét, hanem minden, ehhez kapcsolódó népművészei ismeretanyagot. Elkezdte szőni otthon a szőnyegeket, később a javítással is kibővítette tevékenységét – ma már perzsát is hoznak hozzá. Különben igazi, kézi szövőszéken dolgozik, mint dolgoztak a régmúltban – kész időutazás. De térbeli utazás is, mert főképp a torontáli szőnyegek vonzzák Baráth Saroltát, és a torontáliszőnyeg-szövés központja egykor Nagybecskerek volt. A torontáli egyik legfőbb sajátossága: nincs visszája. Fordítható mindkét oldalára, ugyanazt látja az ember.

Egyre keresettebbek a hagyományőrző termékek. A betérő turisták akár az üzletben is leülhetnek szövőszékhez, megismerkedve a szövés alapjainak – legalapjaival. A fonal a csongrádi, a már nyolcvan felé közeledő Beke Dezsőné kártolóműhelyéből származik; a makói Nadobán Lászlóék szőttesterítői a háziipar másik terültét képviselik.

De más ipar- és népművészeti különlegességek is fölkeltik itt a Szegeden bóklászó turista figyelmét.

Országosan egyedülállóak a szentesi Kátai József–Nagy Andrea iparművész házaspár díszgyertyái, zsűrizett iparművészeti termékek. Figyelem, a gyertyákat nem öntik, mint a futószalagszerű termelésre törekvők, hanem – az eredeti népi technológiának megfelelően – mártják. – A tulipán alakú gyertyából, ha reggeltől estig dolgozom, egy nap alatt alig tud elkészülni öt-hat darab – érzékelteti a munka aprólékosságát Nagy Andrea. Túl azon, hogy gyertyamártó, egy művészeti iskola pedagógusa is. A gyertya alapanyaga – amely méhviasz – pálmaviasz hozzáadásával válik még kedvezőbb sajátosságokkal rendelkezővé, a kémia-fizikatanár Kátai József kísérletei eredményeként.

Feltűnik egy, a legapróbb részletekig élethű hal is. Pontosabban: hal-fatál. Vagy: fa-haltál? E tál, amit itt látunk, történetesen süllőt formáz, anatómiai tökéletességgel; másutt már pontyokat is észleltünk, kimagasló élethűségben. Ami haltál és élethű, azt a szentesi Chemez Attila készíti. Honnan tudja, milyen pontosan a süllő, milyen a ponty? – Sokat jártam horgászni korábban, amíg volt időm – beszéli. A haltál iparművészeti tárgy, de népművészeti zsűri szemlézte termékei is akadnak. Például a pecsenyéstálak; évek százával ezelőtt ilyenekből falatoztak Csongrádon. S nyilván ilyenből falatozta a mondókabéli sült-sós húst is a kis szűcs.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vége a Kossuth nyomdának

Hiába ígérte a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. vezetése, hogy megpróbál megoldást találni a gazdálkodási… Tovább olvasom