Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Bejelentés nélkül is él a védettség: terhesség és elbocsátás

Az új Munka Törvénykönyve előírta, hogy csak akkor illeti meg az elbocsátás elleni védelem a kismamákat, ha azt megelőzően bejelentették: babát várnak. Így előfordulhatott, hogy ha valaki szigorúan értelmezte a törvény betűjét, a főnöke előbb tudott a jövevényről, mint a szerettei nagy része. Az Alkotmánybíróság eltörölte ezt a kitételt: a változásokról munkajogászt kérdeztünk.
Érvek a bejelentés ellen

A alapvető jogok biztosa javasolta a kitétel megsemmisítését decemberben. Javaslatában, amelynek az Alkotmánybíróság helyt adott, az alábbiakkal érvelt: A várandós nők felmondási védelme nem igényel speciális munkáltatói intézkedést, így a terhesség tényének a bejelentése indokolatlan. A bejelentési kötelezettség érzékeny adatokat tartalmaz, mivel az érintett személy egészségügyi, családi állapotára vonatkozik. A biztos álláspontja szerint a helyzet a nő magánéletén kívül az emberi méltóságát is sérti, mivel megalázó. A megalázó helyzetet fokozza, ha a terhesség megszakad, hiszen erről is tájékoztatni kellett a munkáltatót.

– Előbb tudta a főnököm, hogy kisbabát várok, mint a szüleim. A 12. hétig, az első fontosabb szűrővizsgálatig nem akartuk elárulni a családnak, hiszen ez a három hónap még kockázatos időszak. Viszont a munkahelyemen elbocsátások kezdődtek, így muszáj volt tájékoztatnom a felettesemet – mesélt a 34 éves Lévai Kata arról a fura helyzetről, amikor idegennel kellett megosztania a kedves titkot a szerettei helyett. Kata ugyanis szó szerint értelmezte a törvény betűjét, miszerint a felmondás közlését megelőzően a munkáltatót terhességéről tájékoztatnia kell, különben nem illeti meg védettség – ugyanígy tett az Alkotmánybíróság is, amikor határozatában „elmeszelte" a kitételt. A bejelentési kötelezettség nem csak a terhességre vonatkozott, hanem arra is, ha az alkalmazott emberi reprodukciós eljárásban (lombikbébi-program) vesz részt. Ha az Alkotmánybíróság egy jogszabályi rendelkezést megsemmisít, az a Magyar Közlönyben való megjelenéssel hatályát veszti, tehát a továbbiakban nem alkalmazható.

Tilalom, kitétellel

– A régi Munka Törvénykönyvében is szerepelt a szabály, miszerint a várandós nőt felmondási tilalom illeti meg. Ez a korábbi gyakorlatban objektív tilalmat jelentett, tehát a felmondási tilalom akkor is érvényesült, ha a felmondás pillanatában sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem tudott a terhességről. Ha a felmondás után derült ki, hogy a munkavállaló várandós, kérhette a jogellenesség megállapítását a bíróságtól – foglalta össze Dr. Rátkai Ildikó munkajogász, ügyvéd. Ebbe a helyzetbe a munkáltató úgy került, hogy nem terhelte felróhatóság – nem tudott a védettséget megalapozó körülményről, mégis elmarasztalták, és viselnie kellett a jogsértés jogellenes felmondás következményeit.
A munkajogásztól megtudtuk: az új Munka Törvénykönyvében, amely 2012. július 1-jével lépett hatályba, maradt a felmondási tilalom. Ám annak érdekében, hogy a fent leírt helyzeteket elkerüljék, belekerült egy kitétel: a felmondás csak akkor jogellenes, ha a munkavállaló nő tájékoztatta a munkáltatót a terhességről, még a felmondást megelőzően.

A gyakorlat jóhiszemű volt

– A gyakorlatban azonban úgy érvényesítették ezt a szabályt, hogy a várandós nő még a felmondás pillanatában is közölhette, hogy gyermeket vár, így a munkáltató dönthetett úgy, hogy nem adja oda a felmondólevelet – magyarázta Rátkai Ildikó. A gyakorlatban tehát általában jóhiszeműen alkalmazták ezt a szabályt, emelte ki a munkajogász. Hozzátette: munkakörülményektől függően mégiscsak tanácsos bejelenteni a terhességet, hiszen ez esetben a munkáltató nem végeztethet olyan feladatokat a kismamával, amely a terhességét veszélyezteti. Nem emelhet például nehéz súlyokat, nem dolgozhat vegyszerekkel, nem végezhet túlórát.

Az Alkotmánybíróság tulajdonképpen a törvény betűjét értelmezte másképp, mint a gyakorlat, amikor eltörölte ezt a kitételt 17/2014-es határozatában: visszatértünk a 2012-es változás előtti állapothoz. A kismamáknak nem kötelező bejelenteniük a terhességet a felmondást megelőzően, és ha az a felmondás után derül ki, ugyanúgy bírósághoz fordulhatnak.

Jogellenes felmondás

A munkajogász kérdésünkre összefoglalta: korábban a munkáltatói jogellenes felmondás elsődleges jogkövetkezménye az volt, hogy ha a munkavállaló kérte, vissza kellett őt helyezni eredeti munkakörébe – és eddig az időpontig elmaradt munkabér járt neki. Ha nem kérte a visszahelyezést vagy kérte ugyan, de a bíróság nem helyezte vissza, akkor a bíróság 2–12 havi átlagkereset, mint általány-kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Ez a 2012. június 30-ig közölt felmondásokig volt irányadó.A 2012. július 1-jét követően kiadott felmondások kapcsán a törvény az alábbi jogkövetkezményeket írja elő:
– vagy kártérítés, amelyen belül az elmaradt jövedelem 12 havi távolléti díj lehet, de egyéb károk is kérhetőek;
– vagy a munkavállaló kérheti a felmondás esetére járó távolléti díj összegét, ha nincsen kára vagy nem szeretné azt bizonyítani (mindkét esetben kérhető még végkielégítés, ha a felmondáskor nem kapta meg a munkavállaló),
– vagy a munkavállaló kérheti a munkaviszonya helyreállítását, erre azonban csak szűk körben van lehetőség: ilyen eset például, ha a felmondás tilalmi időszakban történt (pl. várandós kismama).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

7 óra alatt előkerült a lopott Merci

A határrendészek Nagylaknál foglalták le a körözött autót. Tovább olvasom