Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Belvíztározók kellenek

Már a nemzetközi sajtóban – a Reutersben – is megjelent: sivatagosodik Mórahalom és térsége. Ha a tavasszal hulló, belvizet okozó csapadékot víztározó tavakba gyűjtenék, megálljt lehetne parancsolni a fenyegető környezeti katasztrófának. A kistérség uniós pénzekből is igyekszik erre lehetőséget teremteni.
Egyre több gondot okoz a szárazság. Fotó: Gyenes Kálmán
Gyorsulva halad az elsivatagosodás felé a negyvenezer embernek otthont adó mórahalmi kistérség – állapítja meg a Csatári Bálint vezette MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete. Ennek oka részint a globális klímaváltozás, részint az előző évtizedekben folytatott helytelen gazdálkodás. Mindez a Duna-Tisza köze nagy részéről is elmondható: összesen 700-800 ezer embert érint az ügy. Csányi László, Mórahalom alpolgármestere egy internetes portálnak is nyilatkozott a fenyegető veszélyről – a Reuters cikke nyomán. Lapunknak elmondta: a helyzet annak ellenére is rendkívül komoly, hogy tavaszonta nem ritka a belvíz, az idei tavasszal különösen sok sújtotta a területet.

Az elszárazodás ennek ellenére is bekövetkezik, mert a homoktalaj nem tartja meg a vizet – ráadásul a fölösleges mennyiséget csatornán keresztül a Tiszába vezetik. Ehelyett „csatornával fürtszerűen egymásra kötött belvíztározókat kellene létrehozni", és ezekbe gyűjteni a tavasszal lehulló rengeteg esővizet. Az egykor itt jelen volt, azóta kiszáradt természetes tavakat is újra kellene éleszteni, beléjük vezetni a tavaszi vizet. Ezt már egy helyen meg is oldotta az önkormányzat; hogy túl sok víz gyűljön össze a tóban, bukózsilip akadályozza meg. A csepegtető öntözés további terjesztése is szükséges: a hagyományos öntözés rendkívül vízpazarló.

Agresszív gyomoktól zöld

Nem véletlen, hogy a FAO (az ENSZ világélelmezéssel foglalkozó szervezete) a Homokhátságot besorolta a veszélyeztetett, félsivatagos területek közé – mondja lapunknak Csatári Bálint. Klímája egyre inkább kezd hasonlítani a tőlünk több száz, sőt több ezer kilométernyire délre lévő területekéhez. Egyébként pedig az, hogy a táj nagyon sok helyen zöld, ne tévesszen meg senkit: sokszor a terjedő, agresszív gyomoknak köszönhető, melyek gyökérzete jóval mélyebbről szívja föl a vizet, mint a hasznos növényeké.

– A vízhiány nagymértékben akadályozza a térségben a termelést – mondja Rácz József, a Mórakert Szövetkezet ügyvezető igazgatója, hozzátéve: minden más adott a sikeres gazdálkodáshoz. Az önkormányzat – mint Kuklis Nikoletta vidékfejlesztési menedzsertől tudjuk – a vízhiánnyal és a vízpótlással kapcsolatos terveket már továbbította a megyei közgyűlésnek, az úgynevezett kistérségi problémaleltárba. A gond megoldása sürgető: hat év alatt két métert süllyedt a talajvíz. Balogh Imre , a megyei önkormányzat kabinetvezetője mondja: a mórahalmi gond megoldását bele is vették a nemzeti vidékfejlesztési tervbe. Tehát lehetőség nyílhat, hogy uniós pénzforrásokhoz jusson a kistérség az elsivatagosodás ellen.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedre ért az Európa-díj

Az Európa Tanács bizottsága a magyar városok közül elsőként Szegedet tüntette ki az Európa-díjjal. A… Tovább olvasom