Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Beleszerettek az önkormányzatok a kötvényekbe

Szeged - Egyre több önkormányzat bocsát ki kötvényeket, hogy segítségükkel lábaljanak ki fizetési nehézségeikből. Mivel a települések állami támogatása csökken, sokan kockázatosnak tartják az eladósodást. A megyében a legnagyobb összegben Vásárhely bocsátott ki kötvényt, Szegeden pedig egyelőre még csak tervezik.
A pénzhiány a legnagyobb kihívás az önkormányzatok számára, általában akkor vannak a legnagyobb bajban, amikor egy-egy pályázaton nyert fejlesztési forrás önerejét kell előteremteniük. Az országban mára mintegy 800 milliárd forinttal adósodtak el az önkormányzatok, az összeg az utolsó öt évben emelkedett meg drasztikusan. Ezzel párhuzamosan megélénkült a kötvénykibocsátás is.

Az országos helyzetet az Állami Számvevőszék is vizsgálta, a jelenséget kockázatosnak tartja. Az ÁSZ attól tart, hogy a települések a felvett kölcsönöket nem fejlesztésre, hanem működésükre, mindennapi fenntartási kiadásaikra fordítják.

A kibocsátási láz elérte Csongrád megyét is. DM/DV-grafika
A kibocsátási láz elérte Csongrád megyét is.
DM/DV-grafika

Csongrád megyében az eltelt egy évben még a megyei önkormányzat is kötvényt bocsátott ki 5 milliárd forint értékben, ami azért kockázatos, mivel szinte alig rendelkezik saját bevételekkel. Kötvénykibocsátásra szánta el magát Szentes 5,3 milliárdért, s a napokban Makó: 2,5 milliárd forint a kötvények értéke. Buzás Péter polgármester azt nyilatkozta lapunknak, a pénz ahhoz a minimális önerőhöz kell, amit a fürdő megépítéséhez, az ipari park bővítéséhez, a városközpont rehabilitációjához kell felmutatniuk. Buzás úgy számolt, hogy a város eladósodottsága még a kötvénykibocsátást követően is alacsony maradt: olyan, mintha egy család havi 100 ezer forint nettó jövedelemre 600 ezer forintos kölcsönt venne fel.

Hitel, kötvény

A kötvénybe azért szerettek bele az önkormányzatok, mert a hitellel szemben rögtön, egy összegben igénybe lehet venni (a kölcsönt csak a megvalósuláskor lehet lekérni). A felhasználás sem kötött, ezért is tart attól az ÁSZ, hogy a települések a működésükre fordítják, vagy lyukakat tömködnek be vele. Általában devizában váltják ki, majd forintban kamatoztatják.

Szeged még nem bocsátott ki kötvényt, de tervezi – ezt Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester mondta el kérdésünkre válaszolva. Úgy látja, hogy a város előtt álló 60 milliárd forint értékű fejlesztések 9 milliárdos önerejét a jövőben 2,5 milliárd forintos kötvénykibocsátással – ami devizaalapú lesz – és fejlesztési hitellel biztosíthatnák. Az idén azonban erre a lépésre még nem kerül sor, mivel az induló projektekhez – mint például az elektromos tömegközlekedés első ütemének elindításához – megvan a saját forrás. A város mostanáig az MFB devizaalapú, állami támogatásos kamatkonstrukciójú hitelét részesítette előnyben, amivel eddig még mindig jól jártak.

Szentgyörgyi azt is elmondta, személyesen is a hitelt látja jobb megoldásnak a kötvénynél: ez utóbbival kapcsolatban ugyanis az önkormányzatra az ellenzék részéről állandó nyomás nehezedne.

Szolnokon 8,7 milliárd forint, Debrecenben 3,6 milliárd forint, Hódmezővásárhelyen – 2006-ban – 69 millió 400 ezer CHF, svájci frank alapú kötvénykibocsátás történt, ami mai árfolyamon alig több mint 10 milliárd forint. Mint ahogyan azt Mikecz Péter, a vásárhelyi önkormányzat városstratégiai és kabinetirodájának vezetője elmondta, a kötvénykibocsátáskor „újragombolták a kabátot": segítségével kedvezőtlen kamatozású hiteleket váltottak ki kedvező kamatozásúakra, valamint olyan forrásokhoz jutottak, amelyekkel uniós pályázatokon sikerrel indulhattak. A pénzt nem fordították működési kiadásokra.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leállnak a szegedi sírfeltárások

Szeged - Július közepétől ideiglenesen szünetel a szegedi várkert középkori sírjainak feltárása,… Tovább olvasom