Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Belvíz ellen művelésiág-váltás: vissza kell adni a természetnek, ami a természeté

Csongrád megye - Kiválóan alkalmas lenne a Tisza–Maros szög térsége olyan vízgazdálkodási modell kidolgozására, amelyben a mezőgazdaság érdekei összhangban lennének az uniós vízgazdálkodási gyakorlattal.
A román vízügyi szakemberek már tavaly jelezték, rengeteg csapadék esett a világosi hegyvidéken, s ez a föld alatt előbb vagy utóbb eljut hozzánk is. Ez és az év végi, év eleji nagy mennyiségű csapadék együtt okozták a jelenlegi bajt. A szakemberek szerint a hasonló helyzet mérsékelhető lenne, ha a belvíztől gyakorta sújtott területeken művelésiág-váltás történne, azaz a szántók helyett is legelők, vizes élőhelyek vagy erdők lennének. Csakhogy ehhez a gazdálkodók meggyőzésére is szükség volna. A vízjárta területek kijelölésére már született korábban kormányprogram, de annak végrehajtását senki sem sürgette.

– A természetnek vissza kell adni, ami a természeté, azaz – szakítva az eddigi szemlélettel – az átlagos esztendőkben sem volna szabad levezetni, hanem tárolni kellene a vizet, hiszen az Alföldre jellemző, hogy itt egy éven belül jelentkezik a víztöbblet, majd a vízhiány – mondta lapunknak Balla Iván vízmérnök.

A természet közeli vízelvezetés, amely Németországban már bevált, hagyja, hogy a területek egy részét elöntse a víz. – A művelésiág-váltással lehetne csökkenteni a károkat, mérsékelve a védekezés költségeit, egyúttal törekedni a vízmegtartásra. A Tisza–Maros szög térsége kiválóan alkalmas lenne egy olyan modell kidolgozására, ahol a mezőgazdaság érdekei jól érvényesülhetnének az Európai Unió vízkeret irányelvének megfelelő vízgazdálkodási gyakorlattal – tette hozzá Balla Iván.

Olvasóink írták

21 hozzászólás
12
  • 21. jay_és_néma_bob 2011. január 25. 14:19
    „bocsi, eltúloztam, csak 6 országon át folyik :)”
  • 20. CID 2011. január 24. 18:04
    „19 : és melyik az a tizenkettő ? :) Nem vagyok vízügyi szakember, de így ebben a formában ( figyelembe véve, hogy mire használjuk a Tiszát ), kicsit tulzó volt a folyó ilyen szintű szabályozása, töltések közé kényszerítése.”
  • 19. jay_és_néma_bob 2011. január 24. 15:19
    „12. hozzászólás OkosKata 2011.01.24. 12:26
    és szerinted mi termel több energiát: egy nagyobb erdő elégetése, vagy egy folyó lapátokon átfolyatása?

    Am meg mi a fenének akartok ártérben termeszteni, legeltetni?
    így is vannak elhanyagolt területek

    Azért szabályozták meg ezt a nyomorult folyót, mert hajózni akartak rajta
    meg persze csökkenteni az elöntött területeket, miután régen a Kőrösöktől a Marosig árvíz járta terület volt
    csatorna meg mi a gyíkomnak, amikor a folyókon hajózni szoktak (ami a legolcsóbb szállítási eszköz), és a Tisza pár 100 km,re torkollik a Dunába
    meg a Tisza nem bonyolít nemzetközi forgalmat, ellentétben a Dunával, ami egy tucat országon átmegy”
  • 18. szentmiki 2011. január 24. 13:59
    „vagy elírtam valamit?”
  • 17. szentmiki 2011. január 24. 13:58
    „általában nekem is, de ha tudok, szívesen...”
  • 16. macs 2011. január 24. 13:53
    „szentmiki, nekem a dátumokkal van egy kis problémám. Segítenél?”
  • 15. macs 2011. január 24. 13:52
    „spiler,
    az elsivatagosodás akkor is nagy veszély, ha az elmúlt év éppen nem igazolja. Az Alföld vizrendezését nem lehet megúszni, legfeljebb elodázni. A vízet meg kéne fogni tározókban és öntözésre kéne használni és lehet, hogy pl. szántóföldi művelés helyett más ágazatokat kéne erősíteni, gondolok a legeltetésre. Így legalább biztos lehetne mindenki, hogy nem szennyezett tápot ettek az állatok.”
  • 14. szentmiki 2011. január 24. 13:48
    „deszkás, így igaz, nem mai ötletről van szó, és a "komcsik" állították le 1947 után."A Duna-Tisza csatorna tervét nem a mai pártok találták ki, az ötlet lassan 300 éves. Dillher báró, Szolnok parancsnoka 1715-ben terjesztette a bécsi udvar elé egy Pesttől Szolnokig vezető, a Dunát a Tiszával összekapcsoló, hajózható csatorna tervét. A báró szerint a csatornát "minden nehézség nélkül és csekély költséggel" meg lehetett volna építeni, segítségével pedig az erdélyi só és fa, illetve a tiszai hal is eljuthatott volna Budára, majd a Dunán a birodalom nyugati tartományaiba.

    Egy másik Duna-Tisza csatorna később meg is valósul: a valaha Ferenc-csatornának, ma szerbül Veliki kanalnak hívott mesterséges vízfolyás 118 kilométer hosszan húzódik a mai Szerbiában Bezdán és Óbecse között. Van egy leágazása - korábban Ferenc József-csatorna, ma Mali kanal néven -, amely Sztapárnál indul és Újvidéknél éri el a Dunát. A Ferenc-csatornát még 1793-ban kezdték építeni, 1802-ben adták át. Bár azóta többször modernizálták, mára elvesztette a jelentőségét." Dunaharasztitól majdnem Dabasig ma is létezik , addig jutottak el.”
  • 13. deszkás 2011. január 24. 12:49
    „A Duna Tisza csatorna terve a Csongrádi vizlépcsővel már 1978ban megvolt.! Bős Nagymaros is kútba esett akkor minek ezen rágódni mivel EZ IS komcsi találmánynak lett degradálva.”
  • 12. OkosKata 2011. január 24. 12:26
    „Valóban végig kellene gondolni, hogy a vízállásos területen energia füvet, vagy energia erdőt kell-e telepíteni . Az utóbbi időben a rövid tenyészidejű kukorica, vagy kalászos terméshozama is bizonytalanná vált. Mai energia árak mellet az újra termelődő energia forrás termelése is gazdaságosabb lehet.”
  • 11. jurigeller 2011. január 24. 11:53
    „B.Iván jobban tenné ha behúzná fülét,farkát és csendben maradna.”
  • 10. szentmiki 2011. január 24. 11:46
    „apuka, az árvíz szóval mi a baj?Utána néztem, Vásárhelyi Pál is használta 1846 márciusában bemutatott "A Tisza folyó általános szabályozása" című tervezetében.”
  • 9. N.P. 2011. január 24. 11:24
    „Bős-Nagymaros óta minden kormány semmibe veszi a vízügyesek érveit, egyszerűen saját politikai genezisüket látják benne - pedig azt is nagyon el.....! Most sem lesz ez másként - csak most a gazdák, a családi gazdaságok, az őstermelők érdekei fogják felülírni a józan ész által megkövetelt változásokat.”
  • 8. spiler 2011. január 24. 11:11
    „vízmű társulatok -társaságok most fizessetek kártérítést és állitsátok vissza az eredeti állapotot....mivel mi fizetjük lakosok ezeket a pénzeket,,,,,kis és nagygazdák a csatornáitokat tessék tisztitani....tisztitást ellenőrizni,bümtetni és közmunkással rendbe tetetni term.a tulaj fizeti.....ahol nem lehet termelni ott miért nem lehet halastavat létesíteni,túrizmus is fejlődne.....DUNA-TISZA csatorna terve is állitólag meg van már
    hol az elsivatagosodás/////////vagy egy új VÁSÁRHELYI PÁL-RA lenne szükség”
  • 7. Godskill 2011. január 24. 11:00
    „Kedves Apuka!
    Sajnos igazad van, vannak dolgok amelyekről nem ildomos beszélni, ugyanakkor mindenkinek az érdeke lenne az, hogy a jövőt úgy építsük, hogy az ne rombolóan hasson. Ha valamit meglehet előzni mint pl.: belvíz ( de említhetném itt a West - Balkánt is ) akkor jó lenne ha végre a kormány a szakemberek mögé állva, véleményüket elfogadva és Őket támogatva lépnének fel!”
  • 6. apuka 2011. január 24. 10:15
    „A külterületi "belvízhelyzet" akkor fog megoldódni, amikor az agrárium hajlandó lesz kimondani, hogy Magyarország területének egy része nem alkalmas művelésre. Ezt ma tilos hangoztatni. Írhatna arról is az újság, hány százmillióba kerülne egy-egy magányos tanya belvízmentesítése, amit közpénzből kellene fizetni. Az átkosban sem volt jobb a belvízhelyzet, csak akkor nem írta meg az újság. A hetvenes években folyamatosan zajlottak a mai értéken 100 milliárdos belvízperek.”
  • 5. apuka 2011. január 24. 10:01
    „A Tiszát nem az ,,árvízveszély" elkerülése miatt szabályozták, hanem a rendszeresen vízjárta területek csökkentése miatt. Ha ezt nem teszik, ma jelentősen kisebb lenne a lakható és művelhető terület. Természetesen ennek káros hatásai is voltak, például 2 méterrel növekedett az árvízszint és megjelent a belvíz. Meg lehetne tenni, hogy visszaadjuk a teret a folyónak, csak akkor nem kellene a Tisza völgyben lakni.”
  • 4. Godskill 2011. január 24. 09:59
    „Bízom abban, hogy a szakember elképzeléseit, a kormány illetve a döntéshozók is meghallgatják és érdemben fogják tudni segíteni a munkáját!”
  • 3. jozko 2011. január 24. 09:25
    „Vagy most jött meg a józan eszük, vagy ami valószínűbb:
    idáig nem hallgattak rájuk!
    Ideje elkezdeni!”
  • 2. szentmiki 2011. január 24. 09:24
    „A Tisza szabályozása pont az árvízveszély csökkentése miatt volt szükséges. Viszont a csatornák és a "száraz" erek beszántása már túl megy a felelőtlenség határán. Ezek hiánya és a meglévők -kevés kivétellel- siralmas állapota a fő probléma. Az elmúlt évtizedek alatt nem sok karbantartás, urambocsá fejlesztés valósult meg.”
21 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A világ legjobbjával lőttek a zsombói gyerekek

A világ legjobb sportlövőjével edzhettek a zsombói iskolások – az ő kedvükért látogatott a faluba Sidi Péter.

Tovább olvasom