Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Bekeményítenek az élelmiszer-ellenőrök

Szeged - Minden élelmiszerrel kapcsolatos gyártó, tárolási, szállítási, forgalmazási tevékenység teljes körűen az eddig állat-egészségügyi hatóság néven ismert ellenőrző szervhez tartozik. Így egyértelműen érvényesül a „szántóföldtől az asztalig" elv.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény szeptember 1-jétől egységesíti a növény- és talajvédelem, a takarmányozás, az állategészségügy és élelmiszer-biztonság szabályozását. Emellett – sokadszorra – megváltoztatja az ellenőrző szerv nevét is: élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság.

– Új, hogy ezentúl kizárólag az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság vonhat ki forgalomból emberi fogyasztásra alkalmatlan terméket. Továbbra is az előállító felel a termékért, de mától a nem hazai előállítású takarmányok és élelmiszerek esetében az első magyarországi forgalomba hozó is felelősségre vonható – tájékoztatott Szigeti Sándor, az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság megyei igazgatója. Az élelmiszerek és takarmányok törvényben meghatározott jelöléséért ezentúl nemcsak az előállító, hanem valamennyi forgalmazó is felelős. A takarmányok és élelmiszerek biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszerlánc bármelyik szereplője felelős, ha a tapasztalt hibát ő okozta, vagy felismerhette volna.

Egy ásotthalmi tanyán is illegális vágóhíd működött. Fotó: Frank Yvette
Egy ásotthalmi tanyán is illegális vágóhíd működött. Fotó: Frank Yvette

A teljes körű nyomon követhetőség érdekében országos adatbázist hoz létre az agrárminisztérium a megyei nyilvántartásokból. Mától fogva – állati eredetű termékekhez hasonlóan – növényi eredetű élelmiszert kizárólag az gyárthat és forgalmazhat, aki arra előzetesen engedélyt kért. A már működő élelmiszer-vállalkozások is csak engedély birtokában folytathatják az előállítást. (Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság engedélyezi az ÁNTSZ helyett az élelmiszer-szállító járműveket.)

Köteles az élelmiszer előállítója mostantól bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy valaki a termékétől egészségkárosodást szenvedett. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság vizsgálja az élelmiszerek okozta fertőzéseket és mérgezéseket, az eseteket értékelik, és nyilvánosságra hozzák. Felhatalmazást ad a törvény a felügyeletnek, hogy ellenőrei illegális tevékenység gyanúja kapcsán lakott területre is beléphessenek – zártöréssel vagy a tulajdonos tiltakozása ellenére is. Újdonságot hoz a – fogyasztóvédelemben már bevált – próbavásárlás.

Kitáblázva

A büntetéseket, valamint az eljárások díjhátralékait innentől kezdve adó módjára kell behajtani. Az élelmiszerlánc-felügyelet az adatokat az APEH-hez továbbítja. Ezenkívül annak a gyártó vagy forgalmazó cégnek, amelyik 15 napon belül nem fizeti ki a bírságot, felfüggesztik a működését. Büntetés terhe mellett arra is kötelezik, hogy a felfüggesztés tényét és okát a saját kapujára kitáblázza. A fellebbezésnek mostantól nincsen halasztó hatálya. A felügyelet a szabálytalankodók nevét mérlegelés nélkül köteles nyilvánosságra hozni.

Változik a bírságok neve és összege is. Élelmiszer-ellenőrzési bírság, illetve takarmány-ellenőrzési bírság az új neve a régi minőség-ellenőrzési bírságnak. Ezeket mától két kategóriában szabhatja ki a felügyelet. Ha a cég éves nettó árbevétele meghaladja a 100 millió forintot, akkor a büntetés minimálisan az árbevétel 5 százaléka, maximálisan pedig 100 millió forint lehet. Ha azonban a vállalkozás különösen nagy vagyoni kárt okoz, vagy nagy tömegek egészségét veszélyezteti a termékével – az eddig kiszabható 3 milliós maximum helyett –, a büntetési plafon kétmilliárd forint. Kisvállalkozóknál, akiknek az éves árbevétele nem éri el a 100 millió forintot, a bírság felső határát 500 ezer forintnál húzták meg. Ha nagy tömegeket veszélyeztető terméket állít elő, akkor akár ötmillió forinttal sújtható.

Külön vizsgálják az engedély nélkül vétséget elkövetőket: az illegális termelőket és fekete feldolgozókat egységesen kétmilliárd forintig büntethetik. Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság lép a régi állat-egészségügyi bírság helyébe, 15 ezertől 15 millió forintig terjedhet, ugyancsak ilyen összeghatáron belül szabható ki a növényvédelmi bírság. A törvény meghatározza az eseteket, amelyeknél ezeket a bírságokat kötelező kiszabni, ugyanakkor lehetőséget ad a mérlegelésre, azaz hogy a hatóság figyelmeztethet.

Olvasóink írták

  • 1. 4 2008. szeptember 01. 21:58
    „Idén már hanyadszor keményítenek be??”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az SZTE és a Délmagyarország Presztízs Díja 2008

Szeged - Idén ötödik alkalommal szeretnénk elismerni Csongrád megye gazdasági életének legjobbjait a… Tovább olvasom